Cikkünket időrendi sorrendben adjuk közre, a cikk legvégén a legrégebbi, legelején pedig a legfrissebb bejegyzéseket találja. Ha kíváncsi az előterjesztésekre azok teljes terjedelmében, kattintson ide!
Galéria
14:37 - A nyilvános ülésnek vége. 17 órakor folytatjuk a közmeghallgatással!
13:59 - Tábla emlékeztet majd Born Miklósra
A Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság októberi ülésén tárgyalta a Born Miklós emléktáblájának elhelyezésével kapcsolatos kérelmet, amelyet a Balassi Közalapítvány kezdeményezett. A közalapítvány indoklásában kifejtette, hogy Born Miklós a Balassi Táncegyüttes alapító tagja és koreográfusa volt, akinek emlékére szeretnének emléktáblát kihelyezni a Luther utcai ingatlan homlokzatára.
Az előterjesztésben szerepel, hogy az emléktábla összköltsége 950 ezer forint, a táncegyüttes 600 ezer forint összegű önkormányzati támogatást igényelne. Amennyiben a grémium megszavazza az emléktábla kihelyezését, úgy annak a felavatása a tervek szerint 2024. júniusában, Born Miklós halálának évfordulóján történne meg.
13:38 - Ismét célkeresztben a városi médiacég
A szeptemberi után novemberben is téma a közgyűlésen a Békéscsabai Médiacentrum Kft., amely likviditási problémákkal küzd. Novemberre egyrészt válságtervet kellett benyújtania a közgyűlésnek, másrészt támogatási igénnyel is fordult a tulajdonoshoz.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint a takarékosság, előrelátás fontos, a jövő év sem lesz könnyű, az energiaárak kapcsán lényegi csökkenés nem várható. Sok a bizonytalan tényező. Az önkormányzat minden cégére igyekszik odafigyelni, de a médiacentrumtól is azt kérik, hogy ezt a szemléletet juttassák érvényre – fogalmazott a polgármester.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) a válságtervet nem látta elég konkrétnak. Fontosnak tartja a konkrét lépések rögzítését. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) ehhez a gondolathoz kapcsolódva arról beszélt: pozitívnak tartja, hogy mérséklődött a hiány nagysága, ugyanakkor megjegyezte: az év végén már nem lehet számítani túl nagy intézkedésekre, beavatkozásokra.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) az eredményes gazdálkodást hangsúlyozta. A tanácsnok a válságtervet, valamint a konkrétumokat hiányolta. Az alapító nem tud eltekinteni a további támogatástól, hiszen nem cél a cég ellehetetlenítése - fűzte hozzá.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) látta a sorok közt, hogy csökken a veszteség mértéke, de szerinte meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi piaci körülmények közt tud-e eredményesen működni a BMC. Megjegyezte, hogy a cég sok intézmény számára végez feladatot, amit nem számláznak ki, ebből azt a következtetést vonta le, hogy modellt kell váltani. A decemberben az üzleti tervben arra is ki kell majd térni, hogyan lehet a bevételt növelni.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint a most bemutatott anyag alaposabb, mint a korábban benyújtott, valamint a támogatási igény is alacsonyabb, mint korábban. Megjegyezte: az, hogy egy önkormányzati, gazdasági társaság nem poizitív mérlegű, nem egyedi eset, a médiacégek esetében pedig kiemelendő, hogy sok más önkormányzat jelentősen nagyobb összeggel támogatja a saját médiacégét. Szerencsésebbnek tartaná, ha a tervezés időszakában az önkormányzat és a cégvezetés között intenzívebb lenne a kapcsolat, vannak olyan beavatkozási pontok, amelyek nincsenek a cég döntési körében.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) úgy látja, hogy nemcsak tulajdonosként, hanem jó gazdaként az önkormányzatnak meg kellene határozni, hogy mi legyen a saját cégével. Az elvárások jelentősek, minden képviselőnek megvan a maga elképzelése, hogyan jelenjen meg a termék, de a cég legfontosabb részének azt a Csabai Mérleget nevezte, amely véleménye szerint a legkevésbé hatékonyan tud működni. Mint mondta, nem elvárható, hogy a “sárga újság” reklámújsággá váljon, hiszen honnan tájékozódnának az emberek a közügyekről, sportról, kultúráról? A tévé nélkül hogyan szerepelhetne ennyit országos médiában a város? Ezeket mind számításba kell venni a képviselő szerint, aki a párbeszédet szorgalmazott a felek közt.
