– A koronavirus.gov.hu oldalon egy térkép mutatja, hogy a járvány kezdete óta a megyékben összesen hány megbetegedés történt. Békés megyében egyszer csak mégis 17-ről 11-re esett vissza ez a szám? Ennek mi a magyarázata?
– Azok, akik Békés megyei lakhellyel rendelkeznek, de hónapok vagy évek óta nem Békés megyében élnek, és megfertőződtek, korábban a lakóhelyük szerinti megyében, tehát itt voltak betegként nyilvántartva. Az újabb, pontosabb adatok szerint már ott számítják be őket a betegek közé, ahol valójában élnek. A május 17-ei adatok szerint tehát 11 fő a Békés megyében beazonosított és itt is élő fertőzöttek (vagy fertőzésen átesettek) száma. Az adatok egyébként azt mutatják, hogy a főútvonalak mentén nagyobb a betegszám. Békés megye nem enged át nagy tranzitforgalmat, kisebb lélekszámúak a települések, ez segít a megbetegedések alacsony szinten tartásában. Fontos kiemelni, hogy a kormányhivatal megyénkben kiválóan végzi azt az ellenőrző munkát, ami az ő feladata, és a kedvező adatokhoz az is nagymértékben hozzájárul, hogy az itt élők komolyan veszik a szabályok betartását.
– Első alkalommal május 4-én enyhített a kormány a kijárási korlátozás szabályain. Ez mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket?
– Két ok miatt is úgy gondolom, hogy célszerű volt enyhíteni a szigoron. A pszichológusok szerint rendkívül megterhelő, és pszichés következményekkel járhat, ha hetekig, hónapokig izoláltan élnek az emberek – ez az egyik. A másik ok pedig az, hogy ha a gazdaság tartósan térdre kényszerül, az nagy visszaesést eredményezhet Magyarországon is. Ezért fokozatosan, egyre több országban enyhítik a korlátozásokat. Hazánkban a kormány először május 4-étől szűkítette a szigorításokat vidéken, és mivel egyáltalán nem lettek rosszabbak a mutatók, további enyhítésekről döntöttek.
– Melyek ezek közül a legfontosabbak?
– Május 18-ától kezdődően a vendéglátóhelyek, éttermek már nemcsak a teraszokon, kerthelyiségekben, hanem a belső tereikben is fogadhatnak vendégeket a szabályok és a védőtávolságok figyelembevételével. A dolgozóknak maszkot kell viselniük, gyakran kell fertőtleníteniük, szellőztetniük. Fokozatosan a strandok is megnyithatnak, itt az az elvárás, hogy legalább négy négyzetméternyi felület jusson minden egyes vendégre. Az adókönnyítések, a munkahelymegőrző támogatások, a gazdaságvédelmi akcióterv mellett ezek a lépések is azt szolgálják, hogy a gazdaság, a szolgáltató ágazat, a turizmus lassan talpra tudjon állni. A nyári táborozásról is meghozta az elvi döntést a kormányzat. Ezt nagyon sokan kértük, hiszen hamarosan itt a nyár, és idejében el kell kezdeni szervezni az iskolák, a kulturális intézmények, civil szervezetek, sportszervezetek táborait. Egyelőre nem ott alvós, csak napközis jellegű táborokról van szó, amelyek megszabott feltételrendszer szerint működhetnek majd.
– Azt már tudjuk, hogy június 2-áig biztosan nem nyitnak ki az iskolák. Ön szerint előfordulhat, hogy a tanév utolsó két hetére igen?
– Sokszor hallom én is, hogy a szülők szabadsága elfogyott, ugyanakkor csak kevesen élnek azzal a lehetőséggel, amely a digitális tanrendre való átállás kezdete óta adott. Nemcsak a bölcsődékben és az óvodákban, hanem az iskolákban is van ügyelet, olyan feltételekkel, hogy legfeljebb öt gyerek lehet egy teremben. Az akkor aktuális adatok ismeretében kell majd dönteni arról, hogy megnyithatnak-e az iskolák a tanév utolsó két hetére. Egyre erősebb az igény arra, hogy ha nem nagy a járványügyi kockázat, akkor legalább az általános iskolák alsó tagozatosainak célszerű lenne visszaülniük az iskolapadba. Meglátjuk, mit hoznak a következő napok.
– Két héten át országos koronavírus-szűrés zajlott, amelynek célja a lakosság átfertőzöttségének vizsgálata volt. Az eredmények kiértékelése még folyik. A részeredmények mit mutatnak?
– Rendkívül jók az adatok! Nyolcezer fő tesztelése után két aktív koronavírusos beteget találtak az országban, és bőven egy százalék alatt volt azoknak az aránya, akik átestek már a megbetegedésen. Eszerint tehát nagyon alacsony a lakosság átfertőződöttsége. Az akció keretében olyan embereket szűrtek, akik a saját háztartásukban (nem bentlakásos intézményben) élnek. A kedvező adatok viszont azt is jelentik, hogy az úgynevezett nyájimmunitásra nem számíthatunk. Remélhetőleg mielőbb lesz hatékony vakcina vagy gyógyszer a koronavírus ellen.
– Ön az ápolók napján személyesen is köszöntötte a békéscsabai ápolókat és mentőállomás dolgozóit, emellett védőfelszereléseket vitt több helyre is.
– Sok helyen lehet hallani, hogy az egészségügyben dolgozók milyen helyzetben vannak. Részben a jövedelmi viszonyaik miatt van hiány az egészségügyi szakmákban, de szokták mondani azt is, hogy az ápolói tevékenységnek a presztízse a megbecsültsége viszonylag alacsony. Jelentős intézkedések történnek a mentőszolgálatnál dolgozók és az ápolók esetében is a bér növekedésére, de fontos annak a szimbolikus elismerése is, hogy az ő munkájuk milyen életbevágó. Ezért éreztem fontosnak, hogy most is elmenjek és személyesen mondjak köszönetet nekik ezért. Amióta a járvány viszonylag intenzív méreteket öltött, igyekszem némi segítséget nyújtani. Azt látom, hogy az állami fenntartású intézményrendszer sorsáról, illetve a védőeszközökkel, fertőtlenítőszerekkel való ellátásáról az állam gondoskodik. Jobban, mint például a civil közösségekről, vagy a nem állami fenntartású szervezetekről, intézményekről – bár az egyesület, alapítvány, egyház által fenntartott idősotthonokba eljutnak a védőfelszerelések. Én a közösségeknek próbálok segíteni a saját lehetőségeimhez mérten, és örvendetesnek tartom, hogy több vállalkozó is igyekszik segíteni.
