Közgyűlés: Egymilliárd forint adó nem folyt be, intézkedésekre lesz szükség

Hogy miről lesz szó pontosan az ülésen, azt itt foglaltuk össze. A közgyűlést a 7.Tv élőben közvetíti, adásunkat megtalálja online, a behir.hu YouTube csatornáján és Facebook oldalán, valamint ezen a linken keresztül.

Ezt a cikket frissítve élőben, írásos formában számolunk be az egyes napirendi pontokról, a vitákról, amelyeknek hátteret is adunk. Az alábbiakban az egyes témákat időrendi sorrendben találják, a legrégebbi bejegyzések a cikk legvégén, a legfrissebbeket pedig a cikk elején találhatók.

Ha kíváncsiak a napirendi pontokra teljes terjedelmükben, akkor kattintsanak ide.

14:30 - A nyilvános ülés vége

13:44 - Vitatott költségek mellett közel másfél millió forint a MÁV-nak

Elkészült a MÁV Személyszállítási Zrt. 2025. évi helyi tömegközlekedési beszámolójához nyújtott kiegészítő tájékoztatás és annak pénzügyi értékelése. A közgyűlés korábban részlegesen fogadta el a 2025-ös beszámolót, és a 571 667 968 Ft-os bevételekkel nem fedezett ellentételezési igény 70%-át (400 167 578 Ft) kifizette a MÁV Személyszállítási Zrt. részére.

Az inflációt jelentősen meghaladó költségnövekedések miatt az önkormányzat részletes adategyeztetést és indoklást kért a szolgáltatótól.

Elfogadásra javasolt költségsorok (összesen +1 416 298 forint)

• 13 - Motorolaj (korábbi évhez viszonyítva 15,7 százalékos növekedés)
• 20 - Gépjármű vizsgáztatás (korábbi évhez viszonyítva 57,9 százalékos növekedés)
• 21 - Vagyonvédelmi szolgáltatás (korábbi évhez viszonyítva 25,5 százalékos növekedés)
• 31 - Útdíj költsége: (korábbi évhez viszonyítva 34,3 százalékos növekedés)

Nem elfogadható, további egyeztetést igénylő költségsorok (13 kérelem)

Érintett költségsorok: 09 (Béren kívüli juttatások), 22 (Tevékenységhez kapcsolódó adók), 23 (Formaruha), 24 (Egyéb üzemeltetési költség), 27 (Karbantartás közvetlen anyagköltsége), 41 (Forgalomvezetés), 43 (Utastájékoztatás), 44 (Értékesítés), 45 (Elszámoltatás), 48 (Egyéb forgalmi általános költség), 51 (Operatív üzemirányítás), 52 (Anyagbeszerzés, raktározás) és 55 (Társasági általános költségek).

A MÁV indoklásaiban szereplő jelentős növekményeket számviteli szabályváltozások, szervezeti átcsoportosítások és módosított elszámolási/vetítési alapok okozták, emiatt az adatok nem összehasonlíthatóak a korábbi évek bázisaival és további egyeztetés szükséges.

A Volánbusz Zrt. (jogutódja a MÁV Személyszállítási Zrt.) által a 2015., 2017. és 2018. évekre követelt további ellentételezési peres eljárás szüneteltetése után a felperes 2026 augusztus végén kérte a bírósági eljárás folytatását.

A 2024. évi beszámoló kapcsán további 35 596 000 Ft elszámolása továbbra is függőben van.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) további egyeztetést javasolt, mert részletes indoklást nem adott a társaság a vitatott költségtételekkel kapcsolatban. Megjegyezte azt is, hogy a megállapodás jövő év végéig szól a szolgáltatásról.

15 igennel fogadták el az előterjesztést.

Galéria

13:33 Felszámolják a problémás hulladékgyűjtő szigeteket

A városi szelektív hulladékgyűjtő szigetek működésével, az adatok pontosításával és egyes szigetek megszüntetésével foglalkozott a grémium.

A családi házas övezetben kéthetente házhoz menő szelektív gyűjtés működik (átlagosan 60 tonna/alkalom), míg a társasházi övezetekben gyűjtőszigetek állnak rendelkezésre. A szolgáltató (TAPPE Kft.) honlapján a nyilvántartásban szereplő 23 helyszín több ponton hiányos vagy megtévesztő:

• Külön fém- és tetra-edényzetként feltüntetett gyűjtőpontok a valóságban nem rendelkeznek külön edényzettel.
• Megszűnt vagy elavult megnevezések szerepelnek (pl. Szilvia market helyett Andrássy út 30.).
• Nem létező vagy pontatlan helyszínek (a Lencsési út 22. alatti sziget korábban átkerült a Pásztor u. 17. elé, a Szabó D. u. 1. pedig nem létező cím; a zárt társasházi udvari gyűjtő nem közterületi).
• A valós közterületi szelektív gyűjtőszigetek száma így 22-re módosul.

A közterület-használati engedélyeknek megfelelő pontos címek és gyűjtési információk át lesznek vezetve a szolgáltató felületén, valamint térképesen is megjelennek Békéscsaba város honlapján. Emellett az Élő Környezetért Felelős Minisztérium által készített tájékoztató anyagokat és plakátokat („Miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés?” és „Hulladékgyűjtő szigetek helyes használata”)  tesznek közzé a városi honlapon az illegális hulladéklerakás csökkentése érdekében.

A javaslatban szerepelt, hogy szűnjön meg a Kórház utca 1. (Széchenyi-ligettel szemben) számnál található hulladékgyűjtő sziget, mivel az a lakóházaktól távol fekszik, 2 parkolóhelyet foglal el, és rendszeres a mellette történő illegális hulladéklerakás.

Szintén megszüntetnék a Thurzó utca (Gyulai út 33. homlokzatánál) sarkán található gyűjtőkkel, ahol rendszeres az illegális hulladéklerakás. A közszolgáltató egyeztetést kezdeményez a környező társasházakkal, hogy a szelektív gyűjtést saját, zárt udvarukban oldják meg. Ezt követően a közterületi sziget átalakul, csak az üveggyűjtő konténer marad meg, így parkolóhelyek szabadulnak fel.

Kiszely András (Hajrá Békéscsaba) egyszerre csalódott és hálás: hosszú évek óta húzódó problémáról van szó a Kórház és a Thurzó utca tekintetében. A lakossági vélemények dacára nem az önkormányzat okozta a problémát, ugyanakkor némely szelektív hulladékgyűjtőt rendszeresen, illegális hulladék lerakására használták ismeretlenek. A képviselő hálás a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft.-nek (BVG), amely saját költségén rendbe tette az érintett területeket, majd másnap újra teleszemetelték azokat, és állati tetemet is otthagytak. Máshol is probléma ez, az önkormányzat kimerítette a lehetőségeit, úgy véli, hogy szigorúbban kellene eljárni az illegális szemetelőkkel szemben. Volt olyan vélemény, hogy ez a felszámolás visszalépés, de a képviselő szerint ez inkább pozitívum, mert akárhányszor takarítják ki a helyszíneket, azok néhány napon, héten belül újra tele lesznek szemetelve. Nem minden esetben lehet elvárni az önkormányzattól, hogy cselekedjen, ezt a lakosságnak is meg kell értenie, különösen azoknak, akik közterületen helyeznek el hulladékot. Megemlítette a királydinnye okozta problémákat is. Úgy látja, a BVG egyre gyorsabban reagál a jelzésekre, a cég jó irányba halad.

