– Elkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka, miről döntenek majd?
– A tavaszi ülésszak törvényalkotási programja 34 korábban létrehozott jogszabály módosítását, vagy új megalkotását írja elé, de ezeken felül már látszik, hogy új javaslatok is kerülnek a Tisztelt Ház elé.
A jövő évi költségvetés is szerepel a napirendi pontok között, ahogy a személyszállítási szolgáltatások bővítése, az áldozatsegítő rendszer kiteljesítése és a bűncselekmények áldozatainak segítése, a pénzmosás elleni szabályozás, az egészségügyi nyilvántartás korszerűsítése is a tárgyalandó napirendi pontok között szerepel. A vízgazdálkodás kérdései, a klímapolitika, a kézműves termékek földrajzi jelzésének oltalma és a mesterséges intelligenciát érintő nemzetközi jogszabályokhoz igazodás kérdései is jogszabályi változtatásokat igényelnek.
– A Versenyképes Járások Program miatt Békéscsaba 1,7 milliárd forintot fizet be szolidaritási hozzájárulásként. Hogyan épül fel ez a hozzájárulás, mi alapján számolják ki, ezért cserébe kap-e valamilyen támogatást a város?
– Számos olyan eleme van az állam és az önkormányzatok együttműködésének, amely a kötelezően előírt feladatok ellátását teszi szükségessé. Ezekre idén összesen 7,5 milliárd forintot fordíthat Békéscsaba. Közel másfélmilliárd forint jut a központi költségvetésből a városnak a települési önkormányzat működésére, így a polgármesteri hivatal működtetésére, zöldterület gondozásra, közvilágításra, a köztemetőkre, az önkormányzati utak karbantartására. Az óvodák fenntartására kétmilliárd 337 milliót biztosít a kormányzat. A tanyagondnoki szolgálatra, a család- és gyermekvédelmi szolgálatra, szenvedélybetegek, hajléktalanok ellátására, idősgondozásra és más szociális és gyermekjóléti feladatokra két milliárd forint feletti állami forrás jut. A gyermekétkeztetésre állami költségvetésből 788 milliót költhetünk, kulturális feladatokra – különböző jogcímeken – majdnem egymilliárdot. Az összes állami alapfinanszírozás 7milliárd 583 millió forintot tesz ki, ha ebből a szolidaritási hozzájárulást levonjuk, 5 milliárd 880 millió marad.
Ehhez jönnek még az egyedi támogatások sportra, civil szervezetekre, egészségnevelési projektekre, közfoglalkoztatásra, szabadidős tevékenységekre, stb. Más egyebek mellett az egészségügyi ellátórendszer, az általános és középiskolák, a közbiztonságot szolgáló rendőrség, a civilek, az egyházak, a nemzetiségek támogatása, az agrártámogatások, a vállalkozói pályázatok, az állam által fenntartott úthálózat javítása, és a TOP pluszos milliárdok, amit az Európai Uniótól remélünk, ezen felül számolandó, ahogy a Versenyképes Járások Program még pontosan nem kalkulálható többletbevétele is.
Onnan, ahol magas az egy főre jutó GDP – jellemzően Budapest és Pest megye –, a nehezebb helyzetben lévő járásokhoz kerül az újraelosztással több forrás. Békés, úgy, ahogy az összes vármegye Pest kivételével, többletet kap. Nem elvonásként kell tehát a Versenyképes Járások Programra gondolni, hanem úgy, mint egy igazságosabb elosztási mechanizmusra, amely alapján az önkormányzatok nagyobb többsége plusz forrást kap a feladataira. Az Európai Unióban is így működik a kohéziós alap: a jobban teljesítő országokból forrás jut oda, ahol alacsonyabbak a gazdasági, növekedési mutatók.
– Békéscsabán februárban tárgyalták a városi költségvetést, amelyről elhangzott, hogy feszes lesz, ön szerint tartható lesz a büdzsé?
– Több mint 20 évig voltam önkormányzati képviselő, és a költségvetési tárgyalások többségén azt mondták a szakemberek, hogy példátlanul nehéz év előtt állunk. Ez így volt tavaly is, majd a helyi iparűzési adó olyan jelentős többletet eredményezett, ami miatt volt lehetősége az önkormányzatnak korábban nem tervezett elképzeléseket, beruházásokat finanszírozni. Az idei is valóban feszes, de tartható költségvetés lesz.
– Az elmúlt időszakban több esetben vett részt faültetésen, például a Hatvanezer Fa Egyesülettel. Miért tartja ezt fontosnak?
– Békéscsabán és környékén (ahogy máshol sem) a klímaváltozás miatt nem vagyunk jó helyzetben. Békés vármegye erdősültsége az országban a legalacsonyabbak közé tartozik, ezzel szemben rengeteg a jó termőföld. A levegőszennyezettségi adatok sem a legjobbak, de az erdősítéssel a helyi, lokális, klimatikus viszonyokat javítjuk. Mindegy, hogy hol dolgozik az ember, felelőssége van azzal kapcsolatban, hogy élhető maradjon a környezetünk, ezért veszek részt az ilyen tevékenységekben.
– A PsychArt művészeti maraton esetében nemcsak támogatta a kezdeményezést, hanem ecsetet is ragadott. Miért állt az ügy mellé?
– Sok előítélet van a társadalom lelkileg egészségesebb tagjai között a mentális gondokkal küszködők irányába. A közös alkotás, művészeti tevékenység azt mutatja, hogy a lelki egészségünkért nemcsak az egészségügyi intézményrendszerben lehet tenni, hanem mindannyiunk vállalhat benne szerepet. A közös alkotásnak emellett gyógyító ereje van. Meggyőződésem, hogy indokolatlan a stigmatizáció azokkal szemben, akik kicsit mások, mint a többiek. Erre hívja fel a figyelmet ez a rendkívül előremutató törekvés.
