A költségvetésről szóló vita mellett a városatyák megvitatták a háziorvosi praxisok támogatására vonatkozó javaslatot, de szó volt a turizmus fellendítéséről, a zöldebb Békéscsabáról és a Csabagyöngye szőlőüöltetvényről is.
A város honlapján az előterjesztések teljes egészükben megtalálhatóak.
16:05 Bejelentések: törnek a kukák, a fák pedig nem lesznek szebbek a gallyazás után
Szente Béla (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy több lakossági észrevétel érkezett amiatt, hogy a hulladékgazdálkodási cég munkatársai dobálták a kukákat, ami miatt megrongálódtak az edények, a salakelszállítással is voltak gondok. A törések egyébként a sárga és a rendes kukákkal kapcsolatban is fennállnak. A képviselő a gondatlanság elleni fellépést szorgalmazta. Arról is kérdezett, hogy azok az edények, amelyek nem a DAREH tulajdonában vannak, le lesznek-e cserélve, illetve valóban a sértetteknek kell-e emaitt a telephelyre rohangálniuk? Szarvas Péter polgármesterként lépne fel ez ügyben, ha kap fotókat a károkról. A DAREH egyébként február elején kereste meg az önkormányzatot azzal, hogy módosítsák a hulladékszállítási rendeletet, e szerint a salakot ne lehessen a szürke kukákba tenni, hanem azt külön zsákba gyűjtsék, ám ezt nem fogadták el. Szente Béla arról is kérdezett, hogy az önkormányzat foglalkozott-e alternatív üzemeltetésű közvilágítás kiépítésének gondolatával, különös tekintettel a külterületekre. Egyúttal a villamos hálózat miatti gallyazásról is kérdezett, mint mondta, sok esetben ott maradnak a gallyak az utak mentén, a csonkolás esztétikáját is kifogásolta. Paláncz György is hasonló probléma miatt élt kéréssel.
Dancsó Tibor (DK) egy, a Csabai Mérlegben megjelent DAREH-os hirdetést olvasott fel, melyben kuka-átvételről van szó. Az iránt érdeklődött, hogy az átlag idősek hogyan mennek ki a komposztáló edényekért? Szarvas Péter jogosnak nevezte a felvetést, ugyanakkor mint mondta, a társaságot terheli ez a feladat, ha nagyon sok kukát nem vittek el, át kell gondolni a kiosztás menetét.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) két megoldási javaslatot is tett, az egyik egy, a kuka számával ellátott dokumentum kitöltése, a másik opció a Csaba kártya kihasználása lehet.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) elhagyott kerékpárok miatt kérdezett, illetve a viharkárok okozta, letört gallyak eltakarítását tette szóvá. Szarvas Péter jelezte, hogy a kárfelszámolás létszám függvénye is, míg a jegyző, dr. Bacsa Vendel a jelzés nélküli járművekkel kapcsolatban kiemelte, vizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehet elszállítani azokat, illetve hat hónappal később holyan lehet értékesíteni az autókat. A lezárt kerékpárok esetében azonban tehetetlenek.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) a nehezen minősíthető gallyazás kapcsán kérte, hogy ha lehetséges, lépjenek fel a szolgáltatóval szemben. Szente Béla szerint az elhagyott kerékpárok ügyében a rendőrséget kell hívni, a Csabagyöngyénél rendszeresen van erre példa.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint a médiacentrumnak kellene tájékoztatást adni arról, hogyan lehet hibabejelentést tenni a kukák kapcsán.
15.50 - Változik a színház és a bábszínház finanszírozása
A tavaly év végén módosult, színházak támogatását rögzítő törvény változásával a kormány új támogatási formát vezetett be az előadó-művészeti intézmények esetében. Eszerint az önkormányzatok és a kormány közös megegyezés alapján, közösen finanszírozza az intézmények működését. Ehhez járultak hozzá a városatyák.
Varga Tamás alpolgármester (Független) kiemelte, hogy egyrészt finanszírozási okai vannak a közös működésnek, de szakmailag is előnyös lehet ez a döntés.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) hangsúlyozta, hogy hasonló ez a működési mód, mint eddig, ráadásul az intézmények is örülhetnek ennek a döntésnek, mert így a jövőben még inkább biztosított a szakmai munka.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy félő volt a TAO kivezetésénél, hogy a színházak, művészeti intézmények számára nehézzé válik a működés, de így nem kell a pénz hajszolására fordítani az energiát, a szakmai munka kerülhet előtérbe.
Varga Tamás alpolgármester (Független) elmondta: a jogszabály úgy szól, hogy az önkormányzatnak március 1-ig kell benyújtani az igényt a kormánynak, 30 napon belül elkészül a megállapodás, a részletek ezt követően válnak pontossá.
A testület 15 igennel egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
15:44 - Turisztikai igazgatóhelyettese is lesz a Csabagyöngye Kulturális Központnak
A Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója pályázatot írt ki a központ igazgatóhelyettesi számának növelésére. Szente Béla igazgató az intézmény feladatköreinek bővülésével, a turisztikai tevékenység megjelenésével indokolja a poszt számának kettőről háromra történő növelését.
Az új pozíciót betöltő személy feladatkörébe főként a helyi turisztika fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek szerepelnek. Többek között a desztinációs marketing-tevékenység kidolgozása és a helyi szakemberek továbbképzése, fejlesztése. A pályázati felhívásra egy jelentkezés érkezett. Egyedüliként Opauszki Zoltán, Békéscsaba környezetvédelmi és turisztikai ügyekért felelős tanácsnoka küldte be pályázatát a pozícióra.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) megjegyezte, az előző igazgatóhelyettesi pályázatoknál a polgármesterrel közösen érveltek azért, hogy egy helyett ne legyen kettő ilyen státusz, most pedig a harmadikról döntenek.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) úgy fogalmazott, hogy ezek szerint nehéz betölteni Herczeg Tamás helyét, ugyanakkor mint mondta, a turisztikai terület folyamatosan bővül. Korábban nem tartotta indokoltnak a bővítést, de most nagyobbak a feladatkörök.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy korábban is volt két igazgatóhelyettes, de az a státusz később nem lett feltöltve. Hozzátette: a turisztikai területért legalább egy plusz döntési hatáskör szükséges, olyan egyeztetéseket is kell folytatni, amihez szakértelem, teherbírás és helyismeret is kell.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint vannak még tanácsnokok a testületben, igazán nekik is lehetne igazgató-helyettesi státuszt létrehozni. Egyetértett azzal, hogy a turizmus kiaknázatlan terület a városban, érdemes vele foglalkozni, Opauszki pedig alkalmas lesz a feladatra, ugyanakkor faramucinak tartotta a helyzetet.
Dancsó Tibor (DK) hasonlóan vélekedett, mint a szocialista politikus, ugyanakkor mint mondta, sok pénzt öltek a CsabaParkba, hajrá.
15 igennel a grémium elfogadta az előterjesztést.
15:30 – Békéscsaba további zöldítése a cél
A békéscsabai önkormányzatot együttműködési szándékkal kereste meg a Hatvanezer Fa Egyesület, miszerint az egyesület céljai között szereplő fásítási és erdősítési munkák elvégzésével hozzájárulnának a város zöldfelületének növeléséhez.
Az egyesület az együttműködés értelmében vállalja többek között azon területek fásítását, illetve gondozását, ápolását, ahol korábban nem volt növényzet.