13:33 Felszámolják a problémás hulladékgyűjtő szigeteket

A városi szelektív hulladékgyűjtő szigetek működésével, az adatok pontosításával és egyes szigetek megszüntetésével foglalkozott a grémium.

A családi házas övezetben kéthetente házhoz menő szelektív gyűjtés működik (átlagosan 60 tonna/alkalom), míg a társasházi övezetekben gyűjtőszigetek állnak rendelkezésre. A szolgáltató (TAPPE Kft.) honlapján a nyilvántartásban szereplő 23 helyszín több ponton hiányos vagy megtévesztő:

• Külön fém- és tetra-edényzetként feltüntetett gyűjtőpontok a valóságban nem rendelkeznek külön edényzettel.
• Megszűnt vagy elavult megnevezések szerepelnek (pl. Szilvia market helyett Andrássy út 30.).
• Nem létező vagy pontatlan helyszínek (a Lencsési út 22. alatti sziget korábban átkerült a Pásztor u. 17. elé, a Szabó D. u. 1. pedig nem létező cím; a zárt társasházi udvari gyűjtő nem közterületi).
• A valós közterületi szelektív gyűjtőszigetek száma így 22-re módosul.

A közterület-használati engedélyeknek megfelelő pontos címek és gyűjtési információk át lesznek vezetve a szolgáltató felületén, valamint térképesen is megjelennek Békéscsaba város honlapján. Emellett az Élő Környezetért Felelős Minisztérium által készített tájékoztató anyagokat és plakátokat („Miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés?” és „Hulladékgyűjtő szigetek helyes használata”)  tesznek közzé a városi honlapon az illegális hulladéklerakás csökkentése érdekében.

A javaslatban szerepelt, hogy szűnjön meg a Kórház utca 1. (Széchenyi-ligettel szemben) számnál található hulladékgyűjtő sziget, mivel az a lakóházaktól távol fekszik, 2 parkolóhelyet foglal el, és rendszeres a mellette történő illegális hulladéklerakás.

Szintén megszüntetnék a Thurzó utca (Gyulai út 33. homlokzatánál) sarkán található gyűjtőkkel, ahol rendszeres az illegális hulladéklerakás. A közszolgáltató egyeztetést kezdeményez a környező társasházakkal, hogy a szelektív gyűjtést saját, zárt udvarukban oldják meg. Ezt követően a közterületi sziget átalakul, csak az üveggyűjtő konténer marad meg, így parkolóhelyek szabadulnak fel.

Kiszely András (Hajrá Békéscsaba) egyszerre csalódott és hálás: hosszú évek óta húzódó problémáról van szó a Kórház és a Thurzó utca tekintetében. A lakossági vélemények dacára nem az önkormányzat okozta a problémát, ugyanakkor némely szelektív hulladékgyűjtőt rendszeresen, illegális hulladék lerakására használták ismeretlenek. A képviselő hálás a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft.-nek (BVG), amely saját költségén rendbe tette az érintett területeket, majd másnap újra teleszemetelték azokat, és állati tetemet is otthagytak. Máshol is probléma ez, az önkormányzat kimerítette a lehetőségeit, úgy véli, hogy szigorúbban kellene eljárni az illegális szemetelőkkel szemben. Volt olyan vélemény, hogy ez a felszámolás visszalépés, de a képviselő szerint ez inkább pozitívum, mert akárhányszor takarítják ki a helyszíneket, azok néhány napon, héten belül újra tele lesznek szemetelve. Nem minden esetben lehet elvárni az önkormányzattól, hogy cselekedjen, ezt a lakosságnak is meg kell értenie, különösen azoknak, akik közterületen helyeznek el hulladékot. Megemlítette a királydinnye okozta problémákat is. Úgy látja, a BVG egyre gyorsabban reagál a jelzésekre, a cég jó irányba halad. 

Hricsovinyi Tamás (független) osztja azt a véleményt, hogy merész, de pozitív lépés a szelektív hulladékgyűjtők felszámolása a két területen. Mezőmegyeren, a környező öntözőcsatornákban is van hasonló probléma. Azt javasolja, hogy a Kórház és a Thurzó utca mellett Mezőmegyeren, az Október 23-a téren is szüntessék meg a lerakót. 

Dinya Gábor (Pátria Békéscsaba) szerint körzet és körzet között is van különbség, a Lencsési lakótelepen két ilyen lerakó is van, amelyet előszeretettel használnak a környékbeliek. Jelezte, ha van felesleges gyűjtőedény, akkor azt a Lencsésin szívesen látják, a legégetőbb problémának ugyanakkor a használt sütőolajedény eltávolítását nevezte. 

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megjegyezte, 7 helyszínen vannak ilyen szigetek a Lencsésin, de megnézik, milyen lehetőségek vannak. A benzinkutakon ugyanakkor le lehet adni a használt sütőolajat. Arra kérte a városüzemeltetési osztályt, hogy vizsgálják meg a kérdéseket. 

Bálint József (Fidesz-KDNP) az Október 23-a téren található szelektív hulladékgyűjtőre csatolt vissza: korábban voltak itt problémák, köszöni a BVG-nek, hogy eltávolították a szemetet, de szerinte jól körbe kell járni a kérdést, mert van lakossági igény a hulladékgyűjtőre. 

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy a családi házas, sárgakukás rendszerben papír, fém és műanyag dobható a gyűjtőedénybe, üveg nem, ennek gyűjtésére viszont szükség lehet Mezőmegyeren. A lakosság igényéből kell kiindulni. A Kórház utcai szigettől az első lakóépület nagyon messze van, ezért indokolt a megszüntetése, a Thurzó utcai is, de közel van a zöld ház 60-70 lakással, az itt élőknek nincs lehetősége a szelektív hulladék elhelyezésére, sokszor kell kérnie intézkedést az illegális szemét miatt.  Hozzátette: közpénzből kell ezt megoldani, borzasztónak nevezte az illegális szemetelők viselkedését. 

Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) kimutatást kért arról, hogy egy évben mennyi közpénzt fordít a város a közterületen lerakott hulladékok eltávolítására. 

A módosító javaslatot és a teljes határozati javaslatot is 15 igen mellett fogadta el a grémium.

13:22 - Emléktáblával is ünnepel az 50 éves Vasutas

A VOKE Békéscsabai Vasutas Művelődési Háza idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. E jeles alkalomból emléktáblát szeretne elhelyezni az épület Andrássy úti homlokzatán, ezért Kucseráné Szabó Mária intézményvezető kérelmet nyújtott be.

A kérelem melléklete tartalmazta az emléktábla szövegét, a CSÜSZ Kft. beleegyező nyilatkozatát az emléktábla társasházon történő elhelyezéséhez, valamint a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnökének javaslatát, amelyben két korrekciót javasolt az eredeti szövegezéshez. Az emléktábla elhelyezése önkormányzati forrást nem igényel.

Az előzetes véleményezésére fel kellett kérni a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottságot is, amely támogatta az emléktábla elhelyezését, a szövegezésben azonban módosítást javasolt.

