Történelmi aszály volt a 2022-es, ami még idén is érezteti hatását

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a vármegyei önkormányzat közgyűlése előtt megtartott tájékoztatóban Kozsuch Kornél kitért arra, hogy a 2022-es aszály rendkívül súlyosan érintette a növénytermesztést Békés vármegyében is. Mint mondta: érezhetően sok gazda adta el a földjét, vagy adta át a gazdaságát bérművelésre, esetleg egy családtagjának.

A vármegyében a kukorica termésátlaga hektáronként egy tonna volt, amely magában foglalja az öntözött területeket, ahol átlagon felül teljesített a növény, de a legtöbb esetben nulla volt a termésátlag. Kozsuch Kornél kiemelte: tavaly július 5-én mutattott Nagy István agrárminiszternek Kardos-Örménykút-Kondoros határában csőképződés nélkül, zölden kiszáradt kukoricát. A NAK vármegyei elnöke hozzátette: történelmileg magas volt mind a napraforgó, mind a kukorica felvásárlási ára tavaly, de nem volt mit értékesíteni így ez nem segített a gazdákon, ahogy a háború miatt fellépő energiaválság sem. Sok gazdálkodó júliusban elkezdte lesilózni a növényeket, illetve lekaszálták és bebálázták takarmánypótlás céljából.

Ugyan a kukoricatermés teljes kiesése okozta a legnagyobb kárt, de jelentős terméskiesés volt gyakorlatilag minden szántóföldi növénykultúrában. Kozsuch Kornél elmondta, hogy a NAK vármegyei szervezete jelentős erőfeszítéseket tett – a falugazdász-hálózatot is bevonva –, hogy tájékoztassa a békési gazdákat minden támogatási, kártérítési és egyéb állami intézkedésekről, amelyekkel enyhíthetők a károk. A NAK vármegyei elnöke hozzátette, hogy a 2023-as év mind minőségben, mind termésátlagban jelentősen jobb, mint a tavalyi. Ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy az előzetes várakozások – miszerint akár nyeseréges is lehet a kukorica – nagyban függnek az idei energiaáraktól, ugyanis azok határozzák, majd meg a szárítás és a betárolás költségeit. 

A tájékoztatóból kiderül, hogy tavaly 203 ezer 922 aszálykár bejelentés érkezett az agrárkamarához, míg a zivatarhoz köthető kárbejelentés összesen csupán 101 esetben történt. A 2018-ban beüzemelt országos lefedettségű jégkár-mérséklő rendszerről is olvashattak adatokat a képviselők a beszámolóban. Kozsuk Kornél az  ún. jéger-rendszer kapcsán elmondta, hogy a megyei kamara elnökeként sokszor tapasztalta: a kétségbeesett gazdák meggyőzhetetlenek arról, hogy a rendszernek nincs ráhatása az aszály vagy a felhőszakadás kialakulásában. Mint mondta: sok esetben szerveztek tájékoztató előadásokat, amelyeken elhangzott: tudományos tény, hogy a rendszer üzemeltetése nem képes befolyásolni a csapadék mennyiségét.

A képviselői kérdésekre reagálva a NAK megyei elnöke hangsúlyozta, hogy a rendszer állami finanszírozású és nem a kamarai tagok tagdíjából üzemeltetik, továbbá a riasztást minden esetben az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki, és nem a kamara vagy a jéger-kezelők döntenek arról, hogy mikor, hol és milyen mértékben avatkoznak be. Emellett megemlítette, hogy idén Tótkomlós térsége volt aszályos terület, ahol a jéger berendezés nem is volt a területen, mert meghibásodás miatt elvitték szervizelni.

Az ukrán gabonával kapcsolatban Kozsuch Kornél elmondta, hogy véleménye szerint sem Magyarország, sem a környező országok gazdái nem tudnak megoldást találni a kialakult helyzetre, csupán a kiesett külföldi piacok, helyett legalább a hazai piacot tudják összefogással megtartnai. A tavalyi évi hazai aszály miatt, az ukrán gabona átvette a vezetést a magyar gabonapiacon, és ez így maradt idén is. Emellett hiába lépett életbe a magyarországi és a környező nemzetek behozatali tilalma, ha az Európai Unió nem támogatja ezen törekvéseket. Jelenleg úgy látják, hogy nemcsak az olcsó ukrán gabonával, hanem mindenféle ukrán mezőgazdasági termékekkel elárasztják Európát és ezen belül a magyar piacot is, ami Kozsuch Kornél szerint nem fog változni a következő években sem. Hangsúlyozta, csak a hazai gazdatársadalom összefogásával tudják megvédeni a saját piacaikat.