– Jellemzően mire kívánják költeni a települések a járások felzárkóztatására szánt forrást, és mi a helyzet Békéscsaba járásban?
– Szerte az országban zajlanak az egyeztető fórumok azokban a járásokban, amelyek többlettámogatáshoz jutnak. A lakossági igények feltérképezése után a településvezetők hozzák meg azokat a döntéseket, hogy a járások falvai, városai az adott keretből mennyi plusz fejlesztési forrást kapnak, és azt mire költik. A közelmúltban Békéscsaba járás polgármesterei is meghozták ezt a döntést. Tudvalévő, hogy országosan 65 milliárdos keretösszeget különített el a kormányzat arra, hogy azokat a járásokat támogassa, amelyeknek a fejlettségi mutatója az Európai Unió átlagához képest alacsonyabb. Hazánkban a 174 járásból több mint 130 ilyen. Hat olyan megyeszékhely központú járás van, amely félmilliárdos keretből gazdálkodhat, ezek egyike a csabai. Békéscsaba egyébként ebből az 500 millió forintból 325 millió forintot kap. És hogy főként mire van igény? A településeken éppúgy igénylik az emberek a közterületek, zöldterületek, dűlőutak rendbetételét, mint a belterületi közúthálózat bővítését, a játszóterek rendbe tételét, vagy a közbiztonság erősítését traffiboxok létesítésével, térfigyelő kamerák telepítésével. De a járás költ ebből például a Békéscsabára tömegközlekedéssel bejárók bérlet-hozzájárulására, a csabai nyári napközis táboroztatásra, városüzemeltetési és kulturális feladatokra is.
– Két éve nyitotta meg a kapuit Békéscsabán az Áldozatsegítő Központ. Mit kell tudnunk erről az intézményről?
– Az Áldozatsegítő Központok azt a célt szolgálják, hogy akik bűncselekmények áldozataivá válnak, gyors és hathatós segítséget kapjanak. Egy áldozatsegítő intézményrendszer korábban is létezett már a kormányhivatal közreműködésével, a rendőrség szerepvállalásával, illetve egy civil szervezeti hálóval. Néhány évvel ezelőtt, amikor leültünk a békéscsabai civil szervezetekkel egyeztetni arról, hogy szükség van-e itt egy központ működésére, akkor a teljesen egyértelmű állásfoglalás az volt, hogy igen. Varga Judittal, az akkori igazságügy-miniszterrel ezután turbó fokozatra kapcsoltuk a folyamatot, amelynek eredményeként Békés vármegyében is létrejött egy Áldozatsegítő Pont, majd később az Áldozatsegítő Központ. Részben lelki segítséget nyújt az intézmény, részben pedig információkkal látja el azokat, akik bűncselekmények sértettjei, áldozatai, de akár pénzügyi segítséghez is juthatnak a megkárosított személyek.
– Érdemes kiemelni: ha a központ egyre több embernek nyújt segítséget, az nem azt jelenti, hogy növekszik a bűncselekmények száma, hanem azt, hogy az áldozatok közül egyre többen fordulnak hozzá, mert ott segítséget kapnak. Örömteli, hogy Békés vármegyében csökkenő tendenciát mutat a garázdaságok, a kiskorú veszélyeztetések, vagy a lakásbetörések száma. Ugyanakkor sok olyan célterület van, amelyre érdemes odafigyelni. Nagymértékben nő például a lopások, a kábítószerrel való visszaélések, illetve a digitális térben elkövetett bűncselekmények száma. Itt fontos akár a gyermekek, vagy az idősek számára az információátadás, hogy tudják mi az, amitől tartani kell, mit nem szabad elhinni. Talán még nem ment át teljesen a köztudatba, ezért érdemes felhívni a bajba jutottak figyelmét, hogy nyugodtan keressék fel az Áldozatsegítő Központot, ahol segítséget kaphatnak.
– Május 10-én volt a mentők napja, ön köszöntötte a csabai mentőállomás dolgozóit. Ennek kapcsán szóba került, hogy két éve indult útjára az új ügyeleti rendszer. Milyen tapasztalatok vonhatók le ebből az időszakból?
– Minden irányból olyan visszajelzések érkeznek, hogy a rendszer jól működik. Nyilván ehhez sok minden szükséges, például az, hogy a mentőszolgálat járműparkja rendben legyen – most sokkal jobb minőségű, kevesebb kilométert futott járművei vannak a szolgálatnak, mint mondjuk 10-20 évvel ezelőtt. Úgy tűnik, hogy a humán erőforrás is kellő létszámmal áll rendelkezésre, ami kiemelten fontos. Több hölgy teljesít szolgálatot az autókban, tehát már ők sem csak az informatikai, vagy kommunikációs rendszerben dolgoznak, és vannak olyan fiatalok, akik ezt a szép hivatást választják, így az utánpótlás is biztosított.
– Sokan meglepődnek azon, hogy hova futnak be a hívások.
– Amikor a mentőszolgálatnál jártunk, említették, hogy éppen Szentendréről indítottak egy hívást, ami Békéscsabára futott be. Ez egy komplex, az egész országot lefedő informatikai rendszer, és ha ide is fut be a hívás, természetesen nem innen, hanem a legközelebbi szolgálattól mennek ki az adott helyszínre. Sok furcsaság történik a mentőknél, például vannak olyanok, akik nem heti, hanem napi gyakorisággal hívják őket, így sokszor szinte telefonos lelkisegély funkciót látnak el. Nyilván ez nem az ő dolguk lenne, sőt ezek a hívások le is terhelik az ügyeleti rendszert... Sajátos, nehéz és sokszínű tehát azoknak a munkája, akik ott szolgálatot teljesítenek, köszönet és elismerés jár érte.
