A Gázláng több tekintetben is korszakalkotó mű volt: mind színházi, mind filmes értelemben hatalmas érdeklődés övezte a megjelenéstől kezdve. Ennél azonban sokkal nagyobb szerepet is kapott később: a gaslighting nevű jelenség ugyanis a műről kapta nevét. Ez a pszichológiai manipuláció egyik formája, amit szinte biztos, hogy az olvasón is alkalmaztak már legalább egyszer az életében – a módszerről részletesen lejjebb írunk. Erre is rávilágít majd a Halasi Imre rendezte előadás.
– Az eredeti színdarab vonalát követjük. A film szerteágazóbb, már a természetéből eredően is több helyszínen játszódik ugyanaz a történet. Úgy gondoltuk, hogy a színházi közeg sokkal alkalmasabb arra, hogy ennek a történetnek a rémsége, hátborzongató jellege megmutatkozzon. Ezért találtuk ki, hogy a filmből és a színdarabból készítünk egy mixet, ami követi az eredeti alkotás szándékát – fogalmazott a rendező.

Mára ritkasággá vált a színpadi pszichotriller, de filmen még mindig nagy népszerűségnek örvend. Halasi Imre elmondta, hogy még ő sem rendezett ilyen műfajban.
– Szeretnénk megtalálni a legmegfelelőbb módját annak, hogy a közönségnek is ugyanolyan élmény legyen, mint amilyen nagy élmény lesz ez a színészeknek és nekem. Az előadás megterhelő lesz az előadók számára, hiszen ez egy gonosz, nehéz történet. Annak, aki ezt játssza, még akkor is nehéz lesz, ha éppen nincsen a színpadon, itt nem lehet leereszteni – mondta a rendező.
A „gaslighting módszer” részletesebben: valaki azt próbálja elérni, hogy a másik fél megkérdőjelezze saját emlékezetét, észlelését és józanságát, ezzel kétségeket ültetve el benne. Az ilyen viselkedés gyakran pszichológiai bántalmazásnak számít, éppen ezért jobb minél hamarabb észrevenni, ha ellenünk alkalmaznák. Fordított esetben pedig soha ne cselekedjünk így!

– Ez az első olyan darab a világirodalomban, amelyben egy pszichikai jelenséget maga a darab fogalmaz meg. Az úgynevezett gázlángozást korábban nem ismerte a szakirodalom, a film és a darab nyomán jött létre a fogalom. Ez nem az a krimi, amely tele van meneküléssel, lövöldözéssel, ez az előadás máshogyan vad. A darab akkor született, amikor a bűnögyi irodalom elöntötte a világot, amikor már Agatha Christie is javában alkotott – fogalmazott a művet átdolgozó Nemlaha György. Mint mondta, már a két világháború között is sokakat foglalkoztattak a bűnügyi hírek, ezért nagy teret kaptak az ilyen alkotások a színházakban is.
– A darab egy térben játszódik, ugyanott kellett megvalósítani mindazt, ami a filmben 5-6 helyszínen zajlik. Ajtókon, rejtett nyílásokok keresztül közlekedhetnek a szereplők. Több bútoron vannak olyan rejtett rekeszek, amelyek a tárgyak előkerülésében segítenek. A díszlet a századfordulót idézi, a darab ugyanakkor a két háború közötti időszakban játszódik. Mindez egy londoni szobában, szalonban ölt testet – mondta Vacsi Dávid díszlettervező.
A pszichotrillert január 16-tól láthatja a közönség.

Fordította: Prekop Gabriella
Átdolgozott változat: Nemlaha György
Bella Manningham: Liszi Melinda
Jack Manningham: Czitor Attila
Rough felügyelő: Csomós Lajos, Jászai Mari-díjas
Elisabeth: Nánási-Veselényi Orsolya
Nancy: Kövesdi Kornélia
Rendezőasszisztens – Súgó – Ügyelő: Kövesdi Kornélia
Díszlet: Vacsi Dávid
Jelmez: Petrovszki Árpád
Rendező: Halasi Imre
Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész