Marosvölgyi Károly 24 évesen ült először edzőként a Medgyesegyháza megye I. osztályú csapatának kispadjára. Később elvégezte a szakedzői képzést, 1971-ben pedig ő lett Békés megye első végzett szakedzője. 1972-ben a Medgyesegyházával megnyerte a Szabad Föld Kupa döntőjét.
1974-ben került Békéscsabára, ahol a 3-as iskolában dolgozott, és az Előre utánpótlásában kezdett edzősködni. Tanítványai között ott volt a későbbi NB I-es gólkirály, Melis Béla is. Az ifjúsági csapattal 1977-ben és 1979-ben is bejutott az Országos Ifjúsági Kupa döntőjébe.
1979-ben a Csaba NB I-es csapatánál Ondrik István pályaedzője lett, majd egy évvel később vezetőedzővé nevezték ki. Első szezonjában a lila-fehérekkel a 18 csapatos NB I-ben a kilencedik helyen végzett, ami akkor a klub történetének legjobb élvonalbeli helyezése volt. Vezetőedzőként 54 NB I-es mérkőzésen ült a kispadon, később pedig pályaedzőként dolgozott tovább.
Egy 2018-as sajtótájékoztató pillanatképe: Szigeti Csaba sportcsopotvezető, Szarvas Péter polgármester és Marosvölgyi Károly – Fotó: 1912elore.hu
Összesen 29 éven át tevékenykedett az Előrénél, az utánpótlást és a focisuliban végzett munkáját is beleszámítva. Egyik legemlékezetesebb mérkőzése az 1980. augusztus 22-i, Ferencváros elleni 3–1-es győzelem volt, amelyet 18 ezer néző előtt játszottak a Kórház utcában.
Mindig büszkén beszélt arról is, hogy Békéscsabán a labdarúgásnak mindig volt megfelelő szintű utánpótlása. Sok játékos a pályafutása végéig, sőt még azt követően is hű maradt a csapathoz, a klubhoz és a városhoz. Úgy érezte, ez is bizonyítja, milyen fontos helyet foglal el az Előre a magyar labdarúgásban.
Marosvölgyi Károly számára a labdarúgás örök szerelem volt. Nemcsak az eredményekre, hanem az emberekre is emlékezett. Egy alkalommal megszámolta, hogy az Előre egykori legjobb játékosai közül az 54 felsorolt labdarúgóból 41-gyel dolgozott együtt.
Idős korában sem szakadt el a futballtól: járt a mérkőzésekre, figyelte az edzéseket, és rendszeresen követte a híreket.
2010-ben a Medgyesegyházáért Emlékéremmel ismerték el a közösségért végzett munkáját. A kitüntetés különösen sokat jelentett neki.
Marosvölgyi Károly nemcsak eredményeket hagyott maga után. Tanítványokat, történeteket és emlékeket, amelyek tovább élnek azokban, akikkel együtt dolgozott.
A labdarúgás volt az élete. Az Előre pedig annak egyik legfontosabb része. Emlékét kegyelettel őrizzük.