A táblán az alábbi szöveg szerepel majd:

50 ÉV A BÉKÉSCSABAI VASUTAS KULTÚRÁÉRT
1976-2026
Tisztelgés a múlt előtt, kapu a jövő felé.
A Vasutas Művelődési Ház alapításának 50. évfordulóján állíttatta
a VOKE közössége,
őrizve Békéscsaba vasutas szellemiségét
és büszke hagyományait.

A tábla 40x60 centiméteres, gravírozott gránit lesz, amely a művelődési ház Andrássy úti főbejárat melletti falfelületén kap helyet.

A grémium 14 igennel elfogadta a határozati javaslatot.

13:20 - Ismét hozzájárul az önkormányzat a nyomdaipari oktatók javadalmazásához

Ismét támogatja a grémium a  nyomdaipari oktatók 2026/2027-es tanévi javadalmazását.

A Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) középfokú nyomdaipari képzésében dolgozó szakoktatókat segítik ezzel kiegészítő bérezési támogatásként (1 100 Ft/óra bruttó bér + járulékai) az oktatói gárda stabilitása és motiválása érdekében.

A kezdeményező Kása István Zoltán, a Marzek Kner Packaging Kft. ügyvezető igazgatója, aki az önkormányzat korábbi támogatási szintjének fenntartását kérte.

A város havi 175 000 forinttal járul hozzá ehhez a 2026. szeptember 1. és 2027. június 30. közötti időszakban. Ez a teljes iparági támogatási program 17,50%-os részét jelenti (a teljes havi támogatási keret legfeljebb 1 millió forint, amelyben több iparági szereplő is részt vesz).

A támogatásokat a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fogja össze és juttatja el a képzést nyújtó intézményhez közérdekű kötelezettségvállalás keretében.

14 igennel fogadták el az előterjesztést.

12:10 - 13:15 - EBÉDSZÜNET 

via GIPHY

11:32 - Középpontban a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. első féléves beszámolója

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., illetve annak leányvállalatai félévente számolnak be pénzügyi teljesítésükről. 

Hricsovinyi Tamás (független) szerint két oldalról kell vizsgálni az anyagot: bizonyos cégcsoportoknak vannak még bevételi lehetőségei az év végéig. Kiemelte a CsabaPark Kft.-t, amely esetében disszonanciát tapasztal a leírtak és a tapasztalatok közt. Mint mondta, az anyag szerint az idei az első olyan év, amikor az alkalmazottak 100 százalékban a kft. alatt voltak, ugyanakkor úgy tudja, ez már tavaly is így volt. A tervezetthez képest jóval komolyabb, 33 millió forint lett a veszteség, úgy, hogy közben bezártak üzemeket, elbocsátottak embereket, véleménye szerint ez nem szerencsés a jelenlegi költségvetés tekintetében. A képviselő szerint ezt az eredményt személyi következményeknek kellene követnie: a területért felelős alpolgármesternek át kellene gondolnia, hogy jól működik-e a CsabaPark, szerinte valamelyik más kollégájának át kellene adnia a területet. 

Dinya Gábor (Pátria Békéscsaba) úgy látja, a Vagyonkezelő Zrt. helyzete nem egyszerű feladat: vannak pozitívan és negatívan záró cégek. Mint mondta, Bálint József féloldalas előterjesztéssel állt elő tavaly a CsabaParkkal kapcsolatban, szerinte már akkor látszott, hogy ez nem lesz elegendő. Miből indult ki, volt-e eszköz vagy költségvetési hiány? A képviselő arról is beszélt: lehet, hogy voltak túlvizionált gondolatok, de bezárt a hentesüzem, alkalmazottakat bocsátottak el, bezárt az étterem a Csabagyöngyében, mégis nagyobb a hiány, mint az előző cégvezetés alatt. Azt kérdezte, tudja-e az alpolgármester biztosítani, hogy az év végén a cég pozitív mérleggel fog zárni?

Bálint József (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kft. tavaly lett átvéve, a kalandpark elemeit újra kellett engedélyeztetni, ez sikerült is, de addig nem tudott termelni. Úgy látja, hogy az irány jó, a közgyűlés jó döntést hozott, végre elindult az élet a parkban. A Csabagyöngyében működtetett éttermet leállították, mert pénzügyileg komoly veszteséget termelt; a húsüzem bezárt, de annak hasznosítására vizsgálat indult. Hozzátette: sok területen van tennivaló, év közben vagyunk, a számok még alakulnak. Úgy látja, jó úton vannak, az ügyvezetőnek meg kellett vizsgálni a működést. Azt is megjegyezte, hogy az év első fele mindig nagyon gyenge, második fele pedig erős (kolbászfesztivál, esküvők, céges rendezvények). A számok ugyan most nem jók, ugyanakkor nagyobb mínuszból indultak az év elején, azóta a cég rendezte a sorokat, a második félév tartalmilag bizakodásra adhat okot.

Hricsovinyi Tamás (független) szerint ez mind szép és jó, de sallang. Mint mondta, az első félév adata tény, a másodiké fikció, terv. Ha ennyire pozitív lenne a helyzet, akkor az alpolgármesternek mi a véleménye a tulajváltás során keletkezett jelentős mértékű büntetésről, amelyet a NAV szabott ki? A város elsődlegesen a tulajdonos, egy kézben fut a gazdálkodása az összes önkormányzati cégnek, mégha törzsház-konszern szerint működik. A Kolbászfesztivállal kapcsolatban megjegyezte: gondos gazda módjára figyel a város a turisztikai eredményekre, ugyanakkor nem biztos, hogy piaci áron biztosítja a fesztiválhelyszínt. Miért nem állt vissza a vastagkolbászkészítés a CsabaParkban, mikor és hogyan történt a hűtőkamrák technológiai átállása, ami után elkezdett romlani a termék minősége, történt-e felelősségrevonás, további lépés – sorolta kérdéseit. 

Dinya Gábor (Pátria Békéscsaba) arról kérdezett, hogy az intézményvezető-váltás ellenére hogyan alakulhatott ki ekkora hiány.

Bálint József (Fidesz-KDNP) a NAV büntetésével kapcsolatban elmondta, hogy egy pénztári elütés miatt kapott a cég bírságot, a mértéke azért ekkora, mert ez halmazati büntetés volt, ezért kellett ideiglenesen bezárni a húsboltot. Véleménye szerint ennek ellenére menni kell tovább a megkezdett úton. Hozzátette: ennél részletesebb tájékoztatást a Vagyonkezelő Zrt. szakembereitől lehet kapni.

Hricsovinyi Tamás (független) nem Aleksza Mihály leváltását kezdeményezte, hanem a felügyeleti tevékenység átruházását kérte Bálint Józseftől.

Nagy Sándor (Fidesz-KDNP) a városfejlesztési kft. 121 milliójával kapcsolatban mikor érkezik kérdés, Dinya Gábornak pedig a feb-ülésen való részvételét kezdeményezte, akkor válaszokat kaphat a kérdéseire.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) felidézte: Bálint József tőle kapta ezt a felhatalmazást, Aleksza Mihály aktívan tartja a kapcsolatot az alpolgármesterrel, időről időre egyeztetnek. Megerősítette, hogy a kft. második féléves bevétele mindig magasabb az esküvők és a kolbászfesztivál miatt, ha év végére nullára kijön, akkor azt pozitívan kell értékelni. Vállalja, hogy a húsüzem indításával kapcsolatban megjegyezte, hogy amíg nincs üzleti terv előirányzott profittal, addig ezt nem támogatja, ebben a kérdésben fegyelmezett az ügyvezető is.