A megállapodást Szarvas Péter polgármester és Ulbert Zoltán József, az egyesület elnöke hitelesítette aláírásával két évre.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) a pósteleki parkra hívta fel a figyelmet, ahol őshonos, magyar fafélék találhatók, javasolta, hogy vizsgálják meg ezeknek a felhasználási lehetőségét, például a makkok révén.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy az idei évben az önkormányzat minimum 5 millió forint értékben fásít, emellett az Agráminisztérium pályázatait is figyelik majd.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hatvanezer Fa Egyesület komoly erőket mozgósított, ez is jelzi azt, hogy a városban van aktivitás, gratulált ehhez a munkához.
15:28 - Közösségi teret alakítanának ki a fogyatékossággal élő fiatalok integrálása érdekében
A TOP-7.l.1-16-H-047-1 azonosító számú pályázati felhívás lehetőséget biztosít arra, hogy az ép kisgyermekek sérült társaikkal együtt játszhassanak.
A projektben a CsabaPark területén egy olyan befogadó játszóteret hozna létre a város, amelyet az ép- és mozgásában, értelmében fogyatékos gyermekek közösen használhatnak. A kialakításra szánt játszótéren kiemelt figyelmet kap az akadálymentesítés, a megfelelő hely- és méret biztosítása. A játékelemek speciálisan, a fogyatékkal élők igényeinek megfelelően lettek kifejlesztve úgy, hogy szülői felügyelet mellett biztonsággal használhatók legyenek a sérült gyermekek számára is.
A projekt elsődleges prioritása közé tartozik, hogy elősegítse a mozgássérült gyermekek, fiatalok társadalmi integrációját, illetve az ép gyermekek számára is megnyissák az utat fogyatékossággal élő társaik elfogadása felé.
A támogatási kérelem benyújtási határideje 2020. március 31. és a pályázható összeg közel 16 millió forint.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy a műszaki leírásban szürkére és barnára kell festeni a játszóelemeket, mint mondta, fogyatékkal élő gyerekek számára építenék a játszóteret, lehetnek-e inkább színesek az elemek? Kozma János vezérigazgató szerint ez megoldható.
Varga Tamás alpolgármester (Független) szerint komoly szemléletformáló és esélyegyenlőséget teremtő beruházásról van szó, amely méltó egy megyei jogú városhoz.
14 igennel fogadták el az előterjesztést.
15:24 - Pályázati forrásból klimatizálhatják a békéscsabai Vívócsarnokot
2018 júniusa után újabb fejlesztést eszközölhet az Alföld Vívó Akadémia. Másfél évvel ezelőtt a békéscsabai vívócsarnok kondícionáló termét adták át, amely mintegy 20 millió forintból valósult meg a Magyar Vívó Szövetség és a békéscsabai önkormányzat támogatásával.
Az Alföld Vívó Akadémia minden évben pályázatot nyújt be a Magyar Vívó Szövetségnél annak érdekében, hogy a békéscsabai vívótermet infrastrukturálisan fejlessze. 2018 sikeres évnek tudható be ennek értelmében, hiszen az akadémia 10 millió forintot nyert a csarnok légkondicionálásának megvalósítására.
A projekt lebonyolításához az Alföld Vívó Akadémia 2019. évben árajánlatot kért, amelyre bruttó 12, 7 millió forint összegű ajánlatot kapott. A vívócsarnok üzemeltetője, a beszerzéshez kapcsolódó általános forgalmi adót vissza tudja igényelni, ezért nincs szükség további önerőre, vagy éppen városi támogatásra a beruházás végrehajtásához.
A pályázati kiírás szerint a támogatási szerződés megkötéséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosa, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja a tervezett beruházás kedvezményezett általi megvalósulását és gondoskodik az ingatlan sportcélú üzemeltetésének folytonosságáról 15 évig.
Dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) fontosnak tartja a döntést, hiszen infrastruktúra-fejlesztésről van szó, az egyesület sportolói ráadásul kiemelkedően jól teljesítenek az elmúlt években.
A testület 14 igennel elfogadta a javaslatot.
15.18 - Nagy lépés a Gyula-Békéscsaba turisztikai desztináció létrehozásában
Tavaly októberi békéscsabai és gyulai fórumán Dr. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója tájékoztatást adott a Gyula-Békéscsaba turisztikai térség márkázásáról, a megvalósuló tevékenységekről, illetve jelezte az együttműködések létrehozásának, kialakításának szükségességét.
A vezérigazgató a szakmai együttműködés rendszerének megteremtését, a közös munka megkezdését nevezte meg a további előrelépés legfontosabb feltételeként.
Az előterjesztés alapján a békéscsabai önkormányzat kezdeményezi, hogy Gyula és Békéscsaba helyi turisztikai desztináció menedzsmentjei hozzanak létre szövetség formájában egy közös szervezetet. Az együttműködést azzal indokolja az előterjesztő, hogy a fürdőváros vezetése az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlesztette turizmusát, s az elért eredmények megosztása felfelé ívelő eredményeket hozhat a térség tekintetében. A szakemberek azon dolgoznak, hogy a Gyula-Békéscsaba desztináció egy kormánydöntés révén kiemelt turisztikai térség legyen.
Miklós Attila (MSZP) arról érdeklődött, hogy a csabaiak mellett Gyulát ki képviseli. Opauszki Zoltán (Fidesz KDNP) megjegyezte, erről a gyulai közgyűlés hoz majd döntést.
A határozati javaslat szerint Békéscsabát Szarvas Péter polgármester, Herczeg Tamás országgyűlési képviselő mellett Hanó Miklós alpolgármester és Opauszki Zoltán tanácsnok képviseli majd.
Miklós Attila azt javasolta, hogy dr. Juhász István civil kapcsolatokért felelős tanácsnokként is képviselje a várost.
A testület 16 igennel elfogadta a határozati javaslatot.
15:05 – Mikor jutnak dűlőre a szőlővel?
Az előző ciklusban rendszeres vitaforrás volt a Csabagyöngye szőlőültetvény sorsa – a Stark Adolf munkássága előtt tisztelgő, önkormányzati forrásból működtetett gyümölcsössel kapcsolatban az ellenzéki képviselők többször fogalmaztak meg kritikákat. Ezek hatására – és az üzemeltető Békéscsabai Városfejlesztési Kft. vezetőjének javaslatára – a közgyűlés úgy döntött, pályázatot ír ki az ültetvény üzemeltetésére. Menet közben kiderült, hogy mivel a gyümölcsösre a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról rendelkező törvény vonatkozik, azt csak haszonbérleti szerződéssel lehet kiadni vagy magának a tulajdonosnak, azaz az önkormányzatnak kell hasznosítania.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy a Békés Megye Pálinkája versenyen a legjobb párlatok közt kettő, Csabagyöngyéből készült ital szerzett aranyérmet. Jelezte, hogy közeledik a metszés időpontja, a Csabagyöngye Kulturális Központ két kertbarát köréből toborozhatnának önkénteseket a munkálatokhoz.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint sem feltétlen lesz meg néhány hét alatt az a vállalkozó, aki haszonbérletbe veszi az ültetvényt, ezért a tavaszi munkálatokra fel kell készülni.
Wittman László, a stratégiai osztály vezetője jelezte, hogy határozatlan idejű megállapodás van érvényben a Békéscsabai Városfejlesztési Kft.- vel, ez azóta is él, a munkákat elvégzi a cég az eredményes pályázat létrejöttéig.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) jónak tartja, hogy a békéscsabaiaknak továbbra is lehetőségük lesz – időpontegyeztetés után – az ültetvényre látogatni, ez azért is jó, mert tavaly ősszel a körzetébe tartozó óvodásokat kivitték a gyümölcsösbe oktatási célból.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért frakció) szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a Csabagyöngye történetére. Ki fogja értékelni, hogy egy év alatt milyen munkák történtek az ültetvényen és milyen beruházások történnek az ültetvényen? - tette fel a kérdést az ellenzéki politikus, aki szerint a legfontosabb az, hogy elvégezzék a tavaszi munkákat, az ültetvény eredeti célját pedig meg tudják tartani.
