A térségben a mezei nyúl a vadásztársaságok egyik legfontosabb bevételi forrása, de a faj léte most komoly veszélybe került. A nyugatról érkező myxomatózis a házinyulaknál és az üregi nyulaknál régóta ismert, de most a mezeinyúl-állományt is drasztikusan érinti.
– A mai napon a Békés vármegyei 85 vadásztársaság képviselőinek, az Olaszországba, Franciaországba szállító nyúlkereskedőknek, illetve a a vadász szervezeteknek tartjuk a konferenciát. Meglátjuk mit tudunk kitalálni, hogy a mezei nyúl megmaradjon unokáinknak is – emelte ki Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének és a Békés Vármegyei Vadászszövetségnek az elnöke.
A konferenciára az Állatorvostudományi Egyetem és a MATE szakemberei érkeztek, hogy ismertessék az eddigi tapasztalatokat és a lehetséges védekezési irányokat. A kórokozó 2014-ben jelent meg Európában, Magyarországra pedig 2025-re érkezett meg. Az első tünetes mezei nyúl október elsején került Prof. dr. Gál Jánoshoz az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető és egyetemi tanárához.
– A betegséget egy DNS-pox vírus okozza. Úgy tudtuk, hogy szúnyog vektor a terjesztő és a vérszívás nyomán terjed az üregi nyúl populációkban. Az üregi nyúlnál is tudtuk, hogy egyéb vérszívók is szerepet játszanak a betegség terjesztésében így a bolhák is – tette hozzá a szakember.
A helyzet Békésben különösen súlyos: a vírus a teljes mezei nyúl állomány 90 százalékát elpusztította, ami óriási veszteséget jelent a vadgazdálkodásban és az exportpiacokon is.
Prof. dr. Heltai Miklós a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója kiemelte: hét évvel ezelőttig nem is tudták, hogy a mezei nyulakat is érintheti a betegség.
– 2014-ben indult el Angliából és most ért ide Magyarországra, már itt van Békés vármegyében is. Kifejezetten súlyos, negatív hatással bíró vírusról beszélhetünk. A mai napon a hogyan továbbról beszélgettünk és, hogy mit tehetünk az ügy érdekében – fogalmazott.
Galéria