Dinya Gábor (Pátria Békéscsaba) zárásként arra kérte a testületet, hogy adjon bizalmat a cégnek, majd Kozma János felé intézett kérdést, hogy van-e terv összevonásra, átstrukturálásra a város anyagi helyzetére tekintettel.

Kozma János ügyvezető igazgató is megerősítette, hogy ők is most értesültek a város költségvetését érintő helyzetről, vannak tervek ezzel kapcsolatban, jövő hét folyamán Szarvas Péter polgármesterrel zajlik majd egyeztetés.

Fülöp Csaba (független) szerint az első félév alapján látszódik a bevételen a Csabagyöngye étterem bezárása, a bizottsági ülésen adott válaszok alapján is jó az irány, ez alapján pedig lehet bizakodni a pozitív évzárásban.

Bálint József (Fidesz-KDNP) is arra hívta fel a figyelmet, hogy többen is megerősítették a pozitív változásokat, Hricsovinyi Tamás kérését pedig visszautasította.

A testület 15 igen és 1 tartózkodás mellett fogadta el a határozati javaslatot.

11:30 - Egy másik projektben is van változás

A grémium megismerte azt a tájékoztatót, amely „A fenntartható infrastruktúrafejlesztést támogató helyi humán fejlesztések” elnevezésű projekt helyzetéről szól.

Az önkormányzat (konzorciumvezetőként), a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Békés Megyei Könyvtár, a Civil Szervezetek Szövetsége és az AE Egyensúly Egyesület közösen 2 milliárd forint támogatást nyert el szoft (humán) fejlesztések megvalósítására. A támogatási szerződés 2025. augusztus 29-én lépett hatályba, a fizikai befejezés tervezett határideje 2029. március 31.   

A program fókuszában a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadása, a szociális, egészségügyi és gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági szemléletformálás áll. A cél legalább 5 000 hátrányos helyzetű személy (2350 férfi, 2650 nő) elérése és 500 program megtartása.

A tájékoztatóból kiderült: az önkormányzat többször jelezte az Irányító Hatóságnak, hogy a 2 milliárd forintos keretösszeg kizárólag szoft projektelemekre szakmailag nehezen használható fel hatékonyan, ezért kérte a keret egy részének átcsoportosítását beruházási/infrastrukturális célokra. A Nemzeti Fejlesztési Központ 2026. július 20-i levélben tájékoztatta a várost, hogy a TOP Plusz forráshelyzete és a kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódó forrásvesztés miatt nincs lehetőség a prioritások közötti átcsoportosításra. 

Mivel a forrás átcsoportosítására nincs lehetőség, a projekt programtervezetét széles körben újratervezik, a szakmai tartalmat és a költségvetést pedig csökkentik. A Közreműködő Szervezet előírásai alapján kizárólag jól körülhatárolt, hátrányos helyzetű csoportokat lehet megcélozni; a teljes lakosságnak szóló vagy tisztán kulturális rendezvények nem számolhatók el.

A megvalósításba új, referenciával rendelkező szakmai szervezeteket vonnak be. Az 1. mérföldkő lezárásának és a végleges szakmai/pénzügyi terv kidolgozásának határideje 2027. február 25. A végleges tervet e határidő előtt a közgyűlésnek is véleményeznie kell. 

A grémium 17 igennel fogadta el az előterjesztést.

11:28 - Mégsem indul el a szociális városrehabilitációs projekt

Az ülésen szó volt „A szociális városrehabilitáció infrastruktúrafejlesztési elemeit kiegészítő szoft beavatkozások” elnevezésű projekt támogatási szerződésétől való elállásról és a projekt megszüntetéséről.

Az önkormányzat konzorciumban (az AE Egyensúly Egyesülettel és a Körösök Völgye Natúrpark Egyesülettel) 410 millió forint elnyert támogatásból valósított volna meg hátrányos helyzetű lakosokat és szegregátumokat segítő szoft programokat (képzések, tréningek, integrációs és kreatív foglalkozások). A támogatási szerződés 2025. november 18-án lépett hatályba. 

Az elállás szakmai oka, hogy a pályázat benyújtásakor a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján még két érintett terület volt kijelölve Békéscsabán (a Berényi út menti tömb mint szegregátum, valamint a Franklin utca és környéke mint veszélyeztetett terület). A 2022-es népszámlálási adatok feldolgozását követően a Lechner Tudásközpont 2026. július 23-i igazolása megerősítette, hogy a friss adatok alapján Békéscsaba területén sem szegregált, sem veszélyeztetett terület nem határolható le. Emiatt a forrás szakmai célú felhasználása ebben a konstrukcióban indokolatlanná és kivitelezhetetlenné vált.   

Az önkormányzat próbálta a támogatási összeget más, infrastrukturális jellegű fejlesztésekre átcsoportosítani, azonban a Nemzeti Fejlesztési Központ 2026. július 20-i levelében tájékoztatta a várost, hogy a TOP Plusz program aktuális forráshelyzete és a kondicionalitási eljárás miatt prioritások közötti átcsoportosításra nincs lehetőség.

Az önkormányzat a használaton kívüli lakások és épületek lakhatási célú hasznosítására a várhatóan megjelenő „Fenntartható lakhatás” (TOP_Plusz-1.3.3-26) című felhívásban tervez újra pályázni, legalább 400 millió forint értékben. 

A képviselők 16 igennel fogadták el a javaslatot.

11:26 - Elfogadták a TOP Plusz fenntartható városfejlesztési stratégiát

Békéscsaba és várostérsége Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájának (FVS) és TOP Plusz Városfejlesztési Programtervének (TVP) felülvizsgálatáról is tárgyalt a grémium, valamint a kapcsolódó stratégiai akciótervek elfogadásáról.

A dokumentum nemcsak Békéscsaba közigazgatási határára, hanem a békéscsabai járás teljes településegyüttesére is kiterjed (Csorvás, Újkígyós, Doboz, Csabaszabadi, Gerendás, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás). A felülvizsgálat döntő része a 2022-es népszámlálás részletes települési adatainak, szegregációs kimutatásainak (Antiszegregációs terv) beépítését és a helyzetértékelő munkarész frissítését foglalja magában.

Elkészült a Digitális Akcióterv (DiA) az egyik TOP PLUSZ projekt keretében, amely a városi működés öt területén (kormányzás, gazdaság, mobilitás, környezet, életminőség/humán szolgáltatások) jelöli ki az adatalapú integrált fejlesztések és a digitális átállás menetrendjét.  

Ezen felül a Zöld Átállási és Finanszírozási Keretrendszer (ZÁF) is a képviselők elé került, amely egy rendszerszemléletű, zöld fejlesztési keret. A dokumentum összekapcsolja az energiatakarékossági, vízgazdálkodási, klímaadaptációs és ÜHG-kibocsátáscsökkentési célokat a fenntartható működtetés és finanszírozás szempontjaival, előkészítve a 2028–2034-es programozási időszakot is.  