Dancsó Tibor (DK) azt kérdezte, hogy miért hónapokra vonta vissza az előterjesztő ezt a pályázatot? Az új bérlő rögtön a szüreteléssel kezd? Azt sem látta tisztázottnak, hogy van-e a Városfejlesztésnél szőlészettel foglalkozó szakember? Mint kiderült, van ilyen szakembere a cégnek, illetve arra a kérdésre is választ kapott, hogy miért adták nagyon olcsón a szőlőt: mert a cefrének való, lepotyogott gyümölcs került értékesítésre.
14:55 - Újabb békéscsabai intézmény csatlakozhat a Nemzeti Ovi-Sport Programhoz
A Nemzeti Ovi-Sport Program az ország számos településén segíti az óvodákba járó gyermekek sportolási lehetőségeinek bővítését.
Békéscsabán három helyszínen (Lencsési Óvoda „Manóvár Óvoda”, Hajnal-Lenkei- Jázmin Utcai ÁMK Hajnal Utcai Óvodája, Békéscsabai Tündérkert Óvoda) már megvalósult a kezdeményezés, segítségével hatszor tizenkét méteres, multifunkciós pálya épült, egy óvodában pedig jelenleg is tart a kivitelezés (Mackó-Kuckó Óvoda).
Idén az Országos Szlovák Önkormányzat békéscsabai tagintézménye (Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium) is csatlakozna a programhoz, melynek pályázati határideje 2020. február 28. Az önrész összege bruttó 4,5 millió forint. Az intézmény a békéscsabai önkormányzathoz fordulva 1,5 millió forintos bruttó támogatást kezdeményezett, hogy megvalósíthassa a gyerekek sportolását elősegítő beruházást.
Varga Tamás (Független) jelezte, hogy eddig 7 műfüves pályát alakítottak ki, egyet pedig idén építenek meg. Mint mondta, Békéscsaba nemzetiségi támogatása kiemelkedő, ezt jelzi az előterjesztés is, a fejlesztés eredményeit csabai gyerekek használják majd.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) is kiemelte, hogy bizottságuk egyhangúlag támogatta az elképzelést. Óvodából érkező jelzés alapján az intézmények jó szívvel fogadják a pályákat, ezért a képviselő szerint minden óvodába elkél egy ilyen pálya.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) is fontosnak tartja a sportinfrastruktúra fejlesztését, hasznosnak nevezte az erre fordítandó 1,5 millió forintot. Jelezte, fontos, hogy így is támogatni tudják a szlovák kultúrát.
A grémium 17 igennel fogadta el az előterjesztést.
14:48 - Pontos tervrajzon a hulladékudvar békéscsabai helyszíne
A júniusi ülésén döntött a grémium arról, hogy a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) hulladékudvart építhessen a megyeszékhelyen. Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok közül a vasúti sínek mentén, a Kígyósi utca mellett lévő ingatlan egy része felel meg a feltételeknek.
A pályázatban ingatlan vásárlás költsége nem elszámolható, így a DAREH nem lesz tulajdonosa, csupán használója a helyszínnek. A megközelítéshez, illetve az ahhoz szükséges út megépítéséhez szintén használati jog biztosítása szükséges a szomszédos iparvágányon keresztül, amely az érintett telek melletti ingatlanon haladna keresztül.
A társulás megrendelte a hatósági eljáráshoz szükséges vázrajz elkészítését. Ez alapján megállapítható az a területnagyság, amelyre a társulásnak használati jogviszonyt kell igazolnia. A Kígyósi utca melletti ingatlan tekintetében ez több, mint 1300 négyzetméter és az áthaladást biztosító rész 81 négyzetméter.
Az ingatlanon található iparvágány jogtulajdonosával, a Wienerberger Téglaipari Zrt.-vel való egyeztetés után a felvetett javaslatokat figyelembe vette a tervező. Ennek alapján a Zrt. írásbeli hozzájárulását adta a beruházás megvalósításához.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) fontos és jó döntésnek nevezte a hulladékudvar kialakítását, így a lakosságnak lehetősége lesz arra, hogy háztartási mennyiségben helyezzen el zöldhulladékot, gumiabroncsot, elektronikus hulladékot és kis mennyiségben veszélyes hulladékot.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy régi lakossági igényről van szó, az előző ciklusban a csabai önkormányzat kezdeményezésére jöhet létre a lerakó. A válogatóval együtt nem készült olyan hulladéklerakó, ahol veszélyes hulladékot lehet elhelyezni, végül a DAREH társulás most viszonylag hamar megtalálta a pályázati lehetőséget, amellyel magas minőségű hulladékgazdálkodás valósítható meg.
A testület egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
14:25 - Bérlettel és kedvezményes olvasójeggyel kedveskedne az önkormányzat a Csabán letelepedő háziorvosoknak
Szinte minden közgyűlésen előkerül a háziorvosi praxisok kérdésköre: az elmúlt években gyakori volt, hogy egy-egy háziorvos vagy házi gyermekorvos nyugdíjba vonult, esetleg költözés miatt felmondta praxisát. Több képviselő is szorgalmazta már, hogy az önkormányzatnak valamilyen intézkedést kellene tennie annak érdekében, hogy támogassák az orvosok csabai letelepedését, illetve praxisvásárlását.
A mostani előterjesztésből kiolvasható például, hogy Békéscsabán 25 felnőtt, 11 gyermek és 19 fogorvosi, 15 területi védőnői, 13 iskolavédőnői és 13 iskolaorvosi körzet működik. A háziorvosok vállalkozás formájában kötöttek az önkormányzattal feladat-ellátási szerződést, így biztosítják a helyi alapellátást. Abban az esetben, ha egy orvos nyugdíjba megy vagy a szerződést valamilyen más okból bontják fel, az önkormányzatnak gondoskodnia kell az ellátás folyamatosságáról a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény révén.
2016 és 2020 között nyolc orvos jelezte, hogy befejezi tevékenységét vagy eladja praxisát; a hárman biztosan nyugdíjba vonultak, ezek közül egy esetben egy praxis is megszűnt; egy esetben haláleset miatt üresedett meg a háziorvosi praxis, míg egy esetben hivatalos távollét miatt van szükség hosszútávú helyettesítésre.
A háziorvosok életkorának vizsgálatakor kiderült, hogy a fogorvosok közül négyen, a felnőtt háziorvosok esetében tizenegy, míg a gyermek háziorvosoknál három fő töltötte be a nyugdíjkorhatárt. A csabai önkormányzat megkérdezte a Megyei Jogú Városok Szövetségét is arról, hogy náluk mi a helyzet. Kilenc tagváros jelzett a békéscsabaihoz hasonló problémákat.
Az előterjesztés arra is kitér, hogy a praxisokat megvenni szándékozó orvosok igénybe vehetnek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől 4 millió forintos támogatást; emellett létezik a tartósan betöltetlen körzetek ellátására külön pályázat is, jóval nagyobb összegekre. Külön kérelemre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ helyettesítő háziorvost tud biztosítani, amelyet háziorvostani szakvizsgával nem rendelkező orvosok töltenek be – ez a Praxisprogram I – ennek szigorú feltételei vannak.
