A városatyák megvizsgálták, hogy mire mennyit költhet az önkormányzat 2020-ban. A képviselők számos pályázati ügyben is döntést hoztak, szó volt az úthálózat fejlesztéséről és néhány önkormányzati cég igazgatósági tagjainak kinevezéséről is.
Az ülés elején Szarvas Péter polgármester közölte, hogy a Hajrá Békéscsaba Egyesület frakciót alapított, melynek vezetője dr. Juhász István, helyettese dr. Szigeti Béla.
A jövő évi költségvetés is feszes lesz
Habár évek óta nem kötelező, a békéscsabai grémium továbbra is elkészíti előzetes tervezetét a jövő évi költségvetésről – amelyet a képviselők ténylegesen 2020 februárjában fogadnak majd el.
Mivel az Országgyűlés már elfogadta a jövő évi büdzsére vonatkozó törvényt, ezért az önkormányzatok következő évi központi támogatásával már több esetben lehet számolni. Az előterjesztésből kiderül, hogy komolyabb módosításokra nem kell számítani, csak néhány esetben – egyedül a szociális területen lehet majd többletforrással kalkulálni.
Jelentősen nőtt a város adóerő-képessége, vagyis az önkormányzat bizonyos támogatásokat már nem igényelhet. A kistérségi társulásoknál a többlettámogatások várhatóan nem emelkednek, ahogyan a színházak, múzeumok és könyvtárak működéséhez társuló összegek sem.
A költségvetési koncepció a prioritások közt nemcsak az önkormányzat stabil működését emeli ki, hanem a város rendezettségének növelését, illetve a fejlesztések megvalósítását is, utóbbi esetén megjegyezve, hogy a pályázati pénzeket kizárólag a projektekre lehet költeni, működésre nem, ezért minden, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon (TOP) és a Modern Városok Programon (MVP) kívüli fejlesztést csak nagyon indokolt esetben lehet betervezni.
Az előterjesztő külön kitér a város bevételeire: az eddigiekhez hasonlóan az önkormányzat ezúttal is nagyban támaszkodik a helyi adókból (gépjárműadó, iparűzési adó) származó bevételekre, ugyanakkor adót emelni nem kíván. Számolni kell a korábban lehívott, fejlesztési célú hitelekkel is, ezekben az esetekben azonban nem minden összeg lett felhasználva.
A dokumentum rögzíti a kiadási oldalt is: az előterjesztő szerint az intézmények működési kiadásai tekintetében csak a legszükségesebb előirányzatok vehetők figyelembe. Mint írja, az intézményeknek jövőre is a legtakarékosabban, hatékonyan, biztonságosan kell működniük, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy várhatóan 2020-ban is lesz minimálbér-, illetve garantált bérminimum-emelés, a bérrendezésnek pedig továbbra is prioritást kell élveznie.
Az előterjesztés ismertetését követően Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) kiemelte, hogy a város jövőre is szépül majd, illetve elvárás, hogy az intézmények továbbra is színvonalcsökkenés nélkül, a csabaiak megelégedésére szolgálnak majd.
Miklós Attila (MSZP) szerint a koncepció az álmokról és vágyakról szól, a konkrét összegekről ugyanakkor jövőre kell majd dönteni. Megjegyezte, hogy januárban szükséges lenne újratárgyalni a költségvetésről, ám ez egyelőre nem szerepel a munkatervben. Megjegyezte, hogy nagyjából 300 millió forintról már most határozni kell, ami korlátozza majd a közgyűlés mozgásterét.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) alaposnak nevezte a tervezetet, amely rámutat a felhalmozási kiadásokkal járó korlátokra. A már elindult és hamarosan kezdődő beruházások kapcsán jelezte, hogy a fenntartásra is gondolni kell hosszútávon. Fontos szerepet kap a koncepcióban a város rendezettsége – jegyezte meg a tanácsnok azzal, hogy ez üdvözlendő, ugyanakkor fásítási terv létrehozását kezdeményezte. Az okosváros kialakításával kapcsolatos tervezet kialakítását is szorgalmazta, hiszen Békéscsabán hamarosan indul a smart grid fejlesztés, ezt azért is tartotta fontosnak, mert más városok már komplex stratégiával rendelkeznek e téren. Jelezte, hogy habár adót emelni nem kíván az önkormányzat, kérte, hogy az idegenforgalmi adó kivétel legyen ez alól, mert úgy vélte, annak növelésével közelíteni lehetne a megyei átlaghoz. Mint mondta, a Gyula-Békéscsaba turisztikai desztináció fejlesztése kapcsán komoly előrelépések történtek, ugyanakkor javasolta, hogy a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezet megalapításához rendeljenek forrást.