Az üzleti modell és finanszírozási terv a városfejlesztési beavatkozások pénzügyi, szervezeti és működési megalapozására szolgáló eszközrendszert jelenti, amely biztosítja a meglévő és a tervezett infrastrukturális, valamint szoft projektek hosszú távú fenntarthatóságát.

A Zöld14 Egyesület részéről érkezett megjegyzés. 

Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft ügyvezetője megköszönte a szakmai észrevételeket, és örömmel konstatálta, hogy az egyesület egy előremutató fejlesztési csomagként értékelte a dokumentumot. A középtávú tervezésnél, az egyedi projektötleteknél tudják majd kezelni a javaslataikat, míg a feltett kérdések miatt a csomagot nem kell módosítani – utóbbiakat hamarosan megválaszolja. A javaslatokat beépítik majd a projektbe. 

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy volt lakossági fórum a CsabaParkban, az Andrássy úti platánsor megújítása kapcsán volt olyan fórum, ahol valamennyi zöldügy iránt elkötelezett szervezet megjelent, komoly aktivitást fejtett ki. Ezzel arra utalt, hogy látják, értékelik a hozzászólásokat, szívesen támaszkodnak a zöld szervezetek véleményére. 

A testület 16 igennel egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.

11:17 - Árverésre bocsátják a volt makkosháti vízműtelepet Békéscsabán

A Makkosháti volt vízmű-létesítmény értékesítéséről szóló előterjesztésről is tárgyalt a grémium. A közel 3 hektáros, jelenleg kihasználatlan külterületi ingatlant nyilvános árverés útján hirdetné meg a város, nettó 70,3 millió forintos kikiáltási áron.

A „kivett vízmű” besorolású ingatlan víziközmű funkciója még 2011-ben szűnt meg. Az elmúlt években az önkormányzat állagmegóvási és költségcsökkentési célból több szervezetnek is használatba adta a területet: 2019 áprilisáig a Városi Lövészklub használta állagmegóvásért cserébe, 2019–2023 között a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. bérelte kedvezményes díjért, majd 2024–2026 között a Balda Homokfúvás Kft. vette bérbe, ám a szerződés 2026 márciusában megszűnt, mivel a cég nem tudta felhasználni az épületeket a tevékenységéhez.

Az ingatlanon lévő felépítmények állapota rendkívül leromlott (hiányzó nyílászárók, beázások, felvizesedett falak), a csaknem 3 hektáros zöldfelület folyamatos karbantartása pedig jelentős terhet ró a városra. Ezen felül a terület részben kerítetlen, ami vagyonvédelmi kockázatot (pl. a csarnokban lévő nagy értékű vas csővezeték-rendszer elvitelét) és az illegális hulladéklerakás veszélyét hordozza magában.

A 2026. szeptember 1-jén készült ingatlanvagyon-értékelés alapján az ingatlan forgalmi értéke nettó 70 300 000 Ft + áfa. Az értékbecslő ipari telekként vette figyelembe a területet, az alábbi lényeges tényezők figyelembevételével.

Mivel az önkormányzat saját hatáskörben nem tudja hasznosítani az ingatlant, a közgyűlés elé terjesztett határozati javaslat nyilvános árverés útján történő értékesítést ír elő:

Hricsovinyi Tamás (független) megjegyezte, hogy a közgyűlés városi vagyon értékesítését tervezi. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy valóban, ugyanakkor egy használaton kívüli, bérlő nélküli, jelen állapotában önkormányzati feladat végzéséhez nem szükséges területről van szó, amellyel van költség is.

Dinya Gábor (Pátria Békéscsaba) szerint vagyoni elemről van szó, mégis értékesíteni akarják azt. Úgy látja, telekként lehet eladni ezt az ingatlant, hiába van rajta gazdasági épület, műtárgy, ettől függetlenül azt javasolja, hogy ehhez és az ehhez hasonló területeket, például a ruhaipari kollégiumot, próbálják meg úgy hasznosítani, ami megéri a csabaiak számára is.

A grémium 12 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta. 

11:18 - Újra csatlakozik Békéscsaba a Bursa Hungarica ösztöndíjprogramhoz

Békéscsaba önkormányzata a 2027-es fordulóban is csatlakozni kíván a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez. A hátrányos szociális helyzetű békéscsabai hallgatók és leendő egyetemisták havi 20–25 ezer forintos támogatásban részesülhetnek.

A támogatási rendszerben két típusú pályázati kiírást hirdet meg az önkormányzat:

• „A” típusú pályázat: Azok a Békéscsabán állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű hallgatók nyújthatják be, akik már felsőoktatási intézményben, teljes idejű (nappali munkarendű) alap-, mester- vagy osztatlan képzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat.
• „B” típusú pályázat: A 2026/2027-es tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások vagy felsőfokú végzettséggel még nem rendelkező érettségizettek jelentkezhetnek, akik a 2027/2028-as tanévtől kezdődően kívánnak felsőoktatási tanulmányokat kezdeni.

Az ösztöndíj havi mértékét a családban egy főre jutó havi nettó jövedelem alapján állapítják meg:

• 25 000 Ft/hó: Amennyiben a családban az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a 85 500 forintot.
• 23 000 Ft/hó: 85 501 Ft és 114 000 Ft közötti egy főre jutó jövedelem esetén.
• 20 000 Ft/hó: 114 001 Ft és 156 750 Ft közötti egy főre jutó jövedelem esetén.

A csatlakozási nyilatkozat szeptember 30-i beküldését követően az alábbi menetrend szerint zajlik a pályázat:

• A pályázatok kiírása: Legkésőbb 2026. október 5.
• A pályázatok benyújtásának határideje: 2026. november 5.
• A bírálati döntések rögzítése a rendszerben: 2026. december 7.
• A döntési listák nyilvánosságra hozatala és értesítés: 2026. december 8.

Tatár Gergő (Pátria Békéscsaba) szerint kiemelkedő jelentőségű ez a program, nagy örömére szolgálna, ha Békéscsaba most is csatlakozna hozzá, hiszen az állam és az önkormányzatok összefogását példázza. Örömmel látta, hogy iskolakezdéskor milyen támogatásokat biztosított a kormány, amelyet nagy könnyebbségnek nevezett a családok számára, hiszen nem kellett rá pályázni, hanem automatikusan megkapják november végéig a támogatást, két részletben. Megjegyezte, hogy az egyetemisták kezét sem lehet elengedni, akiknek már nem jár családi pótlék. A hátrányos helyzetű családoknak éppen ezért jelent sokat a Bursa Hungarica, egy ilyen lehetőség komoly motivációt jelenthet. 

Gyebnár Dávid (Mi Hazánk) jelezte, ő és pártja is támogatja a kezdeményezést.

A testület 16 igennel elfogadta a javaslatot.

11:12 - 200 ezer forint támogatást kaphat a békéscsabai PsychArt24 rendezvény

A Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány részére 200 ezer forint támogatást javasolnak. Az önkormányzati keretből a pszichiátriai betegséggel élők és a művészet iránt érdeklődők különleges közösségi művészeti eseményét, a PsychArt24 rendezvényt segítik.