Az előterjesztő szociálpolitikai osztály egyébként azt javasolta, hogy 2025-ig induljon támogatási program a háziorvosi szolgáltatók számára, amelyet eszközbeszerzésre, beruházási és rezsiköltségek fedezésére lehetne használni. Szorgalmazták a Békéscsabán letelepedő, pályakezdő, semmilyen pályázatot igénybe venni nem tudó háziorvosok számára 3 millió forint támogatás biztosítását; az iparűzési adó alóli mentességet bizonyos feltételek teljesülése mellett; önkormányzati lakás biztosítását itt letelepedni kívánó orvosok számára; ingyenes bérletet a színházba, az uszodába vagy bizonyos sporteseményekre; gyermekfelügyeletet a játszóházban, esetleg kedvezményes bérletet válthatnának a Kolbászfesztiválra vagy olvasójegyet a Békés Megyei Könyvtárba, de az ötletek közt van egy támogatási program létrehozása a helyettesített körzetekben is.
Miklós Attila (MSZP) egyetért a javaslattal, de szerinte néhány problémára nem ad választ, például arra, hogy a Békéscsabára készülő orvosok tanulását tudná-e segíteni. A képviselő álláspontja szerint jó lenne, ha az anyag azzal is foglalkozna, hogy miként tudnánk segíteni a már most működő házi-, gyermek- és fogorvosi praxisokat.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy számos olyan elem van az előterjesztésben, amely a jelenleg is Békéscsabán dolgozókat segítené.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint ugyan a forrás szűkös, de ha orvosolhatók a felmerülő problémák, akkor fontos ezt a területet támogatni.
Miklós Attila (MSZP) felidézte: folyamatosan szorgalmazta az elmúlt években, hogy a testület teljes képet kapjon erről a területről. A képviselő szerint erre ugyan 15 millió forint nem lesz elég, de nulladik lépésnek, kezdésnek jó a kezdeményezés. Fontosnak tartja, hogy valamennyi körzetbe találjunk háziorvost, de emellett azt is látni kell, hogy sokan idős korban végzik ezt a munkát, őket is pótolnunk kell majd.
Dancsó Tibor (DK) szerint az a fő kérdés, hogy hogyan értesülnek majd a potenciális orvosok erről a kiírásról. Véleménye szerint sem elegendő erre a célra 15 millió forint.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megerősítette, hogy direkt üzenetekkel kell eljuttatni az érdeklődőkhöz a felhívást.
Fülöp Csaba (MSZP) jelezte, hogy ez egy jó kezdeményezés, több város, többek között Szombathely 74 millió forintot állított be erre a célra, többlépcsős támogatásban. Úgy látja, hogy érdemes lenne ezt a rendszert jól felépíteni.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) az előzményekhez kapcsolódva elmondta, hogy 2007-ben és 2014-ben Vantara Gyula polgármestersége idején voltak hasonló, pozitív kezdeményezések. Hozzátette: amellett, hogy idős kollégák dolgoznak, sajnos több esetben haláleset is történt, nehéz pótolni ezeket az orvosokat, több helyen is el kellett osztani a körzetbe járókat. Kiemelte, hogy vannak önkormányzati tulajdonban lévő rendelők, de van saját tulajdonban vagy bérelt állapotban lévők is. Külön köszönet az ügyeleti ellátást támogatásáért az önkormányzatnak. Javaslatot tett arra, hogy érdemes meghívni majd a Háziorvosok Egyesületének képviselőit további egyeztetésre a rendszerrel kapcsolatban.
Dr. Faluhelyi Ákos háziorvos kollégái nevében is értékeli a kezdeményezést, a támogató szándékot, ígéretesnek tűnik a rendszer, azonban további kimunkálást igényel. Úgy látja, hogy vannak olyan problémák, amelyeket meg kell oldani a háziorvosi terület megerősítése érdekében.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) leszögezte: adott a javaslattétteli lehetőség, hogy jobb legyen a rendszer, áprilisban visszakerül a képviselők elé az előterjesztés. Az a feladatunk, hogy ezt a 15 millió forintot minél jobban felhasználjuk.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) felmérték-e azoknak a háziorvosoknak a számát, akik idejönnének, úgy értesültem, hogy kevesen jelentkeznének, kevés háziorvos van, aki elvállalna egy praxist.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint fontos, ha elindítsunk egy motivációs rendszert, akkor javulhat a helyzet.
Tőgye Ildikó osztályvezető példaként elmondta, hogy dr. Tóth Judit praxisára van érdeklődés, azonban azt nehéz megmondani, hogy a motivációs rendszer mennyit segíthet.
A testület egyhangúlag 17 igennel elfogadta az előterjesztést.
14:13 – Egyre kevesebb a közfoglalkoztatott Békéscsabán
Tovább csökkent tavaly azoknak a száma Békéscsabán, akik a közfoglalkoztatásban vettek részt. Az önkormányzat 2019-ben 117 millió forint támogatásból 232 főt foglalkoztatott. A közfoglalkoztatottak főként járdalap és betonelem gyártással foglalkoztak, de részt vettek az edőtisztításban, kaszálásban, a parlagfű elleni védekezésben és a cserjeírtásban is. Emellett 282 tonna szemetet gyűjtöttek össze és szállítottak el, több mint 15 ezer hivatalos levelet kézbesítettek és ők szállították ki a szociális tűzifát is a rászorulóknak.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) ismertette, hogy a legfrissebb szabályozás miatt legfeljebb egy évre tudnak szerződést kötni a közfoglalkoztatottakkal, erre 12 millió forint önerőt biztosítanak.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) örömét fejezte ki amiatt, hogy sokaknak sikerült elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, ugyanakkor az elmúlt években az önkormányzatnál és az intézményeknél is sok közfoglalkoztatott dolgozott. Emiatt egyre nehezebb pótolni ezeket a kollégákat, így javasolta, hogy a feladatellátás folyamatos biztosítása végett az illetékes bizottságok foglalkozzanak a kérdéssel. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt kérte, hogy az illetékes osztály bevonásával készüljön legkésőbb áprilisra egy erről szóló előterjesztés.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint nem csak feladatellátási problémáról van szó, ez költségvetési kérdés, hiszen a közfoglalkoztatásban dolgozók értékteremtő és hasznos munkát végeztek. A járdalapok gyártása leállítása esetén is van még tartalék, ugyanakkor érdemes lesz majd szakemberek segítségét igénybe venni. Arra is rámutatott, hogy a közfoglalkoztatottak bére jóval alacsonyabb, mint a kötelező bérminimum.
10:49 - Így alakul a 2020-as költségvetés
Az év legfontosabb előterjesztése, a 2020-as költségvetési rendelettervezet került a képviselők elé. A dokumentum rögzíti azt, hogy miből, mikor és mennyit költhet az önkormányzat év közben.
Ahogy az tavaly decemberben, a költségvetési koncepció tárgyalása kapcsán kiderült, a prioritások közt az önkormányzat folyamatos működésének biztosítása, a fejlesztések, kiemelten az uniós forrásból finanszírozott Terület- és Telelülésfejlesztési Operatív Program (TOP) és a kormányzati forrásból finanszírozott Modern Városok Program (MVP) projektjeinek megvalósítása, illetve a város rendezettségének növelése szerepel.
A 2020-as költségvetés főösszege 37,7 milliárd forint.
A rendelettervezet rögzíti, hogy idén is nagyon sok a kötelező feladat, ugyanakkor továbbra is marad pénz az önként vállalt feladatokra. Mit jelent ez pontosan?
Az önkormányzat továbbra is nagyban támaszkodik a helyi adóbevételekre (például iparűzési- és gépjárműadó), ami tavaly 283 millió forintos plusz bevételhez juttatta a várost. Éppen ezért idén az önkormányzatnál még nagyobb bevételre, 4,8 milliárd forintra számítanak. Ám ezt a számot érdemes óvatosan kezelni – az iparűzési adó esetében változásokra lehet számítani a következő időszakban.
