Mengyán András a csabai Bezerédi utcában született, majd hatéves korában elköltöztek a legendás Zsíros utcában, ahol akkoriban számtalan gyermek élt. Az utcában ott lakott Mokos József rajztanár és Nyíri Sándor művészettörténész, aki egyben kiváló karikatúrista is volt. A szomszédjuk volt többek között Gaburek Károly, illetve Mengyán András egy háztartásban élt Fajó Jánossal (tavaly avatták fel a Fajó János Alkotóházat a SZEGYA-ban), aki nem mellesleg az édesbátyja volt. Jánosból szintén festőművész lett – noha a szintén szó nem pontos, hiszen János nyolc évvel volt idősebb Bandinál.
– 1971-ben nevet változtattam, mert egy csomó bonyodalom keletkezett abból, hogy a két Fajó kvázi egy pályán mozgott – mondta Mengyán András. – Előfordult többször is, hogy az ő munkája tiszteletdíját nekem küldték, vagy az üzenetek gellert kaptak, és a címzett helyett a másikunkat informálták. Így 26 évesen az édesanyám nevét vettem fel.
Lonovics László, Mengyán András és Takács Péter, a közösségi ház vezetője – Fotó: Such Tamás / behir.hu
A gyermekkorhoz visszalépve, Mokos felismerte a lehetőséget, hogy ennyi gyerek közt biztos van egy-két tehetség. Majd a rajzolni nagyon szerető András nyolcévesen elment a Luther utcai rajzszakkörbe – akkor már Jánosék odajártak –, és az volt az első feladata, másoljon le egy portrét. Ekkor Uhrinéktól, a sarki fűszerben 1 forintért vásárolt egy Rákosi Mátyás és egy Sztálin posztert, amelyeknek a reprodukciójuk elég jól sikerült.
Később Mayerhoffer Miklós általános iskolás osztálytársával őket is felvették a szakkörbe. Megismerhették a technikákat, az anyagokat. Majd Rózsa gimis korukban a május 1-ei felvonulás előtt mindig két hét szünetet kaptak, hogy negyedmagukkal elkészítsék a dekorációkat, transzparenseket stb. A gimnáziumból az iparművészetire jelentkezett.
Ott is kezdett tanítani; megemlítette, a tanítás és a képzőművészet a szerelme volt, a dizájneri munkájával pedig pénzt keresett.
Ekkor Lonovics László közbeszúrta, Andrással 1976-ban találkozott először az I. Békéscsabai Grafikai Művésztelepen, amit gyakorlatilag a Pesti Műhely (három képzőművész, Bak Imre, Fajó János és Nádler István hozott létre; később Mengyán András is csatlakozott hozzájuk) alapított, azonfelül András bátyjával tagjai voltak a Nemzetközi Kepes Társaságnak is.
Mengyán hozzátette, „Kapcsolatom volt a Kner Nyomdával: nyaranta a grafikai osztályon dolgoztam, a nővérem pedig a nyomda főkönyvelője volt. Egyszer felvetődött, hogy létre kellene hozni egy kulturális eseményt, és tulajdonképpen így alakult meg a művésztelep. Szerencsénk volt, mert közben megismerkedtünk egy remek békéscsabai alkotóközösséggel: Mayerhoffer Miklóssal, Lonovics Lászlóval és Gubis Mihállyal.
– Nekünk pedig lehetőségünk volt bekapcsolódni a pesti vérkeringésbe – fűzte hozzá a moderátor. Majd kuriózumként megmutatta az 1976-os művésztelep alkotásaiból készült egy kiadványt – hat eredeti szitanyomattal szerkesztve –, amelyet akkor 100 forintért vásárolt. – Ez most kétmillió forint körül van! – vágta rá Mengyán. – Ááá… akkor érdemes volt eljönni! – lelkendezett a másik.
A későbbiekben a Nemzetközi Kepes Társaság tagjaként együtt állítottak ki az Akácfa utcai, András A22-es galériájában, megesett, hogy kolbász illat lengte be a tárlatmegnyitót.
Galéria
– András egy kísérletező művész – jegyezte meg Lonovics –, az iparon formatervezőként végzett, azt követően a művészetét végigkísérte a racionalitás: szeriális művészetet művelt, amiben a tér a boncolgatása volt a témakör. A későbbiekben elkezdett számítógépes vezérlésű videoinstallációkat készíteni, és a legutóbbi időszakban egyre inkább a lézer az, amely az ő művészetének a reprezentatív megjelenési módja. Ő egy racionális művész, az ész rációját alakítja át egy úgynevezett esztétikummá. Az ember lehet szép, jó és mimóza, de a sikerhez kell egy egyfajta marketing is.
– Akarat és szeretet kell hozzá; még vagy 200 évig van programom – fogalmazott Mengyán András.
***
A Zsíros utcától a világhírig – Mengyán András tartott előadást Békéscsabán című cikk kapcsán az alkotó bővebben is mesélt portálunknak a kiállítás születéséről, Békéscsabai kötődéséről és a fénnyel való kapcsolatáról.