Dr. Juhász István (Hajrá Békéscsaba Egyesület) rámutatott, hogy nem kötelező költségvetési koncepciót készíteni, ezt a közgyűlés mégis évről évre megteszi; örömmel tapasztalta, hogy a koncepcióban nagyobb hangsúlyt kap a város rendezettségének növelése.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy a Békéscsabai Médiacentrum Kft. jelentősen megerősödött, ugyanakkor úgy vélte, hogy a cég támogatását nem kellene csökkenteni. Mint mondta, a cég támogatása más megyei jogú városokéhoz képest így is kevés, ezért kérte, hogy a cég versenyképességének, illetve tartalmi minőségének megtartása érdekében ne csökkenjen a támogatás mértéke. Szarvas Péter azt javasolta, hogy a grémium a médiacentrum támogatásáról most ne döntsön, hanem a kft. üzleti tervének bemutatásával együtt, a költségvetés megalkotásakor határozzon róla.
Fülöp Csaba (MSZP) egyetértett a büdzsé koncepciójának prioritásaival, azzal együtt, hogy az önként vállalt feladatokra – köztük a sport és kulturális területre – továbbra is fordítanak forrást. Szintén egyetértett a fásítási törekvéssel, azzal kiegészítve, hogy sok lakossági kérést kap a fák gallyazásával kapcsolatban. Kiemelte a fejlesztéseket is, illetve azt, hogy a jövő évi költségvetésben is nagy összeget tesznek ki a TOP-os és MVP-s beruházások költségei, a beruházások folytatását örömtelinek nevezte. Mint mondta, jövőre is számíthatnak a helyi adóbevételekre, amelyekre jó hatással vannak a cégek fejlesztései. Az ingatlaneladásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy ez egy nehéz terület, de véleménye szerint az erről a területről befolyó mintegy 300 millió forint nagyban segítené a költségvetést. A hitelfelvételeket támogatja, megjegyezve, hogy ezek feladatokkal terheltek, amelyeket el kell végezni. A szocialista képviselő szerint nem érdemes a jelenleginél nagyobb kockázatot vállalni, az eddigi óvatos gyakorlatkövetést javasolta. Fontosnak tartotta, hogy a képviselői és a kommunális alap arányban legyen, hogy a közvetlen lakossági problémákat gyorsan és hatékonyan meg lehessen oldani. Kérte, hogy a jövő évi költségvetés terhére tervezzék be az Andrássy gimnázium előtti terület rendezését, melynek felét a tankerületi központ állja. A polgármester jelezte, hogy utóbbi kérést szerepeltetik a költségvetési tervezetben, de ennek forrása többféle lehet, februárban még visszatérnek rá.
Dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) az önkormányzati adósságszolgálatra hívta fel a figyelmet, mint mondta, ez egyelőre kezelhető, de kockázatosnak tartja a kamatozás mértékét. Tarné Stuber Éva pénzügyi osztályvezető megjegyezte, hogy valamennyi hitelnél rendkívül kedvező a kamatozás, amelyekhez a pénzintézetek kamatfelárat számítanak fel – ezek mértéke maximum egy százalék. Jelezte, hogy eddig még nem vizsgálták a változó kamatozás fixxé tételét, de áttekintik majd, hogy ez egyáltalán lehetséges-e. A képviselő szerint soha ilyen alacsony nem volt még a kamat, a kondíciókat megfelelőnek nevezte, de ebben inkább hosszútávon látott kockázatot, mert már egy százalékos kamatemelés 18 millió forintos pluszt jelenthet a város számára.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint a mostani koncepció is azt a fajta gondolkodást követi, ami évek óta jellemzi a várost, ezt előremutatónak nevezte. Az intézményi energiaracionalizálást jó gondolatnak tartotta, hiszen ez a rezsit csökkenti. A szabadtéri programok színvonalának növelése kapcsán jelezte, hogy az erőket koncentrálni kell, a közönség várja ezeket a programokat, megoldásnak javasolta, hogy az uniós ciklus végén a visszahulló forrásokat technikai fejlesztésre fordítsák. A közfoglalkoztatottak számának csökkenése kapcsán jelezte, hogy az így kieső munkaerő pótlására figyelni kell, munkák maradhatnak el, a város rendezettsége csökkenhet. A polgármester jelezte, hogy rögzítik az ezzel kapcsolatos felvetést, de megjegyezte, hogy egyelőre a kormányzati terveket még nem ismerik. Szarvas Péter rámutatott, hogy várhatóan kevesebb lesz a forrás e téren, mert országos szinten kevesebb a résztvevő. A közfoglalkoztatottak szerződései február végéig szólnak, kérdés, hogy márciusban az önkormányzat milyen lehetőségekhez jut.
