Dr. Berkesi Erika, a Békés Vármegyei Központi Kórház Réthy Pál Tagkórháza 1-es belgyógyászati osztályának főorvosa, nefrológus, belgyógyász és hypertonológus részletesen ismertette, mire kell kiemelten figyelnünk a kánikulai napokban.
A szív- és idegrendszer van a legnagyobb veszélyben
A szakember hangsúlyozta, hogy a tartós hőség két fő szervrendszerünket teszi tönkre a leginkább: a szív- és érrendszert, valamint az idegrendszert.
– A nagyfokú melegben egy kifejezett értágulat alakul ki. Ennek a következménye alacsony vérnyomásérték lehet, illetve az értágulat következményeképpen kialakult vérnyomásesés szapora pulzusszámot okoz. Bizony ez az egészségesek számára is észrevehető, de aki szív-érrendszeri beteg, azoknál ilyenkor sokkal gyakoribbak a szívelégtelenségre utaló tünetek, akár a stroke vagy bármilyen ritmuszavar – figyelmeztetett dr. Berkesi Erika.
A hőség az idegrendszerre is közvetlen hatással van, ami leggyakrabban ingerlékenységben, fokozott feszültségben és éjszakai alvászavarokban nyilvánul meg.
Mit és mennyit igyunk?
Kánikulában a szervezet nemcsak rengeteg folyadékot, hanem alapvető sókat is veszít a izzadás által. Nem mindegy azonban, hogy mit fogyasztunk a pótlásra. A főorvos kiemelte: a cukros üdítők, a túlzott kávéfogyasztás és az energiaitalok kifejezetten ártalmasak lehetnek ilyenkor.
– Amit tehetünk, az, hogy sok teát, vizet – legfőképpen vizet – fogyasszunk! Egy átlagos szám, amit szoktunk mondani a betegeknek, az 2-3 liter, bár testsúlyfüggő, de ilyen szélsőséges melegben akár 3-4 litert is megihat egy egészséges felnőtt ember – tette hozzá a szakértő, kiemelve, hogy a szívelégtelenségben szenvedőknek ennél valamivel kevesebb, de szigorúan víz formájában bevitt folyadékra van szükségük.
Szellőztetés és a klíma helyes használata
A szakember szerint a szabadtéri tartózkodást a kora reggeli vagy a késő délutáni, esti órákra kell időzíteni. Délelőtt 11 és délután 15 óra között a tűző napon lehetőleg ne tartózkodjunk és ne hagyjuk el a lakást.
Gyakori hiba a légkondicionálók túl hidegre állítása is, ami súlyos sokkot okozhat a szervezetnek.
– A nagyon nagy hőkülönbségnek – ha a nagyon lehűtött otthonból lépünk ki – káros élettani hatásai vannak. Ezért minden ajánlás szerint a kinti hőmérséklethez kell igazítani a klíma beállítását, ami 6-8 fokkal legyen hűvösebb. Ebben a nagy melegben 26 foknál alacsonyabb hőmérsékletet nem szabad bent tartani – emelte ki Dr. Berkesi Erika.
Figyeljünk a gyanús tünetekre!
A hőség okozta panaszok a hőkimerültségtől egészen a súlyos, életveszélyes állapotokig terjedhetnek. Ha a gyengeség, szédülés vagy ájulásérzés mellett szervi tünetek vagy paradox módon láz jelentkezik, azonnali kórházi ellátásra van szükség.
Különös figyelmet kell fordítani az idősekre és a kisgyermekekre, akiknek a hőszabályozó és kompenzáló mechanizmusaik lényegesen gyengébbek. A vezető figyelmeztető tünetek – mint a nehézlégzés, a szédülékenység és a kifejezett gyengeségérzés – esetén azonnal hűvös helyre kell vonulni, és szükség esetén orvosi segítséget kell kérni.