Átalakulnak a központi támogatások – részben a színházak finanszírozása miatt –, a Békéscsaba és Térsége Többcélú Társulás támogatása is jelentősen növekszik, ez a szociális intézmények üzemeltetése és bértámogatása miatt fontos. Az önkormányzatnak továbbra sem kell szolidaritási hozzájárulást fizetnie.
Az önkormányzati fenntartású intézményekkel szemben továbbra is elvárás lesz, hogy a lehető legtakarékosabban működjenek. Az önkormányzati vagyont kezelő Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-től érkező forrásokra is nagyban számít majd a város.
A különböző pályázatok forrásai nagyban növelik a költségvetést: A TOP révén 3, az MVP-n keresztül pedig 20 milliárd forint fejlesztési összeg érkezik Békéscsabára, ám nem az egész összeget költik majd el idén.
A költségvetési szervek tekintetében a kiadási oldalon nincs számszerű változás a tavalyi évhez képest. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedését az önkormányzat betervezte, emellett a júniusi szociális hozzájárulási adó emelkedésével is terveztek. Az intézményeknél marad az eddigi létszám és státusz, ugyanakkor néhány intézmény jelezte, hogy szeretne plusz státuszokat kérni és főként eszközbeszerzés miatt kért plusz forrást.
Az önkormányzatnak várhatóan 70 millió forint tartaléka lesz idén, ehhez csak a legszükségesebb esetben nyúlnak hozzá; a céltartalék 33 millió forint, ebből 23 millió forint óvodai beruházásokra és felújításokra szolgál.
Békéscsaba polgármestere, Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy a költségvetési rendeletterv az adott évi legfontosabb előterjesztés. A dokumentum összegzése mellett kiemelte, hogy 2020-as évet is lehet a fejlesztések és a fejlődés évének nevezni. Jelezte, hogy a kormányzati irányvonallal nagyrészt egyetért, ugyanakkor leszögezte, hogy szeretné, ha a bevételi láb is rendben lenne már az év elején. Kiemelte azt is, hogy a TOP-os fejlesztések nagy részét már lebonyolították, és más önkormányzatokhoz képest gyorsabban hajtották végre. Az idei fejlesztések közt a könyvtár és óvodai, illetve kerékpárút beruházásokat említette. Rámutatott, hogy az MVP-s projektek forrásai már a városban vannak, egyúttal dícsérte az előkészítő munkákat. A fejlesztések közt a sportcsarnok, az iparterületek, a Wenckheim-kerékpárút, a naperőmű és geotermikus energia felhasználását célzó beruházásokat említette.
A saját forrásból finanszírozott fejlesztések közt említette az Epres utcai szennyvízelvezetés, autóbuszmegállók rendezését, orvosi rendelők tető rendbetételeit. Kiemelte, hogy a városüzemeltetési feladatokra 280 millió forinttal többet biztosítanak, valamint Póstelekre 9,5 milliót, a temetőkre több mint 6 millió forintot fordítanak, valamint több köztéri kukát ígért. Az autóbusz közlekedés kapcsán kiemelte, hogy 265 millió forintot biztosítanak az azt működtető Volánbusz Zrt. számára. 2019-re vonatkozóan még nem tudni, hogy milyen lesz az elszámolás – jegyezte meg a polgármester –, ugyanakkor a cég részéről az ígéretek szerint nem lesz többletigény. A városvezető rámutatott, hogy Békéscsaba zöld város, ezért fontosnak tartja a város fásítását és élen járjanak a folyamatban, ígérete szerint több mint 5 millió forintot fordítanak erre a célra. A háziorvosi ellátásról azt mondta, hogy az rendezett, ugyanakkor különleges intézkedéseket is tenni kell majd annak érdekében, hogy biztosítsák az ellátást – ugyanis további nyugdíjazásokra kell számítani, a háziorvosok pótlása pedig országos szinten is nehéz. A közfoglalkoztatottak helyzetére is kitért: jelenleg 60-70 új közfoglalkoztatott bevonására látszik esély, 12 millió forint támogatás mellett. Két millió forint támogatást biztosítanak arra, hogy az okosváros koncepció nyomán tapasztalatot szerezhessenek a szakemberek. Oktatási téren is biztosítanak plusz források, ugyanakkor a családbarát intézkedésekre is felhívta a figyelmet, így a nyári napközis tábor fenntartására, óvodai-, játszótéri felújítására. Jelezte, hogy támogatják az élsportokat is, bár szerényebben, mint más városokban. A választókerületi célelőirányzatok idén sem tűnnek el, azt javasolta, hogy növekedjen 3 millióról 5 millió forintra a keret a vagyoneladási előirányzat emelésének terhére.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a pénzügyi bizottság elnökeként rámutatott, hogy az elmúlt években bizonytalan volt, hogy teljesülnek-e a vagyoni bevételek. Megjegyezte, hogy a költségvetés nem lehet nullás, ezért több ötlet is született a bevételek emelésére: például a helyi adóbevételek növelése kapcsán, amelyek túl is teljesültek. A tanácsnok is megköszönte a vállalkozásoknak a fegyelmezett adóbefizetést, hozzátéve, hogy ez a korábbi beruházásoknak is köszönhető. Kiemelte: új adó bevezetését továbbra sem tervezik. 50 millió forinttal nő majd idén a hitelvisszafizetési kötelezettség, ugyanakkor véleménye szerint ezt bőven fedezi majd a helyi adóbevétel. Mint mondta, a város több mint 1300 embernek ad munkát, köztük sok közfoglalkoztatottnak – üdvözölte, hogy utóbbiak közül sokan helyezkedtek el a versenyszférában, bár a város nagyban számított korábban a munkájukra. Az önként vállalt feladatokra is kitért: 1,3 milliárd forintot költenek például lakhatási és orvosi támogatásokra, pszichológiai tanácsadásra, nyári gyermektáboroztatásra, közterület felügyeletre és a mezei őrszolgálatra, valamint a buszközlekedés fenntartására és sporttámogatásra. A tanácsnok üdvözölte a fásítási törekvéseket, ugyanakkor jelezte, hogy a városban rengeteg beteg fa van, ezért kevesellte a fák állapotfelmérésére szánt összeget. Jelezte, hogy továbbra is szükség van a hitelfelvételre. A háziorvosokat érintő kérdések miatt leszögezte, hogy nem szakmai bizonytalanságról van szó, hanem utánpótlásbéliről, a praxisok feltöltése nehézséget jelent, ezért véleménye szerint szükség lenne az ide települő, fiatalabb orvosok támogatására és a már meglévőkére is.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy a költségvetés egy komplex feladat, szigorú elvárásoknak kell megfelelni. Hangsúlyozta a Terület- és Településfejlesztési Program (TOP) és a Modern Városok Program (MVP) révén megvalósuló fejlesztéseket, kiemelte, hogy a városrendezési feladatokra is nagy figyelmet kell fordítani. Az önkormányzati bevételek kapcsán elmondta, hogy a helyi ipari adóbevételeknél 200 millió forinttal több szerepel a bevételek között, mint egy évvel ezelőtt. A központi támogatások esetében hangsúlyozta, hogy 388 millió forint érkezik a színházak támogatására. Kiemelte, hogy a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény révén az önkormányzat nagy bevételre tehet szert, összesen több mint 24 milliárd forint fejlesztésre fordítható összeggel lehet számolni. A Hajrá Békéscsaba frakció álláspontját közvetítve úgy látja, hogy 2020-ban is zavartalan lesz a működés és az önkormányzat az év közbeni változásokkal is megnyugtató esztendő elé nézhet. A városrendezéssel kapcsolatban a Hajrá Békéscsaba célja is az, hogy még szebb, rendezettebb városban élhessünk. Stabil és kiegyensúlyozott az idei költségvetés, garantált az intézmények működése, a háziorvosi praxisokra fordított összeggel pedig szeretnének az egészségügyben végzett fejlesztési ütemet megtartani – összegzett a frakcióvezető.