14 éve él Békéscsabán, a dévaványai születésű V. Földesi Marcsi. Az eredetileg kézápoló, műkörömépítő vállalkozó elmondása szerint a gimnáziumban imádta meg az irodalmat – különösen Radnótit –; több fogalmazási versenyen is komoly sikert ért el, majd az élet teljesen más irányba sodorta el. Jó két éve tért vissza az íráshoz, amikor a férjével örökbe fogadtak egy kislányt, és alig hat hónapon belül, minden előzmény nélkül elvesztette a szüleit, akik alig voltak 60 évesek.
Galéria
– Egyszer csak azt vettem észre – mondja –, hogy elkezdek novellákat, verseket írni, és rájöttem, mindez terápiás jelleggel hat ám. Azonfelül szeretem az ismeretlen emberek történeteit is hallgatni. Ezét javaslom, óvatosan beszélgessenek velem, mert ha valaki elkezd mesélni, akkor mindig kiragadok belőle egy helyzetet, amit egy sztoriba ágyazok. Írásaim célja, hogy bebizonyítsák, még a nehéz élethelyzetből is ki lehet jönni.
Először az egyik Békéscsabai Irodalmi Estek rendezvényen mutatkozott be, mint író, illetve magamaga olvasta fel az írását – és ez az alkotói szimbiózis kvázi beszippantotta. Onnantól kezdve nemcsak ír, hanem előad is.
– Szeptemberben elkezdtem az esküvői szertartásvezető-képzést – folytatja –, és úgy gondolom, hogy jól kombinálható az írás és az előadás. Egyszer majd meg szeretném írni egy jegyespár élettörténetét.
Noha több tucat novellája van, de egyelőre nem gondolkodik a könyvkiadásban.