Nagy Sándor (Fidesz-KDNP) szerint az önkormányzat nemcsak tulajdonosként, hanem megrendelőként is megjelenik ebben a helyzetben, hiszen mint mondta, ki lehet számolni, hogy mennyib kerül egy-egy lapszám megjelentetése, vagy egy-egy közgyűlés közvetítése. Másrészt fontosnak nevezte a médiaszokások feltérképezését, ez ugyanis véleménye szerint a további tervezést is megalapozhatja.
13:27 - Újabb pályázat a grémium előtt
TOP Plusz programban vízmegtartó és vízelvezető hálózat fejlesztésére lehet pályázni, a beruházás teljes költsége legfeljebb 800 millió, önerő nem szükséges.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) ismertette, hogy az önkormányzat a város belterültén fizikai védelmet szolgáló vízmegtartó és vízelvezető szolgáltatásra pályázhat bruttó 800 800 millió forint értékben. A szakmai munkát végző kollégák felmérték azokat a helyszíneket, ahol a beavatkozásra szükség lehet, ezt az előterjesztésben részletesen leírják.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) kiemelte a megváltozott éghajlati viszonyokat, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy régen voltak a csapadékvíz elvezető árkok karbantartásai.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) véleménye szerint másik 25 utca esetében ugyanilyen megalapozott lenne a választás arra, hogy hol végezzenek majd munkálatokat.
A grémium 17 igennel hagyta jóvá a javaslatot.
13:24 - TOP Plusz pályázatot nyújtanak be új csarnoképület építésére
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester részletezte, hogy egy iparterületi környezetben gyártásra, raktározásra alkalmas csarnok kiépítését szolgálja a TOP Pluszos projekt. Ahhoz, hogy a forrást jól költsék el, vonzó helyszínt kell találni és megfelelő épület struktúrát kell kialakítani.
Dancsó Tibor (DK) arra kíváncsi, hogy most nem tudják mire fognak szavazni. Véleménye szerint csak az a lényeg, hogy 100 százalékos támogatásból tudjanak egy új csarnokot építeni.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) válaszában elmondta: van határideje a pályázat benyújtásának. Végleges verzió még nincsen, azonban hangsúlyozta: a kerettartalom elfogadása van most középpontban. A helyszín egy, az önkormányzat tulajdonában lévő tehermentes ingatlan lesz, ahol körül-belül 1000 négyzetméteres csarnok épülhet. A helyszínt illetően több lehetőség van, azonban fontos szempont, hogy a létesítmény úgy épüljön meg, hogy jó vonzereje legyen a bérlők körében. A városban raktározás miatt nagy az igény.
17 igennel fogadták el az előterjesztést.
13:11 - Turisztikai beruházásra pályáz az önkormányzat
Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés 2022. októberében tette közzé első pályázati felhívását, majd 2023. júniusában második felhívását. Az összesen 450 millió eurós ERFA költségvetésben forrásra jogosultak körét az 50 000 lakossal rendelkező önkormányzatok körében hirdették meg, melybe Békéscsaba is beletartozik. A pályázatok beadási határideje 2023. október 5. volt, az ERFA a kiválasztott projektek 80 százalékát finanszírozza, az egyes pályázatokban legfeljebb 5 millió euró támogatásra lehet igényt benyújtani. A felhívás olyan projektek előmozdítását célozza, amelyek elindítják a városok valódi átalakítását, képesek befektetéseket generálni, és inspirálóan hatnak más projektekre. Az előterjesztés részletezi, hogy a megnevezett prioritások közül a „fenntartható turizmus" beleillik a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület által is megvalósítani tervezett, az aktív turizmus fejlesztését célzó elképzelések közé.