A rendezvény évek óta fontos szerepet tölt be a megyei mentálhigiénés közösség életében. A PsychArt24 egy olyan 24 órás közösségi művészeti esemény, amely lehetőséget nyújt a pszichiátriai betegséggel élők, a mentális egészségügyben dolgozók és a művészet iránt érdeklődők számára a találkozásra, az alkotásra és a szabad önkifejezésre.

Jalekné Dr. Rózsavölgyi Katalin kuratóriumi titkár kérelme alapján a támogatást az önkormányzat a polgármesteri keret nem tervezett kiadásai terhére, utófinanszírozásként és támogatási szerződés megkötése mellett biztosítja.

A grémium 16 igennel elfogadta a javaslatot.

11:11 - Új számlavezető bankot választ Békéscsaba: beszerzési eljárást indít az önkormányzat

Az önkormányzati számlavezetéssel kapcsolatos előterjesztés is a képviselők elé került a szeptemberi ülésen. A Szarvas Péter polgármester által jegyzett javaslat célja a város és intézményei számlavezető pénzintézetének kiválasztására irányuló beszerzési eljárás elindítása.

Az önkormányzat és az MBH Bank Nyrt. között fennálló fizetési számlaszerződés 2027. április 30-án lejár.

Az államháztartásról szóló törvény értelmében a települési önkormányzat és az általa fenntartott valamennyi költségvetési szerv számláit egyazon választott belföldi hitelintézetnek vagy a Magyar Államkincstárnak kell vezetnie.

Mind az önkormányzatnak, mind az intézményeknek egy-egy fizetési számlája lehet, amelyekhez alszámlák kapcsolódnak (az önkormányzat önmagában közel 30 alszámlával rendelkezik).

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Modern Városok Program (MVP) pénzeszközeinek kezelése jogszabály szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál történhet, így ezek nem képezik a pályáztatás részét.

A kiírandó beszerzési eljárás során feltételként kell szerepelnie a kiskincstári rendszer további rugalmas működtetésének, valamint az átmenetileg szabad pénzeszközök kezeléséhez kapcsolódó kiemelt ügyintézésnek.

A testület 16 igennel elfogadta a javaslatot.

9:50 - Egymilliárdnyi adóbevétel hiányzik a költségvetésből, intézkedést sürgetnek

A képviselők elsőként a város 2026-os költségvetésének első félévi teljesítéséről, valamint a költségvetési rendelet módosításáról vitáztak. Az előterjesztés alapján a megyeszékhely összevont költségvetésének főösszege emelkedik, így eléri a 40,14 milliárd forintot.

A költségvetési rendelet módosítását az év közbeni gazdálkodás, a kötelezettségvállalások és a teljesítések pontos lekövetése tette szükségessé, emellett tartalmazza a 2025. évi maradványösszegeket, valamint az év első nyolc hónapjának előirányzat-változásait is.

A költségvetés tervezésekor az előző évi adatokat is figyelembe véve megemelték az iparűzési adó előirányzatát (7,520 milliárd forint), az építményadó (840 millió millió forint) és az idegenforgalmi adó (22 millió forint) tervszámait is, vagyis az önkormányzat összesen 751 millió forinttal több helyi adót szed be idén. Ehhez képest az első félévben az iparűzési adóból 3,6 milliárd, az építményadóból 421,494 millió, míg az idegenforgalmi adóból 7,975 millió forint folyt be. 

A dokumentumból kiderül, hogy a működési célú támogatások államháztartáson belülről előirányzat, és a működési bevételek, A költségvetési szervek működési bevételei, parkolási díj bevétele időarányosan alakul. 

A központi költségvetési támogatása kissé nőtt (a tanárbéremeléshez kapcsolódó kiegészítő

támogatás, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízhez kapcsolódó többlettámogatás; a szociális és gyermekjóléti feladatokhoz, valamint a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások miatt). 

A kamatbevételek teljesítési adata az időarányos összeget jelentősen meghaladja (98%). 

A felhalmozási célú támogatások bevételeinek teljesítése az elfogadott 4,7 milliárd forinthoz képest 1,2 milliárd forint (27%), mivel az új projektek bevételei nem olyan ütemben és mértékben érkeznek az önkormányzathoz, mint azt a tervezéskor feltétezték. Az új Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) és Interreg VI-A Románia-Magyarország Programok (RO-HU) támogatási összegei - a korábbi pályázatoktól eltérően - nem egy összegben kerülnek az önkormányzathoz, hanem csak támogatási előlegeket folyósítanak.

A Modern Városok Programra kapott többlettámogatások 100%-ban teljesültek, összesen 783,8 millió forint összegben. Az új bölcsőde kialakításához kapcsolódó pályázat bevételi előirányzata június 30-ig csak részben teljesültek a szállítói finanszírozás miatt. A Versenyképes Járások Program II. részeként 31,7 millió forint összegű támogatás érkezett felhalmozási célra.

Az ingatlan értékesítési bevételek eredeti előirányzataként tervezett nettó 250 millió forint június 30-áig 7 százalékos mértékű teljesítést mutat, (18 245 668 Ft). Az I. félév után volt még egy ingatlanértékesítés 25 millió forint értékben, mivel a teljesítés a II. félévben realizálódik, így ez az összeg csak később jelenik meg az elemzésben.

Az ez évi feladatok teljesítéséhez hozzájárul az előző évi költségvetési maradvány igénybevétele, összesen 4,8 milliárd forint összegben, amely teljes mértékben felhasználásra került.

A 2025. évi fejlesztési hitel összegéből a fennmaradt 99,2 millió forint teljes egészében felvételre került az első félévben, ugyanakkor a 2026. évi 350 millió forint új fejlesztési hitelfelvétel még nem történt meg. 

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy a költségvetési rendeletet februárban fogadta el a közgyűlés, a koncepciót már az előző év decemberében tárgyalták. Mint mondta, érdemes felidézni az akkor elhangzott kérdéseket, válaszokat, különösen a helyi adóval kapcsolatos felvetéseket. Ezek közül is kiemelte, hogy mértéktartó irányszámokat irányoztak elő, akkor válságjelek még nem mutatkoztak. A 7,5 milliárd forintnyi előirányzathoz képest várhatóan az iparűzési adóbevétel 1 milliárddal kevesebb lesz. Azt is megjegyezte: mindegyik adónem esetében szigorú protokoll van érvényben, ennek ismerete szükséges annak megértéséhez, miért alakult ki váratlan helyzet. Ezt a helyzetet reagálás nélkül nem lehet hagyni, komoly felelősség van azzal kapcsolatban, hogyan őrizzék meg a költségvetés stabilitását, szigorú, következetes intézkedési csomag összeállítása szükséges, ennek előkészítését megkezdték, az önkormányzati intézmények, a fontos kiadások kapcsán felülvizsgálatra lesz szükség. A negatív irányú változások esetén gyors reakciókkal, számításokkal a költségvetés kiegyensúlyozottságát, az önkormányzat működőképességét meg kell őrizni. Hogy mely cégeknek és milyen okokra visszavezethető adóelmaradása van, arról nincs információ, ez adótitoknak minősül. Az önkormányzatnál is aggregált, összevont szám adatokkal dolgoznak, trendeket lehet tudni, megismerni, a pontos számokat ugyanakkor csak az adóhatóság ismerheti meg. A helyzet komoly, kicsivel több, mint 3 hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a helyzetet konszolidálják. Számos módja van ennek, intézkedésekre lesz szükség, a költségvetési rendelet módosítása nem várhat a novemberi közgyűlésig, várhatóan október közepén soron kívüli ülés lesz. 

