Jelentős átalakuláson ment át a múzeum az útóbbi időszakban – kezdte a szerdán délelőtt, a Munkácsy múzeumban tartott sajtótájékoztatót Varga Tamás kultúráért felelős alpolgármester. Emlékeztett: a új, állandó kiállítás koncepciója 2016-ra vezethető vissza, amikor megköttetett a Modern Városok Program megállapodás a kormány és Békéscsaba önkormányzata közt. Mint mondta, már azon a nyáron elindult a tervezés: egy, az "Idővonal" munkacímet viselő, 21. századi szakmai és muzeológiai elemeket felvonultató kiállítás mutatja be a Békéscsabán található Munkácsy-festmény- és relikviagyűjteményt. Akkor azt ígérték, hogy kiállítás a Munkácsy-negyed legimpozánsabb eleme lesz – ez az alpolgármester véleménye szerint meg is valósul.
Varga Tamás megjegyezte, hogy a megnyitót a pünkösdi hosszú hétvégére időzítették, amikor várhatóan sokan látogatnak majd el a múzeumba. Habár grandiózus megnyitóval számoltak, igazodniuk kell a járványügyi előírásokhoz, de megfogalmazása szerint így is izgalmas lesz az esemény, a vendégek kárpótlásaképp pedig azt ígérik, Mihály napig minden nap történik majd valami az intézményben. Arra is kitért, hogy a kiálításhoz kapcsolódóan "valami történik majd a Kner nyomdánál", de ennél több részletet nem árult el.
A legkisebbtől a legrégibbig
Ando György múzeumigazgató arra emlékeztetett, hogy a kiállítás megújulásának négy állomása volt: az első 1912-ben volt, a következő 1972-ben, amikor az új épületet kötötték össze a régivel, a következő pedig az egy Géniusz diadala című tárlat megnyitása volt, amely már akkor nagy sikert aratott. A harmadik fázis az új állandó kiállítás – amely az Utazás térben és időben – Békéscsaba az évezredek idővonalán címet viseli – kialakítása és bemutatása május 21-én. Kitért arra is, hogy az egész alakos, álló Munkácsy Mihály szobor várhatóan szeptemberben kerül a múzeum lépcsősorára.
Bácsmegi Gábor, a múzeum igazgatóhelyettese szerint ez a legek kiállítása lesz, mivel a legapróbb tárgyaktól a legidősebb leletekig igyekeznek mindent bemutatni. Bár a tárlat két részből áll, egy egységet képez, ez a földrajzi térnek és az épület sajátosságainak köszönhető. Az alagsori rész középpontjában a természettudomány és régészet áll majd: bemutatják a legutóbbi ásatások leleteit, valamint a legújabb tudományos eredményeket is. Hozzáfűzte: a múzeum történetében most lesz kiállítva a legtöbb régészeti tárgy, több mint ezer, melyekhez interaktív elemek kapcsolódnak, felhőtlen szórakozást biztosítva a az egész családnak.
Szekér, templom, piac, padlás, házak, vasút, panelház
Martyin Emília tudományos-muzeológiai osztályvezető kiemelte, hogy a szekér, templom, piac, padlás, házak, vasút és panelházak mentén mutatják be a látogatóknak Békéscsaba történetét, népi életét, művészeti életét, fejlődését, így keretbe foglalva a város történetét napjainkig. Mint mondta, a szekér a kiállítás nyitóeleme, azt jelképezi, amikor 1718-ban megérkeztek az első szlovák telepesek. A második egység a templom, a látogatók nem csak megismerhetik az épület történetét, de lehetőségük lesz megszólaltatni a harangokat is. Ezt követi a piac, a város kereskedelem központja, amelyet virtuális meglepetéssel kiegészítve és különböző tárgyakon keresztül mutatnak be. A padlás különböző korok kavalkádja, ezt próbálták megidézni – ez a helyszín múzeumpedagógiai foglalkozások helyszíne is lesz majd. De bemutatják a különböző háztípusokat is maketteken keresztül, szelfiponttal is készülnek, ahol a látogatót visszaviszik a 19. század végére. Itt mutatják be a használati tárgyakat és a csabai gasztronómiát is. A vasútállomáshoz érve több történelmi korszakot is bemutatnak, egyúttal a történeti áttekintést is lezárják. Az eddigi látogatók egyik kedvenc helyszíne a panel, hiszen ahhoz mindenkinek van valamilyen kötődése, van róla emléke – tette hozzá.
Gyarmati Gabriella, a múzeum művészettörténésze arra emlékeztetett, hogy az intézmény megnyitása óta számos Munkácsy-kiállítást rendeztek már az épület falai közt, de véleménye szerint a mostani minden eddigit felülmúl. Mint mondta, fontos változás lesz, hogy a látogatók új épületből érkeznek majd a tárlatba, nem pedig a régi főbejáraton át – ezt követően egy meghatározott sorrendben, az idővonal végig vezeti őket a tárlaton. A Munkácsy-kiállítás termében található a legnagyobb alkotás, az 530 centiméter magasságú, 15 négyzetméteres Sirató asszonyok a keresztfán című festmény, de a legkisebb alkotás is ki lesz állítva, méghozzá Oskó Lajos két, elefántcsontlapra festett miniatúrája.