“Az Élővíz-csatorna, Aktív- és ökoturisztikai fejlesztései Békéscsabán” elnevezésű pályázat részeként Csónakkikötők és stég létesítése valósulhat meg, gyalogos híd az Ábrahámffy utcában, meder menti pihenőhelyeket alakítanának ki, továbbá hajózható, akadálymentes sétány és tematikus tanösvényt hoznának létre a Réthy Pál hídtól a Zsíros utcai híd irányába.
Az előterjesztő javasolja, hogy az önkormányzat biztosítson legfeljebb 220 millió forint önerőt a projekt megvalósítására a 2024-2028 közötti éves költségvetésből.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) a Zöld Folyosó projektről érdeklődött, mi a helyzet a projekttel, történt-e egyeztetés a projekt előkészítőivel?
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy a koncepció szerint Békés, Békéscsaba és Gyula közt rehabilitálták volna az Élővíz-csatornát, hogy kisebb hajókkal hajózható legyen a csatorna, valamint attrakció és infrastruktúra-fejlesztésről lett volna szó, maga a projekt azonban nem lett kidolgozva. Évekkel ezelőtt lehetett volna forrást találni a beruházásra, de a három város nem találta a pályázati lehetőségeket, ezért továbblépés nem történt, jelenleg pedig nincs sem az önkormányzatok, sem a kormány részéről aktivitás az ügyben. Emiatt lenne érdemes élni azzal az eséllyel, amelyet a jelen pályázat érint - tette hozzá a polgármester.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint is meg kell ragadni ezt a lehetőséget, majd megjegyezte, hogy van olyan elem a mostani pályázatban, amely már a Zöld Folyosó esetében is megfogalmazódott.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) a kulturális intézményekkel történő egyeztetésről érdeklődött, melyre Wittman László osztályvezető úgy felelt: csak néhány nap volt a pályázat előkészítésére a szoros határidő miatt. A beruházásba a későbbiekben bevonnák a kulturális intézményeket is. Várhatóan a projektről jövő tavasszal születik döntés.
Az előterjesztést 16 igennel szavazta meg a grémium.
12:03 - 13:03 - Ebédszünet
11:40 - Rendeznék a bányatavak tulajdoni viszonyait
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy régóta probléma, hogy a bányatavak területe sokfajta tulajdonban van, ám ahhoz, hogy elinduljon a területfejlesztés, szükség van ezek rendezése. Mint mondta, szükséges az állami tulajdonban lévő terület átadása az önkormányzatnak, ebbe a folyamatba Herczeg Tamást is be kellene vonni.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy már dolgoznak azon, hogyan lehetne a területet fejleszteni, ez nagyban segítené a környéken élők konfortérzetének javulását. Van, ahol nincs kialakítva az infrastruktúra, ennek fejlesztése bizonyos utcák forgalmának csökkenését is jelentené, valamint a horgászoknak sem kellene kis utcákon keresztül bolyongania.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint nem is a terület fejlesztéséről, hanem használhatóságáról van szó, az arra élőknek ez kulcskérdés, 50 éves történetről van szó. Ezt a képviselő figyelmeztetésnek nevezte, hiszen a város ennyi idő óta nem tett lépéseket, így időszerűnek látja a folyamat elkezdését. A fejlesztéseknek eddig mindig az volt a gátja, hogy 6-8-9 tulajdonosa volt a területnek - tette hozzá.
11:02 Megválasztották a Békéscsabai Helyi Választási Bizottság tagjait
A 2024-es európai parlamenti-, valamint helyi önkormányzati választásokat egy napon, 2024. június 9-én rendezik Magyarországon. A választást megelőző évben minden településen megalakul a Helyi Választási Bizottság, melynek tagjaira a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A bizottságok célja, hogy a választás folyamata törvényesen, pártatlanság szerint történjen, továbbá a választási eredmények megállapítása.
