A nagyberuházás alapkőletétele után, 1969. őszén indult az építkezés. A 360 milliós költséggel épült új üzemrészt ötven éve, 1971. április 30-án, ünnepélyesen keretek között adták át.
Az avatáson megjelent Horváth Gyula, könnyűipari miniszterhelyettes szerint "... a csabai Kner a magyar nyomdaipar első olyan üzeme, amely mind építészeti szempontból, mind központi klímaberendezésével, ablakok nélküli géptermével újat hozott létre, igazodva a kor nyomdatechnikai modern követelményeihez. Ezáltal az üzem a nyomdaipar büszkesége lesz."
Az üzem áttért az ofszet nyomtatásra, és már az avatás évében 8000 tonna dobozt, 2400 tonna vegyes nyomtatványt készített. Évi termelési értéke 150 millió forint volt, az ötszöröse a rekonstrukció előttinek.
A nyomdai fejlesztések és rekonstrukciók szellemi irányítója, Háromszéki Pál műszaki vezető távozott a cégtől, az államosítás után a nyomdát Botyánszky Pál igazgató vezette, aki az új üzem átadása után rövidesen nyugdíjba vonult, az új igazgató Huszár Mihály lett.
A vezetéstrió, Balog Miklós műszaki igazgató, Hajnal Károly gazdasági igazgató és Fazekas Tamás anyagáru-forgalmi főosztályvezető nagy szakszerűséggel végezték feladataikat.1986-ban Háromszéki Pál visszatérve, mint vezérigazgató vezette a 860 fős, hírneve csúcsára futott Kner Nyomda Rt.-t, amely toronyépületén a messze látszó KNER cégnévvel a város egyik jelképévé vált.
Gécs Béla