Dancsó Tibor (DK) alapvetően tisztességesnek és korrektnek nevezte a tervezetet, szó van a folyamatos rendezett működésről és a fejlesztésekről is. A képviselő egy kicsivel többet szánna a családok támogatására, a gyermekek védőoltásának támogatására, kiemelte: ahhoz, hogy egy gyerek minden oltást megkapjon, 240 ezer forintot jelent egy családnak, ezt lehetne támogatni, vagy növelni a támogatást. Azt javasolta, hogy az iskolakezdési támogatást is növekedjen. Azzal érvelt, hogy Békés 26 millió forinttal támogatja ezt a célt, akkor próbáljon Békéscsaba is hasonlóképp segíteni. Szente Béla gondolataira reflektálva elmondta, hogy a lakosokat jobban be kéne vonni a város rendezettségének növelésébe, az Andrássy úton ritkán lát boltost sepregetni a saját üzlete előtt, nem lehet mindent önkormányzati forrásból finanszírozni. Szarvas Péter válaszában elmondta, hogy a költségvetésben figyelembe lehet venni az oltások támogatást, illetve az iskolakezdési támogatást is lehet növelni abban az esetben, ha az egyensúly megmarad a költségvetésben. A polgármester egyetértett abban, hogy a város rendezettségét növelni kellene, elmondta, hogy akik kertes házban élnek, azok többnyire rendben tartják az ingatlan előtti területet, ahol azonban közös a feladat, ott nehezebben lehet bevonni a lakosokat.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) is hangsúlyozta a kormány által nyújtott támogatásokat, a TOP-ból származó forrásokat és az Modern Városok Programot, hiszen így a fejlesztésekben kevesebb önrészt kell vállalnia az önkormányzatnak. Kiemelte a nem kötelező feladatokat, erre továbbra is nagy figyelmet kell fordítani. Folyamatos problémaként felidézte az utak és a járdák karbantartását, ugyanakkor megjegyezte, ezt megnehezíti, hogy a közelmúltban kevesebb pályázati lehetőség volt. Kiemelte a földes utcák fejlesztését, ha ez sikerül, akkor száz utca helyzete oldódik meg. Hozzátette: inkább kátyúzásra van lehetőség, például a képviselői keretből, de ez az összeg azért erre nem elegendő. Az alpolgármester leszögezte: szinte minden területen tapasztalható a fejlődés, példaként hozva az energetikai felújításokat, felidézte, volt olyan, hogy sokkal többet kellett saját forrásból erre áldozni. Köszönetét fejezte ki a vállalkozók felé, akik adóbefizetéssel segítik a várost. A fásításokkal kapcsolatban elmondta, hogy vannak még olyan területek, ahol lehet fejlődni, például Pósteleken, de ebben sem áll a város olyan rosszul. Szarvas Péter reagálásában örömmel fogadta a fásítást érintő ötletet.