A békéscsabai közgyűlés a Helyi Választási Bizottság tagjának választotta Dr. Bordás Róbert Mihály ügyvédet, Dr. Jakucsné Balczó Edit nyugdíjas köztisztviselőt és Kertész Zoltánt, a Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesét. A testület továbbá a bizottság két póttagjaként Antalfai Gábor Szabolcsot, a Békés Airport Kft. ügyvezetőjét, valamint Bácsmegi Gábort, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóját jelölte ki.
Bacsa Vendel jegyző arról tájékoztatott, hogy a jövő évi választásra már megkezdődött a felkészülés, egyúttal megköszönte a munkát azoknak, akik az előző három ciklusban látták el feladatukat, majd az új tagságot ismertette.
A megválasztott tagok a szavazást követően letették esküjüket.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy több forrásból is tervezett az önkormányzat ilyen beszerzést, de ezeknek a buszoknak az ára duplája hagyományos társaikénak, 150-160 millió forintról van szó. Támogatásból vásároltak volna, vagy a Zöld Busz, vagy az MVP programban. Jelenleg a kormányzatnál van a labda, a csabai tervek elbírálás alatt vannak. Megjegyezte: tudomása szerint a városban elég buszvezető van, de a dolgozók életkora magas, kérdéses az utánpótlás.
10:52 – Közbevetés – Mi a helyzet a Modern Városok Programmal?
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) Herczeg Tamás országgyűlési képviselőtől szeretett volna kérdezni, a lehetőséget meg is kapta. Az önkormányzati képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a híradások szerint befejeződik a Modern Városok Program, arról érdeklődött, hogy hogyan érinti mindez Békéscsabát. Azt kérte, hogy decemberre készüljön anyag arról, hogy milyen ígéretet kapott a város a kormánytól, milyen munkák készültek el eddig, melyek vannak előkészítés alatt, és melyek nem valósulnak meg.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő elsőként arról beszélt, hogy a jövő hét második felére tervezett egy találkozót, ahol a képviselőket tájékoztatja a Modern Városok Programról. Véleménye szerint indokolt a Modern Városok Program összegzése, ugyanis vége van egy nagy fejlesztési időszaknak, amely 4000 milliárd forint összköltséget jelentett. Békéscsabán vannak olyanok projektek, amelyek kifejezetten az állami cégek menedzselésével történt, ezek haladtak a leginkább ütemezetten. A kormány és az önkormányzat együttműködésében elindult fejlesztések hosszabb tervezést igényeltek, a harmadik halmazban vállalkozók bevonása nélkül nem lehetséges a fejlesztések megvalósítása, ezek a projektek állnak a legrosszabbul. A kormány három időpontban írta elő - 2023. december 31, 2024 június 31, 2025 augusztus -, hogy a Miniszterelnökség és öt szakminisztérium készítse el az MVP megvalósításával kapcsolatos tényállást. Véleménye szerint azoknál a fejlesztéseknél, amelyek az év végéig lettek rögzítve, ott dinamikusabb haladás lesz, ilyen Békéscsabán az Építők útja, a Munkácsy Negyed hátralévő beruházásai, illetve az ipari területek megközelítése. Hozzátette: a város energetikai programjában szereplő geotermiai fejlesztésnél többletforrásra van szükség. Herczeg Tamás egyúttal gratulált Nagy Sándor képviselőnek, aki a rendszerváltozás első szabadon választott testületében is benne volt.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint a decemberi ülésre lehet készíteni egy összefoglalót arról, hogy mi történt és mi van még hátra a Modern Városok Program fejlesztéseit illetően.
