– Elkezdődött a parlament őszi ülésszaka és ön a Fidesz vezérszónokaként a magyar-román államhatárt átszelő gyorsforgalmi út építését is érintette. Milyen aktualitások vannak ebben az ügyben?
– Több örömteli hírről számolhatunk be a közlekedésfejlesztés tekintetében. Az egyik az, hogy megszületett az az egyezmény Románia és Magyarország között, amely az M44-es gyorsforgalmi útnak Békéscsabától az országhatárig, valamint az országhatártól Nagyszalontáig való építését eredményezi majd. A magyar és a román partner is érdekelt abban, hogy ez az út megépüljön, és aztán bekössön a később megépítendő Nagyvárad és Arad közötti autópályába. Arról van tehát szó, hogy az M44-es nem áll meg Békéscsabánál, hanem folytatódik az építése Doboz, Sarkad, Méhkerék térségében – természetesen elkerülve ezeket a településeket – Nagyszalonta irányába, ahol csatlakozik majd a később elkészülő autópályába. Így jelentősen csökken majd a Partiumba való eljutás menetideje.
– Konkrétan mekkora útszakaszról van szó?
– Ez az M44-es folytatásaként mintegy 40 kilométernyi út megépítését jelenti, az Arad és Nagyvárad közötti út pedig 120 kilométer hosszú. Mindez azért fontos, mert mindig jelentős volt Békés megye kapcsolata a határon túli területekkel. Pláne Trianon előtt, amikor szervesen együttműködtünk a partiumi nagyvárosokkal. Úgy gondolom, hogy turisztikai, kereskedelmi, gazdasági szempontból, valamint a civil szervezetek kapcsolattartása, a magánszemélyek látogatásai szempontjából is fontos, hogy az M44-es továbbépülhet majd. Nagyon régi vágyunk válhat ezzel valóra.
– A magyar és román állam több projektben is együttműködik. Békéscsaba több ilyen pályázatot nyújtott be az utóbbi időben. Ezek szerint a két állam, vagy a két ország települései között lehetséges a még szorosabb kapcsolatteremtés?
– Így van, ez a célunk. A magyar kormány támogatja, hogy Románia a schengeni határokon belülre kerüljön, mert ezzel is könnyebbé válna a két ország közötti átjárhatóság, ezzel együtt pedig a kapcsolatépítés és kapcsolaterősítés. Ha Románia schengeni csatlakozását az Európai Unió összes tagállama jóváhagyja, akkor még közelebb tudunk kerülni a határon túli magyarokhoz, és egyáltalán Romániához. Való igaz, hogy sok olyan pályázati lehetőség van, ami romániai partner és magyarországi partner együttműködésében valósulhat meg. Ha pedig ezek a közúti folyosók elkészülnek, vagy még több ilyen lesz, akkor a partnerkapcsolatok is elevenebbek lesznek.
– Van egy másik útfejlesztés, amit érintenénk. Ez pedig a 47-es számú út négysávosítása, hisz az a terv, hogy Debrecentől Szegedig végig négy sávon tudjunk autózni.
– A 47-es út nem autópálya lesz, azonban gyorsforgalmi útként 110 kilométer/órás sebességgel lehet majd haladni Békéscsaba és Berettyóújfalu között. Viszont nem kell felüljárót építeni, lehetnek szintbeli kereszteződések, csomópontok. A tervek szerint négy részletben írják ki a Közbeszerzési Értesítőben ennek a gyorsforgalmi útszakasznak a tervezését. Nem a határ mellett épül majd ki a Békéscsaba és Debrecen közötti új út, hanem ott, ahol a mostani 47-es nyomvonala található. A pontos nyomvonal kijelölésével kapcsolatban vannak még feladatok. Egyébként a legkisebb környezetkárosítás szempontja is érvényesül akkor, amikor arról beszélünk, hogy nem egy teljesen új nyomvonalon épülő M47-es készül el, hanem a jelenlegi 47-es út kétszer kétsávosítása történik meg. Tudjuk, hogy az autópályák építése jó ütemben haladt az elmúlt években Magyarországon. Mindez folytatódhat, minket érintően a 47-es négysávosításával, az M44-es meghosszabbításával, sőt, talán a Békéscsabát délről elkerülő úttal is.
– Mit tudhatunk erről az újabb elkerülő útról?
– Békéscsaba környezetében már elég hosszan van elkerülő út. Most az a terv, hogy a Csanádapáca felé vezető úttól a Békéscsaba és Gyula közötti 44-esig egy déli elkerülő is épüljön. Ez szintén tehermentesítené Békéscsabát egy jelentős forgalomtól. Ennek a déli elkerülőnek a tervezési feladataira néhány héten belül jelenhet meg a pályázati kiírás a Közbeszerzési Értesítőben.
– Szabadkígyóson a közelmúltban egy 580 millió forint összértékű beruházást adtak át, ami a turisztikához kapcsolódik. Ön korábban említette, hogy ehhez Békéscsabának is van köze. Milyen értelemben?
– Ez az 580 millió forint több tételből tevődik össze: azokat a turisztikai beruházásokat foglalja magában, amelyek a kastély és a kastélypark melletti további idegenforgalmi látnivalók megújítását, kibővítését teszik lehetővé. A Wenckheim turista- és kerékpárút révén, valamint a környék felújított kerékpárútjainak köszönhetően nekünk, csabaiaknak innentől nemcsak a kastélypark és a kastély nyújthat elérhető látnivalót, hanem a Svájceráj, a postamúzeum, a kocsimúzeum, a kávézó, és minden, ami ott abban a térségben elkészült. Érdemes nyeregbe pattanni és időt szánni rá.
