A volgamenti hérics hazánk legveszélyeztetettebb növényfajai közé tartozik. Sokáig egyetlennek hitt őshonos állománya a csorvási löszgyepen található. Ugyan a Hortobágyon is felfedeztek néhány tövet, de ennek a hazánkban fokozottan védett héricsfajnak a meghatározó része a Békés megyei település mellett található.
A virágra először 1935-ben Herkner Zoltán vasúti főmérnök figyelt fel Csorvás és Orosháza között vonatozva. Néhány tövet elküldött a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárába. A fajt volgamenti héricsként (Adonis volgensis) azonosították, melyből ekkoriban 482 tövet találtak Csorvás határában. A növény az 1970-es évekre majdnem kihalt, akkor 91 tövet számoltak össze. Így Magyarországon 1971-ben ez volt az első növényfaj, amelyet védetté nyilvánítottak – a termőterületével együtt. Az 1980-as években a szakemberek egy másik héricsfajként, illetve a tavaszi és a volgamenti hérics hibridjeként – azaz az erdélyi héricsként (Adonis x hybrida) – tekintettek a csorvási növényekre.
– A Kolozsvár melletti héricsállományt erdélyi héricsnek hívták és a magyarországi termőhelyen élő növényekre is ezt a nevezéktant alkalmazták. A nemzeti park igazgatóság 2011-ben genetikusokat bízott meg a csorvási hérics igazi, genetikai hátterének kiderítésére. Ők úgy találták, hogy ez a növény az 1935-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárában kutató, Jávorka Sándor által meghatározott volgamenti hériccsel azonos génállományú – tájékoztatott Sallainé Kapocsi Judit, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai felügyelője.
Ez azt jelenti, hogy a volgamenti hérics a dél-orosz sztyeppéktől kezdve Ukrajnán, Románián és Bulgárián keresztül egészen Magyarországig terjedt el. A növényfaj legnyugatibb előfordulási pontja éppen itt, Csorvás közelében található.
Komoly környezetvédelmi munka áll a fajfenntartás mögött
A volgamenti hérics a Körös-Maros Nemzeti Park legkorábban nyíló, fokozottan védett növényfaja, amely már most virágba borult. A virág az első néhány évben csupán öt centiméter magas, amely nyolcéves korára fordul először termőre. A negyven éve tartó környezetvédelmi munkának köszönhetően 91 tőről mára már 8-10 ezer tőre emelkedett az állomány száma, amelyből mintegy 2000 tő a virágzónövény.
A növény szaporítása rendkívül nehéz, alacsony, mintegy 10 százalékos a csírázási százalék. A fiatal növények megmaradása is időjárástól függ, az ideihez hasonló, aszályos időt a fiatal héricsek legtöbbje nem éli túl. Az állományokat az eredeti termőhely éves természetvédelmi kezelésével, kaszálással, cserjeirtással tudják hosszú távon megőrizni, emellett a szakemberek tapasztalatai alapján a magok csírázását a 4-5 évenkénti perzseléses talajművelés is elősegíti - mondta el az ökológiai felügyelő. A szakember hozzátette: ez egy ellenőrzött folyamat, amelyet nem szabad túl gyakran alkalmazni, mert a löszgyepek többi növényének nem feltétlenül kedvez.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban, Csorvás külterületén található a volgamenti hérics magyarországi állományának 95 százaléka. A növény fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint tövenként.
1-600x338.webp)