10:39 - Az önkormányzat sokallja a Volánbusz Zrt. 2024. évi árajánlatát
A békéscsabai önkormányzat 2022. január elsejétől a helyi közösségi közlekedés biztosítása érdekében szükséghelyzeti intézkedést hozott, amely részeként a Volánbusz Zrt. 2023. december 31-ig ellátja a személyszállítási közszolgáltatást. Az önkormányzat a 2024-től 2028-ig terjedő időszakra felhívást tett közzé, melyre egyedül a Volánbusz Zrt. pályázott. A véleményezők szerint a cég részéről igényelt jövő évi önkormányzati támogatás mértéke jelentősen meghaladja a korábbi évek nagyságát. Részletezik, hogy a jelenlegi 1 milliárd 76 millió forintos árajánlat, a 2021-es 419 millió forinthoz képest 250 százalékos növekedést mutat. A fajlagos kilométerdíj is több, mint duplájára emelkedett és az ésszerű nyereség mértéke 10 százalékról 14 százalékra nőtt.
A pályázatban a Volánbusz Zrt. referencia munkaként becsatolta a szegedi és zalaegerszegi teljesítését a 2022-es évre vonatkozóan.
A véleményező nem javasolja az ajánlattétel elfogadását, miután a referencia munkák igazolásában szereplő költségek kedvezőbbek, mint a békéscsabai tömegközlekedés ellátására adott ajánlat a 2024-es esztendőre. Az önkormányzat az eljárást eredménytelennek nyilvánítja.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) leszögezte: autóbusz közlekedés szolgáltatót a következő, decemberi ülésen választ majd a közgyűlés.
Horváth László (Fidesz-KDNP) szerint immár hagyománnyá válik, hogy kijelöléssel oldja meg az éves autóbusz közlekedést a város. Arra kíváncsi, hogy ezt még mennyi ideig lehet megtenni.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arról tájékoztatott: a jelenlegi jogszabályok szerint a decemberi közgyűlésen lehet jogszerűen a kijelölésről döntést hozni, tudomása szerint nem változott az ezzel kapcsolatos jogszabály. Eddig kétévente hozták meg ezt a döntést. A polgármester szerint tény, hogy a Volánbusz a legtöbb helyen szolgáltató cég, de sok helyen vannak más típusú, önkormányzati vagy magán cég, mérlegelni kell, hogy mely vállalkozások lesznek alkalmasak a feladatra és adnak-e korrekt elszámolást a városnak. Hozzátette: ezt a szektort is komolyan érinti az infláció, a személyi bérek növekedése, a várostól igényelt ellentételezés biztosan növekedni fog, de a most kapott ajánlatot nagyon magasnak nevezte.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) a számok ismertetése mellett megjegyezte: a három évvel ezelőtti ajánlathoz képest több mint 250 százalékos az áremelés, ehhez képest a színvonal javulására tett ígéret 10-ről 14 százalékra nőtt. Fontosnak nevezte, hogy mindenki biztonságos módon, jó színvonalon tudjon közlekedni.
Horváth László (Fidesz-KDNP) arra kérdezett rá, hogy mi a helyzet az alternatív meghajtású buszok beszerzésével. Mint mondta, bár ezek beszerzési ára nagyon magas, üzemeltetése ugyanakkor alacsonyabb. Hozzátette: jelentős az autóbuszvezetők hiánya.
10:37 - Helyettesítéssel oldják meg a 11. számú házi gyermekorvosi körzet működését
Békéscsabán a 11. számú házi gyermekorvosi körzet orvosa, Dr. Árnusné dr. Juhász Györgyi október 25-én elhunyt. A doktornő betegsége miatt a körzet helyettesítésével október elsejétől dr. Huszár Ildikó gyermekorvost bízta meg határozatlan időtartamra. Az előterjesztés részletezi, hogy a szakember halálát követően az önkormányzatnak feladata gondoskodni a házi gyermekorvosi körzethez tartozó betegek egészségügyi ellátásáról. Az előterjesztő javasolja, hogy november elsejétől helyettesítést a Békéscsabai Alapellátási Intézmény biztosítsa egy fő egészségügyi asszisztens és egy fő gyermekorvosi szakember révén. Az önkormányzat a betöltetlen házi gyermekorvosi körzetben felmerülő költségek biztosítására 500 ezer forint forrást biztosít havonta.