Horváth László (Fidesz-KDNP) a város rendezettségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a város belterületén lévő területek felülvizsgálatát, ebben pedig felajánlja a segítséget, akár egy munkacsoport létrehozásával. Példaként lehet szó akár egy táblát takaró faágról, fontos lenne, hogy minél gyorsabban megoldódjanak ezek a problémák. Szarvas Péter válaszában elmondta, hogy fontos fokozni a felülvizsgálatot, az ellenőrzést, ezért is került be a javaslatba, de a közlekedési táblák, az útburkolati jelek is hasonlóan fontosak. A városvezető elfogadta a képviselő javaslatát.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a bizottság elnökeként örömmel fogadta a sok hozzászólást, javaslatot. Horváth László javaslatára reagálva az utcanévtáblákra is felhívná a figyelmet. Dancsó Tibor hozzászólására válaszolva felidézte, hogy a város vezette be elsőként a méhnyakrák elleni oltás támogatását, de több ilyen lépés is volt az önkormányzat részéről. Hangsúlyozta, hogy az állami támogatások miatt kevesebb önkormányzati önrészre van szükség. A családokat és az iskolakezdést érintő támogatásokat felidézve kiemelte a CsabaBaba programot, vagy éppen a nyári gyermekétkeztetést segítő programot. A képviselő hangsúlyozta, hogy a kiadásokat csak megfelelő bevétellel lehet fedezni, itt felhívta a figyelmet az adóbevételekre is, amelyek remény szerint a jövőben tovább emelkednek majd. A fejlesztésekkel kapcsolatban a városfejlesztési kft. munkáját méltatta, de a jövőbeli fenntartásra is nagy hangsúlyt kell majd fektetni. A vagyoni bevételekre tekintve óvatosságra intett, hiszen volt olyan a közelmúltban, hogy itt nem teljesült minden várakozás. Szigeti Béla hozzászólására reagálva megemlítette, hogy volt arra törekvés, hogy jobban elosszák a város adósságterhét, hiszen lesz szükség hitelfelvételre a jövőben is. Óvatos biztonságra törekvést olvasott ki a tervezetből, hozzátette: a konkrét számok megalkotását követően remélhetőleg stabil költségvetése lesz majd a városnak.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint a koncepció egy olyan dokumentum, amely a város jövőjét, a csabaiak életét határozza meg. A koncepciót célorientáltnak nevezte, amely szerinte később lehetőségorientáltá válik majd. Rámutatott, hogy a dokumentum a korlátokat, gondokat is számba veszi, szükség lesz kormányzati támogatásra, együttműködésre – amely a korábbi években is jellemző volt. Kiemelte, hogy a helyi adók teljesülésével kapcsolatos várakozásokban van kockázat, a prioritásokkal pedig ő is egyetértett, azzal kiegészítve, hogy ezeknek a céloknak a városban egységesen kell megvalósulniuk. Az alpolgármester az intézményi felújításokra is felhívta a figyelmet, és fontosnak tartotta a helyi tömegközlekedés biztosítását, fejlesztését.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) korábbi MSZP-s kérdésekre reagált: a Békés Megyei Központi Kórház eladósodásával kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy szeptembertől visszamenőleg emelkedik a traumatológiák támogatása, illetve a járóbeteg ellátásra is lesz plusz forrás, míg januárra kormányzati átvilágítás várható az intézményben. A koncepcióra rátérve emlékeztetett, hogy az Agrárminisztérium fásítási programot indított, javasolta, hogy az önkormányzat vegye fel a kapcsolatot a tárcával.
Fülöp Csaba (MSZP) a parkolást segítő, tiltó, a mozgáskorlátozott helyeket jelölő jelzések felfestésének lekopására hívta fel a figyelmet, mind mondta, sokan parkolnak szabálytalanul, így legalább az újrafestéssel tudnának segíteni.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több az olyan baleset, amelyben a kerékpárosok szabálytalanul áthajtanak a zebrán, ezért olyan világítás kiépítését kezdeményezte, amely segítségével a zebrához érkező kerékpárosok is láthatóak. Horváth László (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy vonják be a rendőrséget a szabályok betartatására, mint mondta, a Hanó Miklós által felvetett probléma szokássá vált Békéscsabán, ez pedig nagyon balesetveszélyes. Szarvas Péter jelezte, hogy megvan a partnerség a rendőrség és az önkormányzat között, de ezt természetesen tovább lehet erősíteni.
A koncepciót 14 igen és 1 tartózkodás mellett fogadták el.
