Az eseményen dr. Gazdag Andrea orvosigazgató és dr. Zsilák János a tagkórház orvosigazgató-helyettese is tiszteletét tette, és dr. Becsei László főigazgató főorvos is köszöntötte a megjelenteket.
A programon több szakmai előadás hangzott el, amelyek a veseműködésre ható különböző tényezőket és a modern kezelési lehetőségeket mutatták be. Dr. Puja Judit a víz és a vese kapcsolatáról beszélt, míg dr. Halász Tímea a sófogyasztás vesére gyakorolt hatásait ismertette. Dr. Vozár Ágnes az elhízás és a vesebetegségek összefüggéseire hívta fel a figyelmet. Dr. Gulyás Zsuzsanna a vesebetegségek korai felismerésének fontosságáról és módszereiről tartott előadást.
A program második felében dr. Bódis Bendegúz a veseelégtelenség és a kardiovaszkuláris kockázat kapcsolatát mutatta be, dr. Zádori Máté pedig azokat az új terápiás lehetőségeket ismertette, amelyek segíthetnek a veseelégtelenség progressziójának lassításában. Végül dr. Bánfi Nikolett a hemodialízis és a peritoneális dialízis szerepéről beszélt a kezelésben.
Dr. Berkesi Erika, a Békés Vármegyei Központi Kórház Réthy Pál Tagkórháza 1-es belgyógyászati osztályának főorvosa, nefrológus, belgyógyász és hypertonológus kiemelte, hogy immár 20. éve tart ez a figyelemfelkeltő kampány és világnap, ami fontos az egészségesek, a betegek és a társszakmák számára is. 20 éve magyar kezdeményezésre fogadták el a nemzetközi szervezetek, hogy minden március második csütörtökje legyen figyelemfelkeltő módon a vese világnapja.
– Ez a világnap most különös jelentőséggel bír, hiszen minden évben készülnek országosan és nemzetközileg is statisztikák (köztük a WHO mérései) amelyek egyértelműen előtevetítik azt, hogy a vesebetegségek előfordulási gyakorisága nő. Az ezek következtében kialakult idült veseelégtelenség pedig egy nagyon komoly kockázati tényező és a halálozási statisztikák tekintetében 2026-ban a 11. leggyakoribb halál ok, de 2040-ben már az ötödik lesz. Ez egy hatalmas negatív ugrás, ami mutatja a betegség jelentősségét, és azt az feladatot is felvázolja, amit tenni kell a megelőzésért – fogalmazott dr. Berkesi Erika, majd kiemelte, hogy a társszakmákkal való együttműködés, az edukáció, az ismeretterjesztés és az összefogás egyre-egyre fontosabb.
A romlás egyik legjelentősebb oka az idősödő társadalom, leginkább a fejlett országokban. Ez azért van, mert az idült veseelégtelenség előforulási gyakorisága 65 év fölött ugrásszerűen megnő. Ezen felül több rizikófaktor is van, mely veseelégtelenséghez vezethet, ilyen a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az idült érelmeszesedés. Ezek gyakorisága is egyre nő, és a kialakulásuk esélye az időseknél magasabb és növekvő.
– Azért különleges az ezévi rendezvény, mert a WHO is komplex, globális, közegészségügyi prioritássá emelte a krónikus vesebetegséget. Csaknem 1,3 millió vesebeteg él ma Magyarországon és világszerte is hasonló arányokkal számolhatunk. Csaknem minden kilencedik, tizedik ember érintett a betegségben. Azon túl, hogy a betegségről beszélünk, arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a környezeti változások, például a felmelegedés és a szélsőséges időjárás is fokozzák a krónikus vesebetegség előfordulását és megjelenhetnek olyan trópusi, infektív jellegű betegségek, melyek veseelégtelenséget okoznak. Önmagában a környezetszennyezés, légszennyezés is emeli a krónikus vesebetegség előfordulási gyakoriságát. Ezen túl fontos kiemelni, hogy a kezelés, azaz a hemodialízis is egy igen erőforrásigényes folyamat, ugyanis nagyon sok vizet, egyszerhasználatos műanyagot igényel. Egy művese kezelésnek a szén-dioxid lábnyoma megfelel egy 240 km-es levezetett autóútnak. Így hát több szempontból tudjuk a témakört tárgyalni. Az a szlogen született: Őrizzük a vesénk egészségét, figyeljünk oda az emberekre és védjük a bolygónkat – dr. Bódis Bendegúz szakorvos jelölt.
Az előadásokat szakmai diszkusszió követte, ahol a résztvevők megvitatták a felmerülő kérdéseket és tapasztalatokat. A rendezvény végén az AstraZeneca Kft. támogatásával állófogadáson látták vendégül a résztvevőket.
Galéria
