Nappal tombol a hőség, és mint ahogyan azt már fentebb említettem a jó gyümölcskrémlevesnél nincs is jobb ilyenkor. Talán csak a fagyi, de azt majd egy másik cikkben. Komolyra fordítva a szót, ugyan még csak itt-ott kandikál a szilva, bár már olyat is hallottam a környezetemben, hogy leszüretelték a gyümölcsállományukat, mindenesetre még nálunk nem ért be ez a gyümölcs.
Bevallom a szilváról nekem automatikusan a szilvalekvár és a szilvásgombóc jut eszembe először, ám azon gondolkodtam, hogy mégis mit lehet még belőle készíteni, pláne akkor, ha még nincs, de én mindenképpen fogyasztanám. Hogy az ebédünk részévé tegyen, kitaláltam, hogy a kamra polcán lévő szilvalekvárt hasznosítom ebben a formában. Így született meg ez a gyorsan kivitelezett és talán olcsóbb verzió, amit elkészítettem.
Szilvakrémleves pirított dióval
Hozzávalók
- 4 ek szilvalekvár
- 4 dl víz
- 2 dl zabtej
- 1 csomga vaníliás pudingpor
- ízlés szerint só
- 1 bögre dió
Elkészítés
Egy közepes nagyságú lábasba belekanalaztam a szilvalekvárt, majd a zabtejet és a pudingport, amit csomómentesre kevertem. Ezután felöntöttem vízzel és sűrűsödésig főztem. Utána egy pici sóval ráerősítek az ízre. Jól láthatóan ez egy minden mentes leves, amit természetesen az édesszájúak még cukrozhatnak, én nem tettem bele, így is fogasztható volt.
Utána a diót megpirítom, darabolom, és voilá, már kész is a leves betét. Jó étvágyat!
Fotók: Bere Mátyás; étel: Csiffáry Zsuzsanna, Behir.hu
