Mészárosné Szabó Anna: Békés megye élen áll a mesterlevelet megszerzők számában

2020. november 3. 14:57 | Mikóczy Erika

Mészárosné Szabó Annával, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályának vezetőjével a mesterek képzéséről és a mesterlevél megszerzéséről beszélgetett a 7.Tv Aktuális című műsorában Csiffáry Zsuzsanna műsorvezető

– A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több szakmában biztosít lehetőséget a mesterlevél megszerzéséhez. Kérem, fejtse ki, hogy mi is az a mesterlevél?

A mesterlevél nem illeszkedik szervesen abba a hierarchiába, amit mondjuk, valaki elképzel: hogy elmegy általános iskolába, aztán majd középiskolába és az egyetemre. Ez nincs benne a régi országos képzési jegyzékben sem. Azt szoktuk mondani, hogy ez egy cím, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a szakma diplomája. Tehát azokban a képzésekben, azokban a szakmákban, ahol nincs egyetem, főiskola, ott 5 év gyakorlat megszerzése után lehet jelentkezni mesterlevél megszerzésére. A mesterlevél egy hatalmas oklevél, ami mögött természetesen ott van az eredményeket felvázoló bizonyítvány. Ez tehát egy cím, nem iskolai végzettség.

 

 

Milyen előnyökkel jár, ha az adott szakmában dolgozó szakember mesterlevelet kap?

Erre több válasz is van, hiszen vannak olyan szakmák, olyan tevékenységek, amelyek végzéséhez kötelező, hogy valaki mesterlevéllel rendelkezzen. Ilyen például a gázszerelői szakma, de említhetném a kéményseprőket is. A mostani szakképzési törvény előtti törvényben megfogalmazták még 2011-ben: ahhoz, hogy valaki tanulót foglalkoztathasson, középfokú szakképző intézményből gyakorlati helyként tanulót fogadjon, ahhoz azokban a szakmákban, ahol megjelent a mestervizsga-rendelet, mestervizsgával, mesterlevéllel kell rendelkezni. Ma már a főszabály nem az, hogy annál lehet tanuló, akinek mesterlevele van, hanem annál lehet, aki kamarai gyakorlati oktatói végzettséget szerzett. Ez egy új, tavaly óta menő tanfolyam, és egy tanúsítvánnyal záródik. Hogy mennyire érdekes a mesterlevél szerepe, és miért volt szükség arra, hogy megváltozzon a törvény, annak nagyon egyszerű oka van: a Dunától nyugatra sokkal nagyobb értéke van a munkaerőpiacon egy mesterlevélnek, mint Magyarországon. Tudjuk, hogy nagyon sok szakember megy el külföldre dolgozni, ott is magasabb fizetést kaphat, ha mesterlevéllel rendelkezik. Nagyon sok ember kihasználta ezt, megszerezte állami támogatással a mesterlevelet, és szépen elhagyta az országot. Magyarországon ennek az értéke zsebben így nem érezhető, vagy legalábbis nincs rá számadat, nem kutattuk még ezt.

 

Milyen szakmák esetében lehetett jelentkezni mesterképzésre?

Van egy lista, amely tartalmazza ezeket a szakmákat Magyarországon. Amiben megjelent mestervizsga-rendelet, abban lehet jelentkezni tanfolyamra is, vizsgára is. Az más dolog, hogy ha esetleg tanfolyam nem indul (például egy-két emberért egy adott szakmában túl költséges lenne), akkor önállóan kell felkészülni a vizsgára.. Ettől függetlenül volt már olyan, hogy például női szabóból kettő szakembernek szerveztünk tanfolyamot, de azért 5 fő az a lélektani határ, ahol már elindítjuk. Jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával 56 fő 8 szakmában tanul. Mellé társul még legalább ekkora létszám, akik nem pályázati támogatásból jönnek, hanem saját zsebből állják a felkészülést, illetve a vizsgának a költségeit. Ahhoz, hogy a támogatott keretbe valaki bekerüljön, vállalnia kell, hogy miután megszerezte a mesterlevelet, bármikor hajlandó a szakképzésből tanulót fogadni. A számokat látva Magyarországon Békés megye az élen áll. Mindig dobogósak voltunk, de most például első helyen vagyunk a mesterlevelet megszerzők számában. Azt látjuk, hogy kialakult egyfajta presztízs a vállalkozók között, és büszkén teszik ki az üzlet, a műhely falára a mesterlevelet, hogy ők ezt megszerezték. Vannak olyan szakmák, ahol korábban is presztízs volt az, ha valaki mester. Fodrászmester, kozmetikus mester, kőműves mester, fényképészmester. Úgyis volt a régi cégéreken kiírva. Pár évvel ezelőtt volt egy nagy projektünk, ahol szintén mestereket képeztünk, amikor az első szakácsmesterek jöttek. Belőlük, az első fecskékből alakult a Culinary Team, ők pedig azóta gyönyörű sikereket értek el világ- illetve Európa-bajnokságokon. És ők indították el a vendéglátóiparban azt, hogy szakácsmesternek lenni rangot jelent. Nagyon sokan eltévesztik és egyenlőségjelet tesznek például egy mesterszakács és egy szakácsmester között, egy mesterfodrász és egy fodrászmester között, holott óriási különbség van. Egy mesterfodrász ahhoz, hogy ezt megszerezze, elég, ha egyszer elindul egy versenyen. Ott az adott bizottság, zsűri, bírói testület az ottani egyszeri eredménye alapján kiállítja számára, hogy ő mesterfodrász. A fodrászmester viszont minimum 5 év gyakorlattal rendelkezik, azon kívül tanfolyamon vesz részt, és egy nagyon szigorú, kőkemény vizsga eredményeként szerzi meg ezt a címet.

 

Milyen feltételeknek kellett megfelelniük azoknak, akik az államilag finanszírozott létszámban kaptak helyet?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának mestervizsga szabályzata van, ott minden szakma esetében lefektették, hogy mik a bekerülés feltételei. Úgy nem lehet bekerülni, ha valaki például munka nélkül van most az utolsó egy évben. Be kell tudni mutatni igazoltan, hogy minimum 5 éves gyakorlattal rendelkezik. A szakmai végzettség, a gyakorlat igazoltan, illetve feltétel, hogy azután vállaljon tanulót. Ahogy említettem, a támogatott létszámom felül önköltségesen is csatlakozhatnak a képzéshez.  

 

Milyen eltérés van szakmánként a képzési idő hosszúságában?

Mióta a kamara támogatott mesterképzéseket szervez, egyöntetűen 180 órás felkészítést szerveztünk, amiből 60 óra volt a pedagógia- és vállalkozásismeret, 80 óra volt szakmai elmélet, 40 óra gyakorlat. Ebben az évben a mesterképzés is teljes reformon esett át, és most megváltozott az összetétele. Például a szakácsoknál jóval magasabb óraszámot írtak elő azok a szakemberek, akik összeállították a követelményét, ők most már jelentősen több órát vannak a konyhában. A vizsga időtartama is változó, például a szakácsok 15 órán keresztül vizsgáznak, attól függ, hogy mekkora a gyakorlati igény.

 

Aki a későbbiekben szeretne mesterlevélhez jutni, hol és hogyan jelentkezhet?

Ma Magyarországon mestervizsgát csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tarthat, a vállalkozás székhelyének megfelelő, területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál lehet erre jelentkezni. Ez Békés megyében a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsabán, a Penza lakótelep 5. szám alatt.

 

 

 

 

További programok »

Gazdaság

Czomba Sándor: Jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér

Jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér. Nem volt egyszerű, de megszületett a bérmegállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
11:18
FEL