Szarvas Péter szerint az átmeneti megoldások sosem egyszerűek, de ezúttal sikerült egy jó megoldást találniuk, egyúttal kifejezte együtérzését a családdal.
10:33 - Módosítják a szociális és gyermekvédelmi ellátásról szóló rendeletet
Szarvas Péter ismertette, hogy az előterjesztés célja, hogy a szociálisan rászorulók több támogatáshoz férjenek hozzá, ezért számos jövedelemhatárt megemelnek.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) véleménye szerint fontos a folyamatos monitorozás és a szükséges korrekciók megtétele, így többen tudnak támogatást igényelni, vagy nagyobb összegben kapnak segítséget.
14 igen
10:27 - Önkormányzati tulajdonú bérlakások
A békéscsabai önkormányzat összesen 504 darab bérlakással rendelkezik, melyből 95 darab bérlőkijelölési jogú szolgálati lakás, ebből néhány ingatlan esetén az év végén lejár a határozott idejű szerződés. A Békés Vármegyei Központi Kórház számára 2004 április 1-től 2023. december 31-ig az Erzsébet lakóparkban négy lakás állt rendelkezésre. Az intézmény főigazgatója az önkormányzattal egyeztetve kérvényezte, hogy továbbra is biztosított legyen az ingyenes bérlőkijelölési jog a négy ingatlannal kapcsolatban, kérelmében leírta, hogy az átadott lakások kihasználtsága folyamatosan teljes.
A Linamar Hungary Zrt. szintén 2004. április 1-től 2023. december 31-ig ingyenes bérlőkijelölési joggal rendelkezik az Erzsébet lakópark négy ingatlanjában. A gépgyártó és autóipari társaság igazgatója kérvényezte a lakások igénybevételét, melyet azzal indokolt, hogy a divízió idén jelentős bővítés és fejlesztés előtt áll, ennek kapcsán mérnökállományukat is bővíteni kívánják, olyan vidéki szakemberekkel, akik országosan hiányszakmának számító gépészmérnöki végzettséggel rendelkeznek. Feladatuk kulcsfontosságú a vállalat további növekedése érdekében.
Az előterjesztő mindkét esetben javasolta az ingyenes bérlőkijelölési jogot három évre, azaz 2026. december 31-ig.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) javasolja az előterjesztés elfogadását. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat mindenben igyekszik segíteni az intézményeknek és a gazdasági szereplőknek.
10:07 - Hogyan alakulnak a helyi adóbevételek?
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) azt vetette fel, hogy a KATA-ból kikerült vállalkozók jórészt egyéni vállalkozók lettek, számukra olyan adófeltöltés lett meghatározva, ami nagyobb, mint az előző rendszerben, a miértekről érdeklődött.
Dancsó Tibor (DK) számára több vállalkozó jelezte, hogy vannak kicsi, nagy haszonnal dolgozó cégek/vállalkozók, akik valamilyen módon az építményadó megfizetése alól kibúvót találtak. Azt kérdezte, hogy az önkormányzat milyen lépéseket tervez ezzel szemben, vizsgálja-e valaki a vállalkozások tevékenységét, azt milyen ingatlanban végzi, fizet-e építményadót.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) arról beszélt, hogy a költségvetés tervezésekor az egyik nagy kihívást az jelentette, hogy milyen nagyságban kalkuláljanak az adóbevételekkel. A korábbi évek adatait ismertetve jónak nevezte a 2023-ra tervezett 4 milliárd 400 millió forintnyi teljesülést, azt pedig örömtelinek tarta, hogy ezen felül további 1 milliárd 700 millió forint iparűzési adó prognosztizálható még. Örült annak, hogy az előterjesztésben képet kaptak a különböző szektorokban az adófejlődés mértékéről az elmúlt években. Arra volt kíváncsi, hogyan változott az adófizetési fegyelem az elmúlt időszakban.