A polgármester azt javasolta, hogy az írásban szereplő előirányzatváltozások közül csak a Munkácsy Mihály Múzeum 23,5 milliós kiadási előirányzat bővülése kerüljön figyelembevételre az elemi önkormányzat bevételi oldalán szeplő, osztalékból származó bevétel egyidejű emelése mellett.

Dinya Gábor (Pátria Békéscsaba) módosító javaslatát, miszerint a 12 egyéni képviselő infrastrukturális alapját 1-1 millió forinttal emeljék meg, visszavonta. 

Veresné Hoffmann Anikó pénzügyi osztályvezető az adóbefizetés körülményeit ismertette részletesen. Mint mondta, 2026 januárjában, az elmúlt évi tényadatok ismeretében az volt látható, hogy tavaly az eredetihez képest jelentős túlteljesülés volt prognosztizálható az iparűzési adó tekintetében. Akkor megkeresték a 100 száz legnagyobb adóalanyt Békéscsabán, hogy adjanak tájékoztatást a kilátásokról, ezek közel fele nem jelzett előrelátható visszaesést. Az osztályvezető szerint korrekt módon történt az adóbevétel tervezése. Ismerette azt is, hogy az iparűzési adó tekintetében az első befizetés márc 15.-ig történik meg adóelőlegként, ennek összegét a 2025-ben leadott adóbevallás alapján határozzák meg, a befizetés március végéig történik meg. Május 31-én van egy elszámolás az adóbevallás leadásának határideje után, ekkor megnézik, hogy mennyi volt a korábbi befizetés. Ennek alapján határozzák meg a 2026 szeptemberi befizetés és a következő évi adóelőleg összegét. Május végén, az adóbevallások beérkezése, illetve az adócsoport kiértékelése után még nem látszódott ekkora visszaesés. Az adócsoport 2 részletben küld ki folyószámláról egyenlegértesítőket a vállalkozásoknak (júliusban és augusztusban) azért, ne feledkezzenek meg a befizetési határidőről. A szeptemberi adóelőleg befizetése előtt a cégeknek lehetősége van rá, hogy kérvényezze a megállapított összeg csökkentését, ilyen kérelemmel 2026-ban többen éltek, mint korábban: mintegy 300 millió adóelőleg törlésére került sor. Ezt csökkentette még a KIVA adóalanyiság választása. 

Fülöp Csaba (független) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2023-ban a teljesült iparűzési adó 6,3, 2024-ben 6,659, 2025-ben 7,2 milliárd forint volt, tehát az elmúlt években dinamikusan nőtt ez a bevétel. A képviselő úgy látja, hogy korábban mindannyian reálisan értékelték a növekedést. 2025 június 30-ig 3,775 milliárd forint folyt be ebből az adónemből, 2026. június végéig 3,603 milliárd forint, tehát már az első félévben volt egy 172 millió forintos visszaesés a tavalyi évi teljesüléshez képset. A képviselő úgy számolta, hogy mintegy 37,5 milliárd forinttal csökkent az adóalap, modellezése alapján pedig összességében arra jutott, hogy kb. 91 milliárd forintnyi árbevétel tűnt el egyik évről a másikra Békéscsabán. Ezt sokkoló számnak nevezte, olyan, mintha 5 nagy termelőüzem bezárna, termelési volumene 0-ra csökkenne. Ez ugyanakkor csak egy feltételezés. Azt kérte, hogy készüljön egy mélyreható elemzés, amely szektoronként, iparáganként veszi sorra a lehetséges okokat, azt javasolta, hogy a 2026 novemberi ülésre készüljön anyag, amely az adótitok figyelembevétele mellett feltárja, mi okozott visszaesést. 

Dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) reagálva Fülöp Csaba javaslatára megerősítette, van erőforrás és szükséges is elvégezni az említett elemzéseket. Visszatekintve megjegyezte, hogy a tervezés kapcsán érdemi kifogás nem merült fel, tarthatónak tűnt ez a költségvetés, ugyanakkor szükség volt az óvatosságra. Leszögezte: a város működőképessége biztosított, ugyanakkor vizsgálni kell a rövid- és a hosszútávú, jövő évre vonatkozó hatásokat az adócsoport segítségével. Arra kell felkészülni, hogy a testületnek kell kezelni ezt a helyzetet. Felhívta a figyelmet a mezőgazdaság nem túl jó évére, illetve az inflációt érintő pozitív változásokra.

Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) is visszautalt arra, hogy a 2024-es adatokra lehet támaszkodni a tervezéskor, illetve Fülöp Csabát megerősítve az előző években tapasztalható adóbevétel-emelkedésekre mutatott. Nem nevezte csekélynek az egymilliárdos hiányt, amely az önkormányzat másfél havi bérköltségének megfelelő összeg. Az alpolgármester képviselőtársaihoz hasonlóan inkább a 2027-es évre tekintve fogalmazta meg félelmeit. Hangsúlyozta: az idei iparűzési adóbevétel a 2023-as szintre esik vissza, ugyanakkor a szolidaritási hozzájárulás 800 millió forintról kétmilliárdra nőtt, így mindenképp az állam felé is kell fordulni a megoldás keresése közben. Bizalmát fejezte ki a cégek felé és reménykedik abban, hogy rendeződik a helyzet.

Dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) megerősítette, hogy komoly ez a hiány, nem tűr halasztást a probléma kezelése, ezért szorgalmazta, hogy az adócsoport elemzése már az októberi közgyűlésre készüljön el.

Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) is csatlakozott ahhoz az állásponthoz, hogy készüljön elemzés a következő közgyűlésre, amely alapján megfelelő döntéseket tud majd hozni a testület.

Dinya Gábor (Pátria Békéscsaba) arra kérte polgármestert, hogy óvatosan kezelje a Fidesz oldaláról érkező javaslatokat, főként ha a szolidaritási hozzájárulásról van szó, illetve megerősítette, hogy jelen helyzetben érdemes az államhoz fordulni a megoldás keresése során.

Nagy Sándor (Fidesz-KDNP) az országgyűlési képviselőhöz intézett volna kérdést, de ez most nem tudja megtenni. A szolidaritási adó kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a versenyképes járások program révén visszajött az a kétmilliárd forint, amelyet Békéscsaba fizetett, így ilyen szempontból pozitívan alakult a város helyzete.

Dinya Gábor (Pátria Békéscsaba)  Nagy Sándor felszólalására reagálva megjegyezte, hogy az országgyűlési képviselő minden szerdán fogadóórát tart, akkor lehet kérdéseket intézni Bodóczi Istvánhoz.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban kiemelte idén kicsit több, mint kétmilliárd forintot kell befizetni, ennek negyedik részletét még nem rendezte az önkormányzat, de nincs csúzásban, mert ennek még nincs meg a határideje. Megjegyezte, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének Békéscsaba is tagja, idén nyáron is benyújtott a módszertanra vonatkozó javaslatot, erre reakció még nem érkezett. Megerősítette, az a szándéka, hogy az önkormányzat jó kapcsolatot tartson a regnáló kormánnyal. Fülöp Csaba hozzászólására reagálva elmondta, hogy valóban érdemes lehet ágazatonkénti elemzést végezni, hogy átláthatóbb legyen a helyzet. Összegzésében kiemelte, hogy soron kívüli közgyűlést tervez, illetve arra kérte az adócsoportot, hogy végezze el a szükséges elemzést.

Dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) arról érdeklődött, hogy van-e lehetőség az idővonal felállítására, az októberi közgyűlésre egy intézkedési terv is készülhet-e.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megerősítette azt, hogy intézkedési terv is készül, mint ahogyan a korábbi években is készült ilyen rendkívüli helyzetekben.

A határozati javaslatot 14 igen és 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

9:46 - Egyelőre nem neveznek el utcát Papp Lászlóról Békéscsabán

1. Nyugati utcából nyíló utca (20910 hrsz.) – Papp László utca

A Nyugati utcáról nyíló 20910 hrsz.-ú elnevezetlen utca egyik ingatlantulajdonosa kérte, hogy az utcát Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívóról nevezzék el. Papp László sportteljesítménye kimagasló, azonban békéscsabai kötődése nincs. A Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság és a Földrajzinév-munkacsoport nem támogatta az elnevezést ezen a helyszínen, mivel országos ismertségéhez és eredményeihez mérten egy jelentősebb közterület elnevezését tartanák indokoltnak.

„A” változat: A Közgyűlés nem támogatja a 20910 hrsz.-ú utca Papp László utcára történő elnevezését.
„B” változat: A Közgyűlés Papp László utcának nevezi el az érintett szakaszt.

A Nyugati utcából nyíló másik, 20927 hrsz.-ú utcára még nem érkezett konkrét elnevezési javaslat.)

A testület 14 igen és 3 tartózkodás mellett az „A” változatra szavazott

2. Gerlai-holtág melletti utca (20223 hrsz.) – Horgász sor

A 20241 hrsz.-ú zártkerti ingatlan tulajdonosa kérelmezte a Gerlai-holtág mellett húzódó 20223 hrsz.-ú elnevezetlen út Horgász sor névre történő keresztelését. A Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság és a Földrajzinév-munkacsoport egyaránt támogatta a kezdeményezést. A 15 napos lakossági tájékoztatási időszak alatt semmilyen elutasító észrevétel nem érkezett.

A Közgyűlés a 20223 hrsz.-ú közterületet Horgász sornak nevezi el.

A testület 17 igennel elfogadta a javaslatot.

9:15 - Napirend előtt: megemlékezés, eskütétel

Az ülés elején a megjelentek néma főhajtással emlékeztek a nemrég elhunyt Velkey Gábor szociológusra, aki 1994-től önkormányzati képviselő volt, 2002-2006 alpolgármester, majd 2007-2010 között országgyűlési képviselő volt.

Szarvas Péter egyúttal ismertette, hogy a nyári, időközi választáson a Pátria Békéscsaba színeiben Tatár Gergő nyerte meg a választást a 7. számú egyéni választókerületben. Az új képviselő a szeptemberi ülés elején tett esküt.

Majd ünnepélyes pillanatok következtek: átadták a Közgyűlés elismerését, mely annak adományozható, aki Békéscsabán legalább tíz éve rendszeresen kiemelkedő színvonalú munkát végez az élet bármely területén, vagy egy jelentős cselekedettel, tevékenységgel a város jó hírnevét öregbítette. A grémium döntése értelmében az elismerést 2026-ban dr. Forján Mihályné, a MIVA Bölcsi Nonprofit Lft. ügyvezetője és Viczián György tűzoltó alezredes kapja.

Viczián Györgyöt 1991. február 1-jén kezdett dolgozni a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokságnál, először beosztott tűzoltóként, később gépjárművezetőként. A tűzoltó technikusképző elvégzése után 1996. július 1-jén nevezték ki tűzoltó hadnaggyá és szolgálatparancsnok-helyettessé, majd 1997. augusztus 1-től szolgálatparancsnoki beosztást töltött be. 2012. április 1-től pedig a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tűzoltóparancsnoka volt. 2025. szeptember 1-től kérelmére nyugdíj előtti rendelkezési állományba vonult.

Pályája során minden beosztásában kivételesen állt helyt, megszerzett ismereteit vezetői munkája során is alkalmazta, kötelezettségeit nagy odafigyeléssel látta el. Komoly hangsúlyt fektetett az állomány szakmai továbbképzésére, a fiatal tűzoltók hivatástudatának formálására, az állomány megtartására. A társszervekkel való kapcsolattartás során sikeresen hangolta össze az együttműködők érdekeit. Munkája elismeréseképp megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet, a Szent Flórián Érdemjelet, továbbá a „Békéscsaba Tűzvédelméért” kitüntetést.

– Megtiszteltetés itt állni, átvenni ezt a kitüntetést. Különösen fontos számomra, mert nem a szakma, hanem civil emberek ítélték oda, akiknek a bizalma fontos számomra és a kollégáimnak. A tűzoltók számára ott vannak a társai, nem állnék itt, ha nem támogattak volna, köszönet nekik is – összegzett a díj átvétele után Viczián György. 

Dr. Forján Mihályné több mint 40 éve foglalkozik bölcsődés gyermekekkel. Pályája kezdetén a békéscsabai 3. számú tanácsi bölcsődében kisegítőként. 1977-től bölcsődei referensként helyezkedett el, majd 1978-ban a Semmelweis Egészségügyi szakiskolában végzett csecsemő- és gyermekgondozónőként. 1980. július 1-jétől a jelenlegi munkahelyén bölcsődevezető, 1993-tól a MIVA Bölcsi Nonprofit Kft. intézményvezetője lett. Csecsemő- és gyermekgondozó szakképesítése mellett szociális munka szakon 2007-ben alap-, később mesterképzésen szerzett diplomát 2010-ben. 2014. évben az Eszterházi Károly Egyetemen családkonzulens diplomával is gazdagodott.  2020-ban az ELTE-n csecsemő- és kisgyermeknevelés gyakorlatvezető mentor képesítést szerzett. Több éve szakmai vizsgabizottság elnöke, valamint az új képzési rendszerben szakmai vizsgáztatásokban vesz részt. 

A méltatásban elhangzott, hogy a több évtizedes, a bölcsődei területen eltöltött gyakorlata során komoly szakmai tapasztalatra tett szert, országosan is elismert szakértővé vált. Munkája során a gyermekek érdekeit tartja szem előtt, ugyanakkor nyitottság, a korszerű módszerek iránti fogékonyság és a magas szintű szakmai igényesség is jellemző rá. Kiemelkedő szerepet vállal az utánpótlás-nevelésben és a szakemberek képzésében is. 

– Nagy megtiszteltetés, hogy ezt az elismerést átvehetem. Közel 51 éves szolgálat áll mögöttem, nemrég volt a jubileumi évforduló. Nagyon szerettem, szeretem a munkámat. Támadt egy kis űr az életemben, de folytatjuk a munkát, hiszen amit elkezdtünk, be kell fejezni. Nem állnék itt, ha nem lett volna mellettem a támogató családom, munkatársaim – fogalmazott dr. Forján Mihályné. 

A tudósítást írta: Kovács Dávid, Varga-Kovács Diána