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy a frakció támogatja a költségvetés elfogadását. Hozzátette: rendkívül kedvező az, hogy nem kell visszalépni az önként vállalt feladatokból. Fontosnak tartja, hogy az önkormányzat tovább növelje a város rendezettségét és az ezt érintő feladatokat még magasabb szinten lássa el, éppen ezért fontos, hogy jelentős forrás biztosítható a városüzemeltetési feladatokra. Leszögezte, hogy a háziorvosi praxisok tekintetében vonzóbbá kell tennünk a körülményeket. Hangsúlyozta, hogy a választókerületi célirányzatokat tekintve számos olyan kisebb fejlesztést lehet végrehajtani, amelyek az itt élők mindennapjait segíti. A tanácsnok fontos üzenetnek nevezte a fásítási tervet, a klímavédelmi akciótervvel kapcsolatban pedig kiemelt ügyként említette az illegális szemétlerakók felszámolását is. Felidézte, hogy elindult a Békéscsaba és Gyula turizmusfejlesztését segítő együttműködés, fontos erre is figyelmet fordítani. Hozzátette: a Smart City programra szánt előirányzat is előremutató, ez egy olyan program, ami egyedülálló az országban.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) a Fidesz-KDNP frakció nevében, annak vezetőjeként kiemelte, hogy támogatják a költségvetést, amely véleménye szerint mindenre kiterjed és megalapozott, a rendeletterv előkészítését sok egyeztetés előzte meg. A kötelező feladatok ellátását semmi nem előzheti meg – közölte az alpolgármester –, megjegyezve, hogy csak ezt követően tudnak forrást biztosítani a civil- és sportszervezeteknek. A nem kötelező feladatokra sok a támogatás, de indirekten, a létesítmények fenntartásával is biztosítják a csabaiaknak a kikapcsolódási lehetőségeket - tette hozzá. Üdvözölte a városüzemeltetésre fordítandó plusz forrásokat. A TOP és az MVP forrásait kiemelve rámutatott, hogy végre sikerül olyan fejlesztéseket elvégezni, amelyeket nem saját költségvetésből kell megoldani, megjegyezve, hogy a város sokéves fejlesztését biztosítják ezek a beruházások. Fontosnak nevezte a város turisztikai potenciáljának növelését és a fásítási törekvéseket, ugyanakkor egyetértett azzal, hogy figyelni kell az Agrárminisztérium pályázatait.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint valami nem működik jól abban az esetben, ha az önkormányzat büszke arra, hogy megmarad a város fizetőképessége. A képviselő úgy véli: ez azt jelenti, hogy a kormány nem finanszíroz mindent. A klímatudatosság szerinte nem merül ki a fásításban, de ahhoz, hogy ez működőképes legyen, mindent meg kell tenni a környezettudatos fejlesztések végrehajtásáért az intézményekben és az önkormányzati cégekben. A költségvetésben ismét lát kockázatot, például a hitelfelvételben, és az egyes beruházások önerejének növekedésében. Kérdésesnek találta, hogy meddig növelhető a helyi adóbevételek mértéke. Örül annak, ha valóban megvalósulnak beruházások a Modern Városok Programban, ugyanakkor ismét felvetette, hogyan és miből finanszírozzák az új létesítmények fenntartását – ezért sem támogatja a költségvetést.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) az ellenzéki képviselő felvetéseire sorban válaszolt: mint mondta, a kötelező béremelésekre idén mégnem érkezett meg a fedezet, de 2019-ben is év közben érkeztek meg ezek az összegek. A klímavédelem kapcsán úgy reagált, hogy nem csak a fásításról van szó, két napelemes naperőmű-fejlesztés valósul meg, elektromos buszokat szereznek be, erről is van már kormányhatározat, az e-buszokról kedden kezdenek el tárgyalni. A városvezető szerint Békéscsaba élen jár a szelektív hulladékgyűjtésben, úgy vélte, a válogató is jól dolgozik, az új hulladékudvarról pedig hamarosan döntenek. Vállalták, hogy 5 éven belül a műanyag palackok számát a polgármesteri hivatalban minimálisra vagy nullára csökkentik. A hitelfelvételről azt mondta, hogy egyes beruházások önerejét finanszírozzák belőle, a könyvtárnál, a lencsési oviknál ezekre biztosan számítani kell, s mivel ezekre a fejlesztésekre jövőre van kilátás, így 2021-ben realizálódik majd a forrásigény is. Az MVP kapcsán jogosnak nevezte a fenntartási költségek kérdését, a CsabaParknál például már idén nőttek a forrásigények, ahogy az Előre stadion új lelátója kapcsán is. A polgármester szerint akkor érdemes ezekről a témákról beszélni, amikor azok már a küszöbön kopogtatnak, bár megjegyezte, hogy a geotermikus- és napenergia felhasználása nagyon olcsó rezsit eredményez majd.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabárt frakció) elsőként kiemelte, hogy a működési főösszeg terén nem tudtunk elrugaszkodni, ehhez azonban hozzátette, hogy az évek alatt több intézmény elkerült városi fenntartásból. Fontosnak nevezte a választókerületi célelőirányzatot a lakossági igények teljesítése és a mikrokörnyezet fejlesztése érdekében. A képviselő támogatja a fásításokkal kapcsolatos felülvizsgálatot a közelmúlt viharos időjárása után. Kiemelte, hogy a helyi adók sorában 4,6 milliárd forint szerepel, ebből az iparűzési adó a legnagyobb rész, reálisnak nevezte a 200 milliós növekedést. Felidézte, hogy a hitelfelvétel 360 millió forint lesz, hozzátette, hogy ez ebben a mértékben még kezelhető lehet. Az intézmények működését tekintve 88 millió forint igény érkezett, ezt még felül lehet vizsgálni a későbbiekben. Üdvözölte az új elemek megjelenését, amelyeket már képviselőtársai is említettek, itt gondolhatunk a Smart City programra és a háziorvosok támogatására. Az önként vállalt feladatok kapcsán kiemelte: ez teszi Békéscsabát Békéscsabává, fontos, hogy elkötelezett az önkormányzat ebben a tekintetben. Egy kicsit hazabeszélve örömmel fogadta az Andrássy gimnáziumot és a Szigliget utcai uszodát érintő támogatást.
Dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) a sport bizottság elnökeként elégedett a sportot érintő támogatással, hangsúlyozta, hogy csak a működésre 221 millió forintot fordítanak, ebből 7 milliót Márton Anita olimpiai felkészülésére különítenek el. Fontosnak tartja a diáksport támogatását is, az önkormányzat a Három Város Sportfesztiválra 750 ezer forintot áldoz majd, de emellett a kolbászfesztiválon is támogatja majd a fiatalok részvételét. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos a sport támogatása az egészség megőrzése szempontjából is.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megjegyezte a Tünde utcai Atlétikai Centrumot érintő komoly fejlesztést, amelyet a hazai szövetség és az EMMI támogat. Hangsúlyozta, hogy a centrum szinte teljesen megújulhat, jelenleg a tervezés zajlik. Egy másik sportot érintő fejlesztést említve elmondta, hogy egy olyan judo terem jöhet létre, amelyre 120 millió forint már biztosan rendelkezésre áll, de a remények szerint ez az összeg még növekedhet.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) a költségvetést stabilnak, kiegyensúlyozottnak és reálisnak nevezte. Úgy vélte, hogy a város környezetének rendezése szempontjából növekednek a költségek, a közösségi, intézményi szolgáltatások biztosítottak, ahogyan a béremelések is. Kiemelte a sporttámogatásokat és a különböző fejlesztéseket, amelyek – mint mondta – megalapozzák Békéscsaba jövőjét. A fizetőképességel kapcsolatos problémáról azt mondta, hogy annak fenntartása jelentőségteljes, intézményi és önkormányzati szinten is fontos, hiszen az állami támogatások és az önkormányzati támogatások soha nem elégségesek, azok finanszírozásán dolgozni kell. Az intézményi finanszírozással kapcsolatos felvetéséhez Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) hozzátette: 400 millióval többe kerülnek az intézményi finanszírozások, ennek felét az önkormányzat teszi hozzá. A polgármester szerint ez azt jelenti, hogy az önkormányzat erős, amiért ezt ki tudja fizetni.