Tarné Struber Éva, a költségvetési csoport osztályvezetője Miklós Attila kérdésére válaszolva elmondta, hogy az adócsoportban 15 fő dolgozik, akik 9000 adózóval állnak kapcsolatban. Fülöp Csaba kérdésére válaszolva elmondta, hogy az adófizetési fegyelem javult az elmúlt időszakban, de akik nem annyira fegyelmezettek, azoknál évente két alkalommal inkasszálnak.
Csulik Zsolt, az adócsoport vezetője a KATA-s felvetés kapcsán megjegyezte: kedvezményes adózási formában, különböző sávokban fizetnek adót ezek a vállalkozók. Dancsó Tibornak azt válaszolta: gazdasági tevékenységet folyató cégek esetében kiszabnak építményadót, ezt ellenőrzik is, valamint hírlevelet küldenek a vállalkozók számára. Fülöp Csabának úgy felelt: a jövő februári előterjesztésben lesznek arra vonatkozó adatok, hogy a hatósági átutalások alapján vezetett bevételek hogyan alakulnak. Mint mondta, mindig vannak adózók, akik nem tartják a határidőket, itt van szükség az eredményes behajtásra.
9:45 – A költségvetés első háromnegyed éves teljesüléséről vitáztak
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a városi költségvetés tervezését az óvatosság, megfontoltság jellemezte ezúttal is. Idén látszódik, hogy vannak körülmények, amelyek prognosztizálását nem mindig tudják pontosan megtenni, példaként említette az ingatlaneladással kapcsolatos bevételeket és a helyi adóbevételeket. Részletezte, hogy az iparűzési adó túlteljesítése köszönhető a 2021, 2022-es gazdasági növekedésnek, amely átgyűrűzött az idei évre is. Emlékeztetett, hogy februárban igen jelentős ingatlanértékesítési bevétel lett tervezve a költségvetésben, amelynek teljesülése alacsony mértékű. A helyi iparűzési adó bevételét körül-belül 4 milliárd 400 millió forintra tervezték, szeptemberben már 660 millió forintnyi túlteljesítés látszott, novemberre a teljes bevétel már a 6 milliárd forintot is meghaladta. Összességében várhatóan 1 milliárd 750 millió forinttal lesz több a helyi iparűzési adó a tervezettnél. Arra is kitért, hogy az idegenforgalmi adó és építményadó bevétele is kedvezően alakult, de óvatosságra intette a képviselőket a jövő évi tervezéssel kapcsolatban, idén a gazdasági növekedés mértéke mérsékeltebb volt és az infláció is magasan van. Hozzátette: a kedvezően alakuló adóbevételek lehetővé tették az önkormányzat számára az önként vállalt feladatok körének bővítését.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) szintén kiemelte a felelős tervezés fontosságát, amely lehetővé tette egy olyan költségvetés létrehozását, amely garantálja a város zavartalan működését és az önként vállalt feladatokat teljesítését egyaránt. Hangsúlyozta: a bevételek alakulásáról negyed évente kaptak tájékoztatást és egyre pozitívabb képet láttak.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint továbbra is indokolt a takarékosság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világon mindenhol az elsőszámú közellenség az infláció, melynek letöréséhez az elsődleges eszköz a gazdaság lassítása. Kiemelte: amennyiben a gazdaság teljesítménye lassul, akkor a bevételek megcsappanhatnak, így a takarékosság indokolt. Véleménye szerint két lehetőség van: kemény landolás várható, mint 2008-ban, vagy pedig egy időben elhúzódó, kevésbé fájdalmas válság következik. Elképzelhető, hogy a városban adófizető cégek komoly kihívással néznek majd szembe. Az energiaárak jelenleg is magasan vannak, rövid-középtávon fennáll a veszély, hogy a bevételek csökkennek, a kiadások nőnek. A takarékoskodást javasolja a jövőben is.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy nehéz évet prognosztizáltak tavaly, azonban a városi intézmények, cégek fegyelmezetten működtek, így sikerült elérni a kitűzött célokat. Véleménye szerint amennyiben ezt a fajta hozzállást a jövőben is tudják folytatni a városban, akkor nem lesz probléma. A nehezebb időszakokra, a mostani tapasztalatokat felhasználva tudnak készülni.