Lekvár főzés mellett epres-szilvás morzsasüti rendel

2024. szeptember 1. 17:28 | Csiffáry Zsuzsanna

A természet hagyománya szerint a szilva szezon július közepétől október elejéig tart. A csonthéjasok családjába tartozó gyümölcs fajtaválasztéka szinte áttekinthetetlen. A cikkben rávilágítunk arra, miért érdemes fogyasztani ebből a gyümölcsből, illetve egy hatékony ám annál finomabb morzsa süti receptet is közzé teszünk.

Az érett szilvát, fehéres, halványkékes hamvasságot adó viaszréteg fedi, ez a gyümölcsöt védi a kiszáradástól. Ezt a gyümölcsöt kevés cukor és magas víztartalom jellemzi. Mintegy 85 százalék víz van benne, ezért jól oltja a szomjat. 100 gramm gyümölcs nagyjából 50 kalória energiát hordoz. Szénhidráttartalma 10,3 g körüli. Vitaminjai közül az A-, az A-provitamin, a béta-karotin, a B1- és B2-, illetve csaknem valamennyi B-vitamin, továbbá a C-vitamin érdemelnek említést.

Nagyobb mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat és cinket, illetve növényi antioxidánsok közül antocián színanyagokat és flavonoidokat; rutint és quercetint tartalmaz jelentősebb mennyiségben. Mindezen anyagoknak köszönhetően javítja az immunrendszeri ellenálló-képességet, véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Élettani hatásait tekintve igen fontos rosttartalma. Különösen az aszalt szilvának nagy a fajlagos rost- és gyümölcscukor -tartalma.

Szilvás pite 

A szilvás pite az egyik legkedveltebb süteményünk: ezt az egyszerű desszertet mindenki szereti. Magyarországon piteként elsősorban azok az édes és ritkábban sós töltelékkel készült sütemények vagy ebédtészták ismertek, amelyeket két omlós tésztaréteg von be.  Az édes pite hosszú múltra tekint vissza Európában, és számos változata ismert különböző országokban. Országunkban a szilvás különösen népszerű, mivel a szilva az egyik legelterjedtebb gyümölcs a Kárpát-medencében. Kezdő háziasszonyok első sikerélményei közé tartoznak a meggyel vagy más bogyós gyümölccsel szórt, elronthatatlan piskóta jellegű tésztával sütött piték. Eltérő vélemények vannak arról, hogy a kelt tésztára szórt vagy terített hozzávalókból álló, többnyire ebédre kínált tálalt fogás pite vagy lepény-e?

 

Fotó: Bere Mátyás /behir.hu étel: Csiffáry Zsuzsanna

 

Pite története 

Még mielőtt a harapnivalóra térnénk, kicsit had térjek ki ennek a népszerű süteménynek a történetére, pontosabban a pite történetére. Bármilyen meglepő, elsősorban a hosszú tengeri hajóutakon tettek jó szolgálatot az előre elkészített, tésztába zárt fogások. A rómaiaknak köszönhetően aztán Európa-szerte elterjedtek a kezdetben sós tésztával készült piték. Hosszú ideig a hússal, hallal, szalonnával, hagymával és más zöldségfélével töltött, hidegen is fogyasztható útravalók tartoztak a pite kategóriájába.

Az édes piték megjelenése komoly újdonságot jelentett a konyhában. A cukornádból nyert cukor sokáig olyan luxuscikknek számított, amihez csak az arisztokraták jutottak hozzá, a szegények konyhájának asztalaira édes piték nem kerültek. Az édes töltelékkel készült piték, tészták és egyáltalán a desszertek megjelenésében, valamint elterjedésében a fordulatot egy német kémikus találmánya jelentette.

Andreas Sigismund Marggraf egy berlini laboratóriumban a 18. század közepén kikísérletezte, miként lehetséges a takarmányrépából cukrot előállítani, ezzel kezdetét vette az európai cukorgyártás. Így elkezdődött az édes piték térhódítása. A piték tetejét is elkezdték másképpen formázni aszerint, hogy édes vagy sós fogást rejt – eleinte csak a sósakat díszítették ráccsal, különféle tésztából kivágott mintázattal. A pite témakörben itt még több érdekesség olvasható.

 

 

Fotó: Bere Mátyás /behir.hu étel: Csiffáry Zsuzsanna

 

Szilvaszezonban mi mást is tehetne az ember, mint hogy betakarítja a termést és " bezárja üvegekbe ezt a különleges ízvilágot". Ám a keményebb gyümölcs egyedek arra inspirálhatnak bennünket a konyhában, hogy más formában is felhasználjuk őket. Én személy szerint nem bonyolítottam túl a dolgot, határozottan úgy voltam az elkészítéssel, a kevesebb néha több. A polcon lévő első üveget lekaptam, ami most nekem az eperlekvár volt, majd nekiláttam a tésztának. 

 

Epres-szilvás morzsasüti hozzávalók:

A tésztához:

- 40 dkg liszt
- 5 dkg porcukor
- 1 csomag sütőpor és csipetnyi só
- 25 dkg vaj
- 2 db tojás
- 3 evőkanál méz

A töltelékhez:

- 70 dkg szilva
- 4 evőkanál cukor
- 20 dkg eperlekvár

Elkészítése:
A tésztához egy tálban a lisztet és a további száraz alapanyagokat elmorzsoljuk a vajjal, meg legutolsó lépésben jöhet a tojás és a méz. Gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, majd fóliába csomagoljuk, és 40 percre hűtőbe tesszük. Közben a szilvát megmossuk, kimagozzuk, félbevágjuk. A tésztát vékonyra nyújtjuk, beletesszük a piteformába úgy, hogy az oldalára is kerüljön tészta. A lelógó részeket levágjuk, és az alapra kenjük az eperlekvárt, majd halmozzuk tovább a tölteléket a szilvával, amit ízlés szerint megcukrozunk. A maradék tésztát ráreszeljük a szilvára, majd 90 fokon 25-30 perc alatt készre sütünk. 

 

Fotók: Bere Mátyás; étel illusztráció: Csiffáry Zsuzsanna/Behir.hu

 

Fotó: Bere Mátyás /behir.hu étel: Csiffáry Zsuzsanna

További programok »

Itthon

Tízéves fennállását ünnepli az országosan is egyedülálló óvodai néptáncprogram

Tizedik évét ünnepli a Népi játék, néptánc az óvodában elnevezésű városi program. Az országos szinten is egyedülálló és példaértékű mozgásfejlesztő programról Pribelszki Péterné óvodavezető, Varga Tamás, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere és Vaszkó János, a Hétpróbás Néptánciskola Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója tartott sajtótájékoztatót a Kölcsey Utcai óvodában.
2024. november 21. 18:24
FEL