Idén 43 uniós forrásból finanszírozott projekt fejeződött be
Az önkormányzat pályázatait 2015 októbere óta kezelő Békéscsabai Városfejlesztési Kft. tevékenységéről évente kétszer számol be a közgyűlésnek. A cég jelenleg 485 szerződést kezel, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Modern Városok Program (MVP) részeként több, mint 31 milliárd forint értékben menedzselnek projekteket, fejlesztéseket. Jelenleg párhuzamosan 20 munkaterületen zajlanak kivitelezési munkálatok Békéscsabán, amelyek esetében a kft. látja el a projektmenedzseri és műszaki ellenőri feladatokat. Idén év végéig egyébként 43 TOP-os beruházás fejeződött be, illetve ebben az évben a cég 43 közbeszerzési eljárást bonyolított le, illetve előkészítését végezte el.
Emellett egyelőre a kft. feladata a Csabagyöngye szőlő- és gyümölcsültetvény fejlesztésének és fenntartásának menedzselése, üzemeltetése, de ellátja a hulladékgazdálkodási, illetve köztisztasági feladatok műszaki ellenőrzését is.
A cég közreműködik az MVP részeként létrejövő beruházásokban, konzorciumi partner több projektben.
17 igennel a képviselők egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.
Ötmilliárd forintból lehetne leaszfaltozni az összes csabai földutat
A Modern Városok Program forrásából hívna le pénzt a békéscsabai önkormányzat arra, hogy fejlessze úthálózatát. Az előterjesztés részletezi, hogy a lakosság és az önkormányzati képviselők nap mint nap különböző utak, utcák, járdák felújítására, aszfaltozására tesznek javaslatot, ugyanakkor a város pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a fejlesztések önerőből történő finanszírozását. 2016-ban, szintén MVP-s forrásból már kapott a város kétmilliárd forintot 67 belterületi útszakasz felújítására, valamint az összes, szilárd burkolattal nem rendelkező utca esetén megrendelte a kiviteli vagy az engedélyes terveket.
Békéscsaba területén összesen 119 utca nem rendelkezik szilárd burkolattal. 82 utcára a város már engedélyezett kiviteli tervekkel rendelkezik (tehát a kivitelezés a közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően azonnal elkezdődhetne), 37 utcára pedig elkészültek az engedélyezési tervek. Mindehhez 5,5 milliárd forintra lenne szükség.
Miklós Attila (MSZP) arra kérdezett, rá, ha az MVP forrásából akarnak átcsoportosítani, akkor milyen fejlesztés nem valósul meg? Emellett úgy vélte, hogy az előterjesztésben jobban kellett volna részletezni, hogy mely utak esetében van kivitelezési terv, engedélyes terv? Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. ügyvezetője jelezte, hogy ez a lista még egyeztetés alatt van, a műszaki tartalom még nem állt össze, így a következő ülésre hozzák majd be az elkészült dokumentumot.
Fülöp Csaba (MSZP) megjegyezte, az elmúlt években kivitelezett útfelújítások rendkívül nagy segítséget jelentettek az érintett utcák lakóinak, örömmel fogadta, hogy az útfelújítási program folytatására van esély, kérte, hogy az illetékesek ennek érdekében tegyenek meg mindent. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) hozzátette, ha a kérelmet elfogadják, akkor az 100 százalékos támogatást jelent. Azt, hogy milyen forrásból tudják majd ezt átcsoportosítani, nem tudta megmondani, de jelezte, hogy vannak még olyan projektelemek, amelyek nem indultak el és olyanok is, amelyekben nincs előrehaladás – ilyenek például a zöldségfeldolgozással kapcsolatos beruházások, de a reptérfejlesztés kapcsán sincs még konkrét döntés.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) Szente Bélához csatlakozva arról beszélt, hogy zajlanak a számítások, sok utcáról van szó, a rendelkezésre álló tervek és a kormányzati szándék is kérdéses.
17 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.
Sürgősen fel kellene újítani a megyei könyvtárat, kérdés, lesz-e pénz
A közgyűlés még szeptemberben kérte fel a Békéscsaba Városfejlesztési Nonprofit Kft.-t, hogy vizsgálja meg: a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár energetikai fejlesztésének végrehajtása esetén milyen mértékű közüzemi költségmegtakarítás várható. Továbbá felkérte Rakonczás Szilvia igazgatót arra, hogy vizsgálja meg, hogy a könyvtár jelenlegi bérleti célú hasznosításából származó bérleti díj bevétel milyen mértékű, növelhető-e, a komfort javítása miatt és abból milyen bevételi többletet lehet elérni.
