– Navracsics Tibor a Versenyképes Járások Programot mutatta be a vármegye polgármestereinek. Mit jelenthet ez a program nekünk, békéscsabaiaknak?
– A jövő januárban induló Versenyképes Járások Program célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése. Ez a program nem vált fel semmilyen más lehetőséget, hanem újabb forrásokat biztosít az önkormányzatok számára a fejlesztésekhez és a település-üzemeltetési feladatok elvégzéséhez. Tudjuk, hogy Budapest egy főre jutó GDP-je már 2004-ben is felette volt az európai uniós átlagnak, hiszen akkor 129 százalékon állt, 2022-ben pedig 158 százalékon. A Közép-Dunántúl – amely a legjobban teljesítő régió – 59 százalékról 71 százalékra lépett előre, míg a Dél-Alföld 44-ről 55-re, az Észak-Alföld 42-ről 50-re, Észak Magyarország 40-ről 50-re, a Dél-Dunántúl 44-ről 52-re, míg Pest megye 56 százalékról 65 százalékra. Tovább árnyalja a helyzetet, hogy például Békés vármegyén belül is lehet találni olyan járásokat, amelyek fejletlenségét elfedi a regionális adat és fordítva, a vármegye gyengébb mutatóval rendelkező település-együtteseihez képest vannak fejlettebb járások, mint például a békéscsabai járás. A Versenyképes Járások Program összefoglalóan a legfejlettebb régióhoz, Budapesthez kívánja közelíteni a vidéki területeket. A felzárkózásnak akar nagyobb lendületet adni úgy, hogy a járások pályázhatnak majd arra a 65 milliárd forintnyi keretre, ami a területfejlesztési alapba kerül. Békéscsaba és környéke tehát többletforráshoz jut a következő esztendőben.
– Október 25-én Békéscsabán, a városháza dísztermében tárgyalt a város vezetőivel Lázár János. Ön külön is egyeztetett a miniszterrel, mi került szóba?
– A következő évek fejlesztéseinek köszönhetően Békéscsaba egy közlekedési és régiós központtá válhat, ahol a fiatalok megtalálhatják a számításukat és a foglalkoztatottak versenyképes jövedelemhez juthatnak. Ennek a célnak az elérésében partner a miniszter úr és a magyar kormány. A Lázár Jánossal folytatott megbeszélésen egyebek mellett sorra vettük a közlekedéshez köthető beruházásokat. Elsőként az M44-est említeném, amelynek az M5-ös autópályába csatlakozásához szükséges csomópont kiépítése elkezdődött. Ez lesz a legnagyobb vidéki közúti csomópont, csatlakozást biztosítva az M44-esről az M5-ös autópályához, a leendő M8-as autópályához és az 5-ös főúthoz. Végéhez közeledik a Békéscsaba-Lőkösháza közötti vasútvonal modernizálása. Elkezdődött a 47-es út kétszer kétsávossá bővítése, valamint az M44-es újabb, 43 kilométer hosszú, országhatárig terjedő szakaszának a tervezése. Előbbi esetében egy emelt sebességű közút épül a településeket elkerülő szakaszokkal. Hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárást a békéscsabai repülőtér teljes átépítésének a tervezési feladataira is. Ezek a beruházások Békéscsabát egy légi-vasúti-közúti csomóponttá, logisztikai központtá tehetik.
– Ön a Fidesz vezérszónokaként szólalt fel a közelmúltban a külügyi témájú, nemzetközi egyezmények szükséges módosítását szolgáló törvényjavaslatok vitájában.. Mi volt a felszólalásának a lényege?
– A kétpólusú kapcsolataink erősítése és a nemzetközi szervezetekben való hatékony munkánk érdekében, alkalmazkodva a változó körülményekhez, időnként módosítani, alakítani kell a gazdasági kapcsolatainkat megalapozó egyezmények szövegét. A kettős adóztatás elkerülését, az információvédelem szigorú szabályainak kialakítását-betartatását, a magyar nemzetgazdaság növekedését szolgáló beruházások ösztönzését egyaránt szolgálják azok a külügyi tárgyú jogszabályok, amelyek változásával kapcsolatban vezérszónoki felszólalásokat vállaltam. Nekünk, Békés vármegyében élőknek a tőkevonzó képesség, a beruházások számának növelése különösen fontos szempont.
– Túl vagyunk a 27. Csabai Kolbászfesztiválon, amelyen most is aktívan vett részt. Mit tapasztalt a négy nap alatt?
– Az idei kolbászfesztivált – látva a látogatók sokaságának jó kedvét, örömét, közös bulizását – igazi ünnepnek éreztem. A fesztiválon két dolog nagyon megérintett. Az egyik az, hogy az óvodástól a szépkorúakig minden korosztályból gyúrták a kolbászt a résztvevők; érződött, hogy nagyszülőről szülőre, szülőről gyerekre szálló hagyománya van Csabán a kolbászkészítésnek. A másik pedig az, hogy rengeteg olyan fiatallal beszéltem, aki soha nem volt még disznóvágáson, soha nem csinált még kolbászt, de a barátai meghívására eljött hozzánk Csabára, hogy személyesen megtapasztalhassa, milyen is az ország (egyik) legnagyobb gasztrobulija. Azoknak az óvodásoknak, kisiskolásoknak is óriási élmény volt ez, akiknek otthon nincs ilyen élményben részük, de most a pedagógusaikkal együtt átélhették a kolbászkészítést. Szóval sikeresnek gondolom a fesztivált, és gratulálok mindenkinek, akinek köze volt a megszervezéséhez, lebonyolításához!
