– Mennyire érezhető a térségünkben az újabb szakasszal bővült gyorsforgalmi út hatása?
– Az M44-es gyorsforgalmi út pozitív hatásai nem egyik napról a másikra mutatkoznak meg. Ez egy folyamat, mint ahogy az építkezés is. Sokan nem hittek a kétszer kétsávos út elkészültében még akkor sem, amikor például Kondoros határában – az első szakasz építésekor – már dolgoztak a munkagépek. Hat év alatt eljutottunk oda, hogy az összesen mintegy 125 kilométeres út utolsó szakaszának az építése folyik. Alerövidült menetidő Békéscsabáról, Békés vármegyéből Kecskemét, valamint Budapest felé már most is jól érzékelhető, mint ahogy a befektetői aktivitás is egyre erősödik. A teljes M44-es befejezése, tehát az utolsó 32,2 kilométeres szakasz átadása megközelítőleg egy év múlva várható. Az pedig valódi szintlépést jelent majd a térség és a főváros közötti közlekedésben mind a biztonság, mind a menetidő, mind az útminőség esetében.
– Június 3-ától lesz igényelhető az otthon-felújítási támogatás az 1990 előtt épült családi házakra. Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy sikeres legyen a pályázat?
– A kormány reményei szerint a hamarosan induló lakásfelújítási program jelentős segítséget nyújt majd a régi építésű családi házak tulajdonosainak abban, hogy javítsák a lakóházuk energetikai mutatóit és csökkentsék a fűtési költségeiket. A pályázat során olyan családi házakra vehető igénybe a támogatás, amelyek 1990 előtt épültek, rendelkeznek vezetékes gázzal, valamint életvitelszerű a használatuk, tehát az igénylő az ingatlanban lakik. Egymillió forint önrész mellett maximálisan hatmillió forintos támogatás vehető igénybe, amelynek fele kamatmentes hitel, másik fele vissza nem térítendő támogatás. A hitel visszafizetéséhez – amelynek a havi törlesztőrészlete 26 000 és 35 000 forint lesz –, nyolc év áll a pályázó rendelkezésére. A programban a nyílászárók cseréje, a melegvizes rendszer korszerűsítése, az épületek hőszigetelése és gázkazáncsere valósítható meg. A pályázat fontos kitétele, hogy a korszerűsítés eredményeként minimum 30 százalékos energiafogyasztás-csökkentést érjenek el az érintett ingatlanoknál. Várhatóan 20 000 családot segít majd a program, amely hazai költségvetésből, előfinanszírozással valósul meg.
– A közelmúltban összehívta az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia Albizottságának ülését, ahol a 800 éves Andreanummal – II. András király 1224-ben kiadott kiváltságlevelével – kapcsolatban is meghallgattak tájékoztatót. Ezt követően mire jutottak?
– Az albizottság ülésén értékeltük a kisebbségi vegyesbizottságok munkáját. Magyarország szomszédság politikájának, a kormányközi, kétoldalú kapcsolatainknak alakítói ezek a bizottságok, melyek a határainkon túl élő magyarság és a szomszédos országok nemzeti többségéhez kötődő, Magyarországon élő kisebbségek, így a Békés vármegyei szlovákok, románok, szerbek, németek (svábok)szempontjából is fontos munkát végeznek. Mint köztudott, a vármegye etnikai szempontból sokszínű, ezért a kölcsönösség, a jóhiszeműség, a párbeszéd számunkra kiemelt jelentőséggel bír. Lényeges, hogy olyan viszonyrendszer működjön a Kárpát-medence országai között, amely a magyarság javát határon innen és túl éppúgy szolgálja, mint a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekét. A kép vegyes, vannak olyan országok, amelyekkel kiváló kapcsolatot tudunk ápolni, és vannak, amelyekkel igen nehéz az együttműködés.
Szintén az elmúlt héten tárgyalt az albizottságunk az Andreanumról, az idén nyolcszáz esztendős Arany Szabadságlevélről, melyet II. András magyar király adományozott az erdélyi szászoknak. Ez a kiváltságlevél az európai önrendelkezés korai, mintául szolgáló példája – amelyre mi, magyarok büszkék lehetünk –, hiszen teljeskörű területi és gazdasági autonómiával, tisztségek szabad megválasztásának jogával ruházta fel a Szászváros és Barót között élő szászokat, ezzel zavartalan hitéleti, nyelvi, kulturális feltételeket teremtve számukra. Az Andreanum nem pusztán magyar, hanem európai történelmi vívmány. Minden európai polgár részére üzenetet hordoz, különös tekintettel arra, hogy kontinensünk mintegy ötvenmillió polgára nemzeti, anyanyelvi, kulturális identitásához kötődő szabadságjogainak biztosítása ma is megoldásra váró kérdés Európában. A szabad és együttműködő nemzetek Európájához – az Andreanum örökségének szellemében is – nélkülözhetetlen a nemzeti kisebbségek önrendelkezése. Az erős közösségek alkotnak erős államot, és az erős államok tudnak erős Európát teremteni. Az albizottságunk által a Nemzeti Összetartozás Bizottsága elé terjesztett állásfoglalás szerint az önrendelkezés, az önkormányzatiság képes a békét, a stabilitást, a biztonságot és a jólétet megalapozni. A bizottság egyhangú szavazással, az ellenzéki és a kormánypárti képviselők egybehangzó akaratával felkérte a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, hogy az Andreanum történelmi példáját segítségül használva hívja fel az európai döntéshozók figyelmét az e területen meglévő felelősségi, jogi-szabályozási és gyakorlati hiányosságokra.