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint nem adták el az egyébként eladható ingatlanokat, ezek inkább tartaléknak számítanak, tehát később majd eladhatják azokat. Hozzátette: sikeres volt a tervezés, a gazdálkodás. A kiadások csökkentek, igazodtak a bevételekhez, feszes volt a gazdálkodás, bizonyos mértékű tartalékokkal is rendelkezik az önkormányzat.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint az idei már a negyedik különleges év, hiszen korábban a koronavírus-járvány, illetve az energiaválság okozott komoly, megoldandó problémát. Ezek ellenére átvészelték a viharokat, az önkormányzati intézmények működnek, és még fejlesztésre is jutott valamennyi forrás, példaként említette a kiszáradt fák eltávolítását, amelyre sosem fordítottak még akkora összeget, mint idén. Megjegyezte: tudatosan, minden év elején óvatos tervezés zajlik, nehéz évek állnak a város mögött. Idén elindult a felkészülés az új fejlesztési ciklusra, megmaradt az önkormányzat likviditása, igyekeznek megőrizni a munkahelyeket és kiegészítő juttatásokat biztosítani a dolgozók számára. A jövő évi kilátások bonyolultak, de úgy gondolja, hogy a működőképességet meg tudják őrizni.
9:35 - Napirend előtt: gond lehet a geotermikus rendszerrel?
Dancsó Tibor (DK) napirend előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években nagy teret nyert az energiatakarékos szemléletmód, amelyet dícséretesnek nevezett, ugyanakkor arra igyekezett rávilágítani, hogy minderre milliárdokat fordított az önkormányzat, emiatt nem mindegy, hogy a karbantartásra később mennyit kell költeni. Előbb a geotermikus rendszer működését részletezte, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a földből kinyert geotermikus víz kisajtolása nagyon fontos, ellenkező esetben elfogyhat a rétegekből a víz. Mint mondta, tavaly arról szerzett tudomást, hogy az egyik kút fúrásakor beszakadt az egyik szer, akkor a jegyzőhöz fordult és azt a választ kapta, hogy minden rendben van. Egy évvel később Sódar Anitánál, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. ügyvezetőjénél érdeklődött, aki azt válaszolta, hogy a zárókútvizsgálat elvégzése a kivitelező feladata, azt pedig rendben találták. Idén áprilisban a képviselő tudomása szerint az egyik föld alatti kutat berobbantották 600 méter mélységben, amellyel kapcsolatban további problémákat vázolt fel.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elismerte, hogy a projektmenedzsment feladatokat a városfejlesztési cég végezte, a szakmai résszel pedig külsős cég volt megbízva. Azt ígérte, hogy az ülés elején felvetett kérdéseket eljuttatják az illetékeseknek, akiktől választ várnak majd.
9:11 – Napirend előtt - képviselői eskü és díjátadás
Nagy Sándor november 2-án átvette az önkormányzati képviselői megbízó levelét – erről itt írtunk korábban –, aki a közgyűlés elején esküt tett és a Fidesz-KDNP képviselőcsoporthoz csatlakozik.
A napirendek előtt adták át a közgyűlés elismerését Gál Tamás Liszt Ferenc-díjas karmesternek – aki elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az ülésen – és Szedlják István hagyományőrző rézművesnek.
Gál Tamás nevében az elismerést Uhrin Viktor vette át, illetve tolmácsolta köszönetét a testületnek.
Szedlják István személyesen köszönte meg az elismerést. Mint mondta, egyik korábban kapott díja sem jelent számára annyit, mint a közgyűlés elismerése. Az alkotó egy kisebb kiállítással is készült a képviselőknek korábbi munkáiból, melyet a díszteremben lehetett megtekinteni.
A tudósítást írta: Papp Ádám, Varga Diána
