Az Alföldet érinti minden évben a legnagyobb vízveszteség és vízhiány főleg 2022 óta. Az aszály jelentős károkat okoz a mezőgazdasági és az erdőterületeken is. A Vizet a tájba program legfőbb célja a vízkészletek védelme és a vízgazdálkodás zöldítésével a klímaváltozásra való felkészülés.
Az aszály és a vízhiány a vadállományt sem kíméli. Mára a vadásztársaságok legfontosabb feladata főleg az apróvadak és az őzek folyamatos itatása.
– Az aszálykárt legfőképpen az őzeknél lehet tapasztalni Békés vármegyénkben. Lényegében egyharmada őzállományt elveszítettük az elmúlt években, elhullott a szárazság kapcsán. Olyannyira, hogy a suták, az anyaállatok a gidákat nem tudják felnevelni, mert a vízhiány miatt elapaszt a suta, nincs tej és elpusztul a kis gida – tájékoztatott Hrabovszki János, a Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének az elnöke.
Az itatási feladatokat mesterséges itatókkal oldják meg, amelyeket fúrt kutakból töltenek meg, vagy autókkal hordják ki a vizet az adott helyszínre.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei még idén februárban nyitották meg a Fekete-Körös bal partján lévő zsilipet. Ennek segítségével javították a mályvádi szükségtározó közelében található őstölgyes védett ártéri erdő vízellátását, hogy enyhítsék a vízhiányos állapotot. A csaknem 20 kilométernyi csatornahálózat vizével a 3600 hektáros erdő 85 százalékát tudják ellátni.
– A klímaváltozást azt gondolom, hogy Magyarországon nem fogjuk tudni megállítani, de az a negatív hatásait azért csökkenteni lehet, és nekünk ez a feladatunk. Megfordítani nem tudjuk, de a vízpótlás ennek ellenére nagyon fontos, és eredményeket értünk el vele. Hacsak ezt a mályvádi területet nézzük, mi évente a Dénesi-halastavakból 5-600 ezer köbméter vizet tudunk alkalmanként levenni, és ezt akár évente háromszor is. A Sitkai-csatornából, ami mellett most állunk, pedig évente akár egy millió köbméter is lejöhet. Ez hatalmas vízmennyiség. Az állományoknak, az erdőknek és a természetnek ez nagyon fontos – hangsúlyozta Gaest Gergely.
A Dalerd Zrt. Gyulai Erdészet erdészeti igazgatója hozzátette: Az erdőben jelenlévő csatornák feltöltéséből származó víztöbblet kettős hatással bír. Egyrészt a talaj vízmennyiségét próbálják meg ezzel növelni, tehát emelik a talajvíz szintjét. A másik pedig a csatornák párolgásából adódó többlet páratartalommal az erdőnek a klímáját próbálják meg javítani sikerrel.
A megemelt talajvízszint főleg a középkorú és idős faállománynak nyújtott segítséget az idei aszály idején, ugyanakkor a Mályvádi-erdő előző évekhez képest párásabb mikroklímája a fiatal növények túlélését is segítette. Az erdő képes a legnagyobb víztömeg megtartására, ezért jelentős szerephez juthatnak ezek a területek a Vizet a tájba programon belül. Hazánkban 350 ezer hektár erdősült területet veszélyeztet kipusztulással a vízhiány.
– Ilyen esetekben figyelembe kell venni, hogy milyen a domborzat. De szeretnénk, hogy ha nemcsak a síkvidéki erdők juthatnának ehhez a vízkészlethez hozzá – különösen az ártérhez közeli erdősült területek – hanem szeretnénk azt is, hogy a domb vidéken lévő, akár a hegyvidéken lévő erdősült területekbe is sikerülnek kialakítani vízmegtartása alkalmas – akár csak a gravitációsan összecsorgó vizek – megtartására alkalmas tereket – mondta el Hubai Imre, mezőgazdaságért felelős államtitkár.
Az Agrárminisztérium kiemelt célja – akár a Vizet a tájba programban, akár ahhoz szorosan kapcsolódó, egyéb a gazdák számára kidolgozott támogatási rendszernek köszönhetően –, hogy az idén betározott közel 1 milliárd köbméter víz, mintegy háromszorosa, azaz 3 milliárd köbméter víz maradjon a magyar tájban.