Varga Tamás (Független) arról tájékoztatott, hogy egy párbeszéden alapuló tárgyalássorozat előzte meg a költségvetési rendelettervezetet. Az alpolgármester szerint a 18-ból 9 óvoda újult meg eddig, megújult a Balassi Bálint Művészetek Háza, a Lencsési Közösségi Ház, zajlik a múzeum és az emlékház felújítása, idén befejeződik a sportok háza korszerűsítése, a röplabda akadémia kialakítása, ezek mellett véleménye szerint nem lehet elmenni, intézményi szinten pedig Békéscsaba nagyon jól áll más városokhoz képest. Az alpolgármester szerint ehhez erőn felüli munka társul az intézmények részéről és az önkormányzati finanszírozás terén, ezért úgy véli, minden adóforint jól hasznosul a városban.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint az intézmények stabilitása a költségvetés stabilitását is jelzi. Mint mondta, ha ezt tartják, az nagyon megnyugtató, ez pedig gyümölcsöző lehet a város szempontjából hosszú távon. A klímavédelem kapcsán megjegyezte, hogy Békéscsabán smart grid beruházás indul, erre a gondolkodásmódra pedig az intézmények is rácsatlakoznak: erről a természetközeliségről szól a CsabaPark, a könyvtárban számos eseménye, és a Kollabor, de a Csabagyöngyében is indul hasonló program. A fejlesztések későbbi finanszírozásánál példaként említette az uszoda kérdését: ebből következik a turisztika fejlődése, az egészségmegőrzés, a megnövekedett szabadidő eltöltése. Azt is hozzátette: a belváros fejlesztése mellett figyelmet kell fordítani a külterületekre is, ebben segít majd az a plusz 283 millió forint, amit a városüzemeltetési feladatokra fordítanak.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) rámutatott, hogy tavaly 471 békéscsabai gyermek született, 1258-an haltak meg a megyeszékhelyen – bár közülük sokan nem csabaiak –, de még így is nagyobb a halálozási arány, mint a születési. A szociológus végzettségű képviselő azt is jelezte, hogy habár nagyobb a születéskor várható élettartam, az elvándorlás által leginkább az ifjúsági korosztály érintett - a tendencia megállítását fontosnak nevezte, ahogy azt is, hogy Békés megyében is nőttek a bérek - ennek átlaga meghaladja a 10 százalékot 2019-ben, míg az elmúlt esztendőben a megyei GDP a 60 százalékot. Az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések mellett megjegyezte azt is, hogy van munkaerőtartalék Békés megyében, ezzel igyekeznek idevonzani a befektetőket, ha pedig ez megtörténik, az átlagbéreket is fel lehet tornászni. A több mint 25 milliárd forintos fejlesztési keretet nagy arányúnak nevezte.
Dancsó Tibor (DK) szerint a feszültségmentes költségvetés készítésének záloga, hogy nem kell egyeztetni az ellenzékkel. Úgy vélte, hogy ez nem lesz mindig így, azt emelte ki, hogy akkor is kell működnie Békéscsabának, amikor az országnak nem megy jól. Arra hívta fel a figyelmet, hogy mely beruházások hozzák és viszik a pénzt. Olyan fejlesztéseket viszont nem szabad támogatni, amelyek bukásra vannak ítélve, itt a nagykanizsai példát hozta, ahol 10 millió forintos veszteséget termel a BéBihez hasonló kerékpáros rendszer. A képviselő észrevételként a fiatalok helyben tartását illetően az nehezményezte, hogy az önkormányzat többet is szánhatna az ezt segítő programokra. A közvilágítással kapcsolatban megjegyezte, hogy feszültséget szül a városban az, hogy este későn kapcsolják fel a lámpákat, reggel pedig korán.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) a közvilágítási rendszert illetően megjegyezte, hogy nem egyik pillanatról megy a közvilágítás átalakítása, de tervezés alatt van az új rendszer kialakítása. A békéscsabai fásítási programot egyedülállónak nevezte.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az önként vállalt feladatok (1,3 milliárd forint) mind viszik a pénzt és nem hozzák, mégis fontosak. A BéBi kerékpáros rendszerre utalva kiemelte, hogy Békéscsabán egyre többen járnak kerékpárral, nem véletlenül esett vissza az eladott buszbérletek száma. Kiemelte, többek között Fényesen LED világítási rendszert alakítottak ki, ennek eredményeképp többen költöznek külvárosba, így ez többe kerül, mégis fejlődik a város. A CsabaBaba programhoz kapcsolódóan azt javasolta, hogy a CsabaParkban minden csabai újszülött után ültessenek egy fát, ezzel is segítve a fásítási programot a városban.
A testület 14 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a 2020-as költségvetést.
10:44 – Rosszul jönne, ha másra kellene költeni az iparűzési adót
A korábbi évekhez képest jóval több iparűzési adóbevétel folyt be a város kasszájába – olvasható abban az előterjesztésben, amely részben összegzi az eddigi eredményeket, részben pedig előrevetíti azt, hogy mire lehet számítani idén. Az előterjesztő szerint egyébként a pozitív folyamat három év gazdasági eseményeinek köszönhető. A 2019-es adóév egyébként kimagaslónak ígérkezik.
Az is kiderült azonban, hogy tavaly év végén már változtak egyes, az önkormányzatokat érintő jogszabályok, mivel a kormány előírta, hogy a befolyó iparűzési adót elsőként a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítani. Mivel a csabai önkormányzat bevételei közt ez az adónem kiemelt szerepet tölt be, ezért a módosítások jelentős költségvetési problémákat okozhatnak. A hírek alapján a feltöltési kötelezettséget is kivezetnék, így csak a csabai önkormányzat mintegy 450 millió forinttól eshet el.
Juhász István a Hajrá Békéscsaba nevében köszönetét fejezte ki a vállalkozóknak, hogy adófizetőként segítették az önkormányzat munkáját és azt, hogy folyamatos munkahelyteremtéssel lehetőségeket adnak az itt élőknek.
Miklós Attila (MSZP) szerint nagyban befolyásolhatja a jövőben a kormány döntése az önkormányzat gazdálkodását. Azt vetette fel kérdésként, hogy milyen befolyással lehet ez a változás a város költségvetésére.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) válaszában hangsúlyozta: az idei költségvetésben a jelenlegi jogszabályok szerint készült el a helyi adóbevételi tervszám. Hozzátette: egyelőre még nincsenek konkrétumok a jogszabály-módosítással kapcsolatban, de amikor hivatalos lesz a változás, akkor mindenképpen reagálni kell majd arra.
Fülöp Csaba (MSZP) jól kidolgozott anyag, utal arra, hogy milyen hatással lehet a költségvetésre ez a változás.
