Mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, szombaton felhelyezték a világ legnagyobb Munkácsy Mihály portréját a Marzek Kner Packaging Kft. épületére, amely a festőóriást a párizsi szalonjában, alkotás közben megpihenve ábrázolja és „Krisztus Pilátus előtt“ című festményének vázlatát is megvillantja. Érdekesség, hogy az emblematikus, kilencemeletes irodaházat épp ötven éve, 1971-ben adták át.
Békéscsaba polgármestere a szerda délelőtti avató ünnepségen elmondta: a város és a cég közös akciója arra hívja fel a figyelmet, hogy a békési megyeszékhelyet nem csak a csabai kolbász fővárosának, hanem Munkácsy városának tekintik. Szarvas Péter kiemelte: sok művészetkedvelő turista van, ezért a Munkácsy Mihályhoz köthető kiállításokkal és a közterületi szobrokkal szeretnék ide vonzani azokat, akik eddig csak a gasztronómia miatt látogatták meg a várost. Hozzátette: néha-néha még maga is útra kell egy kiállítás vagy művészeti attrakció kedvéért. Mint fogalmazott: bízik abban, ha kész lesz a Munkácsy-negyed, akkor megfelelő marketinggel növelhetik a város iránt érdeklődők számát.
– A város mindig is törődött Munkácsy örökségével, hiszen szobrokat készített, közterületeket, múzeumot és emlékházat nevezett el róla. A kulturális negyedünk is a nevét viseli majd. Ez a közös akció lokálpatriotizmusra utal. Köszönöm a Marzek Kner Packaging Kft.-nek, hogy a termelés és az értékesítés mellett törődik azzal, hogy valamit visszaadjon a helyi közösségnek. Arra kérem a csabaiakat, látogassák meg az új Munkácsy-kiállítást, amely európai színvonalú, illetve amikor rokonokkal beszélgetnek, ne csak a csabai kolbász, hanem a művész és a város kapcsolata is jöjjön szóba – hangsúlyozta a városvezető.
A Marzek Kner Packaging Kft. ügyvezetője a behir.hu kérdésére elmondta, hogy a molinó digitális technológiával készült, magát az alkotást pedig egy műanyag alapú felületre vitték fel. Kása István Zoltán kiemelte: ez az országban kevés helyen elérhető technológia, ezért nem a cég készítette, hiszen a Marzek-csoport csomagolóanyagok gyártásával foglalkozik, így hasonlóra nincs felkészítve.
– Ha valaki megtekinti ezt az alkotást, akkor láthatja, hogy a nyomdatechnológia is komoly fejlődésen ment keresztül a színek visszaadásától egészen a szemünk által láthatatlanná váló összeillesztési pontokig. A molinó a turisztikai szezonnak kikiáltható május és november közötti időszakban végig látható lesz. Ezzel erősíthetjük a város pozícióját. Büszkék vagyunk arra, hogy fél évre az épület magán viselheti Munkácsy nevét – fogalmazott.
– Az egész országban tudják, hogy Munkácsy Mihályt Békéscsabához lehet kötni, így mi, a kulturális intézmények és a város azon dolgozunk, hogy ezt a tudatot mindenkiben megerősítsük – kezdte a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója. Ando György hangsúlyozta: a művész otthonának tekintette a várost, mindig ide jött haza és rengeteg festményt készített itt. Példaként említette az Ásító inas című alkotást, amely helyi emlékekből táplálkozott.
– Békéscsaba saját szülöttjeként tekint Munkácsy Mihályra, ezért fontos, hogy az emlékét és munkásságát ápoljuk. A múzeum nagy fejlesztésen esett át. Az első lépcsőben az 1912-ben és az 1972-ben készült épületeteket összekötöttük, így létrejött egy nagy kiállító tér. A második ütemben, 2020 szeptemberében megnyitottuk a nagyszabású Munkácsy-kiállítást, melyben tizenkilenc eredeti festményt és több száz relikviát lehet látni. A harmadik lépésben május 21-től lesz látható az „utazás TÉRben és IDŐben” című kiállítás, amelyben Békéscsaba történetét mutatjuk be különleges módon – mondta az igazgató. Hozzátette: a negyedik lépcsőfok pedig az, hogy az önkormányzat támogatásával egy Munkácsy Mihályt ábrázoló, egész alakos bronzszobrot helyezzenek ki a múzeum lépcsőjére.
Galéria
