Három nő – három nőről egy könyvtárban

16:47 | Such Tamás

Nőnapi előadás nőkről: Tevan Margit, Hollósy Kornélia, Láng Ida élete címmel folytatódott a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület szabadegyeteme programfolyama. A teltházas rendezvény a Békés Megyei Könyvtárban zajlott, nőnap után két nappal.

A nemzetközi nőnap alkalmából három Békés megyei vonatkozású hölgy, Tevan Margit (1901–1978) ötvösművész, Hollósy Kornélia (1827–1890) operaénekes és Láng Ida (1897–1944) író életútjáról beszélt Mészáros Zsuzsanna, a városvédők alelnöke, Gellért Mária nyugalmazott zenei könyvtáros, valamint Lukácsné Moskovitz Tamara, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja.

Mészáros Zsuzsa Tevan Margit Munkácsy díjas ötvösművészről beszélt, aki a nyolcadik gyermekként született a Tevan családba. Elmondta, az alkotó szobrászi szinte emelte az ötvös dísztárgyakat – kártyatartók, dohánytarók, fémvázák –, amelyek egyben iparművészeti termékek és mindennapi használati tárgyak is voltak.

– Boldog vagyok, hogy 2007-ben, a Munkácsy Emlékházban egy olyan kiállítást csinálhattam, amihez a menyétől Tevan Margit kész alkotásait és azok tervrajzait is megkaptuk – fűzte hozzá. – Noha önálló kiállítása sosem volt, mert kvázi egy rejtőzködő művész volt. És amikor egyszer megtudta, hogy tárlatot szerveznek neki, akkor nagyon felháborodott és lefújta a tervezett programot. Fia, Engel Tevan István grafikus volt.

 

Mészáros Zsuzsa mesél – Fotó: Such Tamás / behir.hu

Gellért Mária Erkel Ferenc egyik kedvencéről, Hollósy Kornélia operaénekesről mesélt. Elmondása szerint Erkel az ő hangjára komponálta a Bánk bánban szereplő Melindát.

Hozzátette, az énekes Lonovics József dombegyházi földbirtokoshoz ment feleségül. Jómódban éltek, de sokszor segítettek a szegényeken. Házasságukból két gyermekük született, a dédunokája, dr. Bisztray Tamásné a könyvtár szomszédágában lakott, a Teleki utcában.

Lukácsné Moskovitz Tamara Láng Idáról mesélt. Elmondta, a költő 1897-ben született Vésztőn, egy jómódú zsidó család második lányaként. Szülei a Felvidékről érkeztek az Alföldre.

– Az elemi iskolát Vésztőn járta ki, majd a közép- és felsőfokú tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon fejezte be – fűzte hozzá. – Láng Ida nagyon termékeny költő volt; többek között a férjével fedezték fel Sinka Istvánt, akinek segítettek a versei kiadásában.

A vészkorszak idején betegen a vésztői gettóba vitték be, majd a rohamosan romló egészségi állapota miatt a békéscsabai kórházba szállították, ahonnan júniusban a csabai dohánybeváltóba, azaz gyűjtőtáboran került. A költő ott halt meg.

 

Galéria

További programok »

FEL