A testület 17 igennel, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
10:42 - A vártnál több pénz folyt be a városháza kasszájába tavaly
2019-ben a tervezettnél közel 450 millió forinttal többől gazdálkodhatott a város, hiszen Békéscsaba év közben többletbevételt realizálhatott, így a tavalyi költségvetés főösszegét 48,6 milliárd forintra módosítja a közgyűlés.
Év közben többek között az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMI) 28 millió forinttal támogatta a Békés Megyei Könyvtárat, valamint a Nemzeti Kulturális Alap szintén 28 millió forinttal segítette a Csabagyöngye Kulturális Központ rendezvényeit.
A Modern Városok Program révén 310 millió forinttal nőtt a városi kassza a Békéscsabai Röplabda Akadémia, a Sportok Háza és az „Okos város” kialakítása projekteknek köszönhetően. Továbbá az önkormányzat működési bevételének előirányzata 109 millió forinttal csökken, amely a visszaigényelhető általános forgalmi adóhoz köthető.
A testület 14 igen 1 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a rendeletmódosítást
Napirend előtt: Székely Nemzeti Tanács és zebrák
Az ülés elején a polgármester bejelentette, hogy képviselőcsoportot alapított Miklós Attila (MSZP) és Fülöp Csaba (MSZP), akik az MSZP-LMP-MLP pártszövetség révén nyertek mandátumot ősszel. Frakciójuk a Szövetség Békéscsabáért nevet viseli.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésről beszélt, amelyet ötpárti kezdeményezésre szerdán a parlament is támogatott a nemzeti régiók védelme érdekében. Május 7-ig egymillió aláírást kívánnak összegyűjteni annak érdekében, hogy a kohéziós alapból etnikai, vallási, kisebbségi kultúrák felzárkóztatását segítsék. Ezért arra kérik az önkormányzatokat, hogy a saját lehetőségeikhöz képest bíztassanak minél többeket – az egyébként online is kitölthető – nyilatkozat aláírására.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) arra flash-mobra hívta fel a figyelmet, amelyet a napokban tartottak a Széchenyi kéttannyelvű középiskola előtt. Erről itt írtunk bővebben. A képviselő tudomása szerint a belváros rehabilitációjakor nem lett zebra tervezve az Irányi és a Csaba utca kereszteződésébe, ezért kérte, hogy a figyelmetlenségből történő balesetek elkerüléséért alakítsanak ki gyalogos átkelőhelyet. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) is elismerte, hogy komoly azon a területen a gyalogos és autós forgalom. A kerékpárút miatt a gépjárműveknek lassítaniuk kell, de a gyalogos átkelőhely vizsgálatát ettől függetlenül megkezdik – tette hozzá.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) a Vécsey-Tulipán utca kereszteződésébe kért hasonló vizsgálatot, hiszen az Andrássy gimnáziumba is sokan járnak arra. Szente Béla (Fidesz-KDNP) hasonló kéréssel élt. Horváth László (Fidesz-KNP) szerint össze kellene gyűjteni ezeket a kezdeményezéseket és együttesen vizsgálni.
Csiaki Tamás, a városüzemeltetési osztály vezetője jelezte, hogy az önkormányzatnak ötévente kell felülvizsgálni a városi forgalmat, ez legutóbb 2018-ban történt meg. Ettől függetlenül – lakossági kezdeményezésre – soron kívül – el lehet végeztetni ezeket a vizsgálatokat. Tervezőt kell bevonni, aki megnézi, hogy milyen feltételekkel, lehetőségekkel lehet zebrát létesíteni, de ezeket engedélyeztetni kell, és a költségek több százezer forintra rúghatnak.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt kérte, hogy március 31-ig érkezzenek be az észrevételek, javaslatok, a pénzügyi bizottság és a városüzemeltetési osztály pedig összegezzen, hogy az áprilisi közgyűlésen visszatérhessenek az ügyre.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeknek az átkelőknek pénzügyi vonzata van, a Lencsésin például egy zebra közel két millió forintba került. Támogatta Horváth László felvetését, szerinte egyes igényekkel nem lehet éveket várni, de ezeket érdemes összegezni, átgondolni. Szarvas Péter szerint nem kellene még egy bizottságot létrehozni, ezért delegálnák a feladatot a szakbizottságokhoz.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint a szakbizottságok munkája révén jól működik majd ez a munka. Hozzátette: a balesetek megelőzése mindannyiuk közös érdeke.
Dancsó Tibor (DK) azt kezdeményezte, hogy egy városi kampányt indítsanak azért, hogy hirdetések jelenjenek meg, induljon el egy párbeszéd az ügyben. A polgármester szerint akár félévente változhat a forgalmi rend, ha probléma lesz, úgyis felülvizsgálat indul majd.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) a közvilágítás fontosságára hívta fel a figyelmet, mint mondta, a zebráknál sokszor nem megfelelő a megvilágítás. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy a Modern Városok Programban, az egyik városi pályázatnál van erre vonatkozó programelem.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) a vízműről kérdezett az országgyűlési képviselőtől – pontosabban arról, hogy van-e válasz arra az önkormányzati levélre, amelyet novemberben a kormányzatnak juttattak el? A DAREH-el kapcsolatos jogvitákról kérdezett, illetve azt vetette fel, hogy mi lesz, ha egy bizonyos 200-250 millió forint hiányzik majd? A Volánbusz Zrt. esetén arra hívta fel a figyelmet, hogy annak finanszírozása függ az államtól, lerobbantak a buszok, ezért azt kérdezte, hogy változik-e a finanszírozás és a csabai költségvetésben miért terveztek az eddiginél nagyobb összeget a buszközlekedés finanszírozására.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) leszögezte, hogy sem Magyarországon, sem Békés megyében nem lehet veszélyben az ivóvíz-ellátás. Az Alföldvíz sorsa csak akkor dől el, ha lesz olyan kormányzati előterjesztés, amely országos szinten kezeli majd a felmerült problémákat - például a rendszer elöregedését, a víziközmű adót - erre állítása szerint lesz megoldás. A DAREH-ről azt mondta, hogy a városvezetés több szinten vesz részt a társaság munkájában, ezért azt javasolta, hogy házon belül beszéljen erről a közgyűlés és majd csak azon a szinten lépne be az egyeztetésbe. A Volánbusz Zrt. kapcsán arról tájékoztatott, hogy az energetikai programok megvalósításakor (a buszpark részleges, alternatív meghajtású eszközre történő cseréje) a tömegközlekedés biztosítására is lesz lehetőség, ennek megoldása középtávon várható.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy az Alföldvíz ügyében nem jött válasz, a kidolgozott pénzügyi támogatásról szóló javaslatot tehát egyelőre nem fogadták el. A DAREH felügyelőbizottságában a csabai polgármester az elnök, mint mondta, a Bázis Zrt. mindig nyereséges, nem volt probléma, de az előző éves mérleget csak májusban kapják meg. Az új autóbuszok érkezéséig egyelőre arról tárgyaltak a Volánbusz Zrt.-vel, hogy még idén 7-8 újszerű, alacsonypadlós busz érkezik Békéscsabára, de összesen 12-13 busz cseréjéről van szó, a maradékot pedig az zöld busz program révén igyekeznek leváltani kormányzati és uniós forrásból, remélhetőleg önerő nélkül.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) megjegyezte, hogy amennyiben az MVP-n keresztül szereznek be buszokat, azt nem szívesen adná a Volánnak. A tulajdonos az önkormányzat lesz, az üzemeltető a Volánbusz – jegyezte meg a polgármester.
A testület a bejelentések közt támogatták a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését.