– Hogyan köti össze a diaszpóra tanács a világ magyarságát?
– Becslések szerint ma 13-14 millió magyar ember él a Földön, ebből mintegy 9,6 millióan Magyarországon. A többiek nagyobb tömbökben a Kárpát-medencében, illetve szórványban, ezenkívül a diaszpórában is vannak magyarok, akik nem a történelmi Magyarország határain belül éltek és élnek. A tanács legutóbbi ülésén 31 ország 70 képviselője vett részt. A Föld számos pontján találkozni magyarokkal, szokták is mondani, hogy világnemzet vagyunk.
Míg az országnak van államhatára, a nemzetnek nincsen – ez köti össze azokat, akik a magyar identitásukat szeretnék megtartani. A legerősebb kapocs a nyelv, a hagyomány és a kultúra. Magyarországnak egyébként van egy hazaváró programja is: visszavárja azokat, akik régen hagyták el az országot, visszavárja a leszármazottakat, de azokat is, akik pár éve mentek külföldre dolgozni. Jelenleg 300 magyar iskola működik szerte a világban, és az állam ösztöndíjat ad azoknak a diaszpórában élő magyaroknak, akik magyarországi egyetemi képzéseken, kurzusokon szeretnének részt venni. Ha itthon tanulnak, jobban megismerik az anyaországot, és hátha visszajönnek.
– A magyar állandó értekezletet 23. alkalommal rendezték meg. Miről szólt a mostani tanácskozás?
– Ezen az értekezleten a tömbben és a szórványban élő magyarság képviselői is részt vesznek. Felemelő részt venni egy ilyen konferencián, és látni, hogy milyen erős a kapocs a határon innen és túl élő magyarság között. A magyar kormány sok mindenben támogatja a határainkon túl élő nemzettestvéreinket. Az iskoláztatáson, a hagyományok ápolásán és a nyelvtanuláson túl a gazdasági szerepvállalása is kiemelendő. A kárpát-medencei magyarságnak ez utóbbi tekintetben nyújtott támogatások úgy hasznosulnak, hogy minden befektetett forintnak a fele a magyar GDP növekedését is szolgálja. Többször szó volt már arról, hogy az idehozott németországi tőke az Németországban is hasznosul. Ugyanez érvényes akkor is, ha magyar gazdasági szereplők valahol a határon túli magyarlakta területeken fejlesztenek.
– Jubileum volt a Békéscsabai Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Technikum és Kollégium az egészségügyi képzésének 50 éves évfordulóját ünnepelte. Ejtsünk szót erről is.
– Az elmúlt ötven évben több mint négyezren végeztek a középfokú egészségügyi képzésben Békéscsabán. Az ő munkájukat az alap egészségügyi ellátástól a mentőszolgálaton át a kórházig mindenütt érezhetjük. Az orvos szerepe a gyógyításban nélkülözhetetlen, de ugyanennyire nélkülözhetetlen az ápolóké is. Sokszor ők azok, az ápoláson túl egy bátorító mosollyal, szóval vagy érintéssel vigasztalják, segítik a betegeket. Elismerésre és tiszteletre méltó a munkájuk, amelynek alapjait a középiskolában sajátították el. Az iskola vezetői elmondták, hogy tapasztalataik szerint az itt végzettek döntő többsége az egészségügyi ágazatban marad, vannak közöttük, akik innen kikerülve továbbtanulnak, diplomás ápolók vagy orvosok lesznek. Köszönet jár az egészségügyi dolgozóknak és az őket oktatóknak is.
– A nemzetközi szárazkolbászok versenye már október első felében lezárult, a hosszú hétvégén pedig minden a kolbászról szólt a Csabai Kolbászfesztiválon. Mi a szerepe a fesztiválnak jelenleg a város életében?
– Bár nemzetközi szárazkolbász versenyről beszélünk, jellemzően most is csabai kolbászok versenyeztek – ami eredetvédett hungarikum sajátos jellemzőkkel. Ebben az évben 84 Békés vármegyei vagy hazai és 6 országhatáron kívülről érkezett kolbásszal neveztek, amelyek nagytöbbségének a minősége kiemelkedően jó volt. Nem változtak a receptek, a kolbászkészítők egy része is ugyanaz, mint korábban volt, a minőség most mégis meghaladta a korábbiakat. Az idei nyertes, Pallér Sándor lett, aki szintén visszajár már a versenyre. Fontos, hogy továbbra is vigyázzunk erre a gasztronómia kincsünkre és őrizzük meg, ezt a célt szolgálja ez az ünnep is. A Csabai Kolbászfesztivál és maga a kolbász a csabaiak egy identitásképző ereje. Az ország egyik legnagyobb gasztrokulturális fesztiválja rengeteg embert vonz Békés vármegyébe. Ilyenkor nemcsak Békéscsaba, hanem az egész környék szálláshelyei megtelnek, és rengeteg csabainál is vendégeskednek rokonok, barátok, ismerősök.
– A 3 százalékos kamatozású hitelt a lakosságon túl mikro-, kis- és középvállalkozásokra is kiterjesztették a közelmúltban. Mit jelenthet ez nekik?
– Azt remélik a szakemberek, hogy ez a 3 százalékos hitelkonstrukció, ami a likviditás, a napi működés kezelésére is jó, de beruházásra, hosszú távú tervezésre is felhasználható, körülbelül 1 százalékkal növelheti a beruházási volument a következő esztendőben, és akár 0,5 százalékkal is növelheti a GDP-t. Természetesen a hitelfelvétel itt is feltételekhez kötött, de a szakemberek szerint ez alkalmas arra, hogy kiszámítható pénzügyi környezetet teremtsen a vállalkozások számára, kedvező feltételekkel segítse a fejlesztéseket.