Az önkormányzat egyébként a könyvtár épületének energetikai korszerűsítésére összesen 393 millió forint támogatásban részesült. A kivitelezési munkára rendelkezésre álló anyagi fedezet összege összesen nettó 279 millió forint, a megismételt, nyílt közbeszerzési eljárás során beérkezett ajánlat alapján megállapítható, hogy a projekt sikeres megvalósításához előreláthatóan további bruttó 151 millió forint szükséges.
A számítások szerint az energetikai korszerűsítéssel az áramszámlán évi 9,5 millió forintot lehetne spórolni, ehhez jön még a klíma karbantartásával megspórolt 3,7 millió forint. Így a beruházás 11,3 év alatt térülne meg.
A kalkulációk szerint a bérleti díjak minimum 10 százalékkal történő emelésével 2,1 millió forint többletbevétel lehetséges, ugyanakkor bevételi többlettel csak akkor lehet számolni, ha a bérlők száma nem csökken a bérleti díj drágulása miatt.
Az előterjesztés ugyanakkor rávilágít, hogy nagy szükség van a közel 40 éves könyvtár épületének felújítására, ugyanis a fűtési rendszer nem csak korszerűtlen, de alulfunkcionál (csak 2019 őszén háromszor romlott el), az épület kerámiaborítása megbomlott és szükség lenne világításcserére is.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester a Hajrá Békéscsaba Egyesület nevében is az A változatot részesítette előnyben. A városvezető egy olyan kiegészítést eszközölne, amely szerint a saját erő egyharmada 2020-ra, kétharmada 2021-re essen.
Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési kft. cégvezetője elmondta, hogy a közbeszerzési pályázat a kért feltételeknek megfelel, a finanszírozási feltételeket is figyelembe lehet venni majd.
Fülöp Csaba (MSZP) is kiemelte, hogy 150 millió forintra van szükség, ezt valószínűleg hitelből tudná finanszírozni az önkormányzat. A képviselő szerint a további fejlesztések mellett nem biztos, hogy érdemes lenne belevágni ebbe a fejlesztésbe, hiszen nagy terhet róna az önkormányzatra.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) abban látta a problémát, hogy már harmadszor jött a közgyűlés elé ez a fejlesztés, azonban azt is látni kell, hogy mindenképp szükséges a felújítás. Egyetértett Fülöp Csabával abban, hogy ez nagy teher, de a felmerülő problémák miatt fontos a felújítás. Érdeklődött a polgármestertől, hogy lehetséges-e források átcsoportosítása a Modern Városok Programból (MVP).
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) hangsúlyozta, hogy nem lát sok esélyt erre, de érdemes megvizsgálni, hiszen a belső udvar felújítása szerepel már az MVP-ben. Hangsúlyozta, hogy annyira összekapcsolódnak a munkafolyamatok, hogy nagyon nehéz olyan elemet kiemelni vagy kihagyni, amely a kormány segítségével később kivitelezhető lenne. Példaként hozta az Építők útját, ahol azonban egy műszaki tartalom kiemelésével megoldható a fejlesztés.
Dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) is támogatta a felújítást, több helyi vállalkozó is jelezte felé az egyeztetések alatt, hogy bekapcsolódna a beruházásba.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) nyomatékosította, hogy rövid időn, pár éven belül felmondja a szolgálatot a fűtő-hűtőrendszer. Hangsúlyozta, hogy a bérlők elégedetlenek, eközben a könyvtári szolgáltatást biztosítani kell, ezért nem érdemes egy gyengébb megoldást választani. Hozzátette, lehet, hogy most az önkormányzat elhalasztja ezt a lehetőséget, de később nehezebb lehet a felújítás.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint hasznos volt ez a felmérés, őt meggyőzte, hogy meg kell csinálni ezt a beruházást, hiszen később még nagyobb költséget vonhat maga után a felújítás. Hozzátette, hogy energiahatékonysági szempontból az egyik legrosszabb épületről van szó, ráadásul a város szívében van, a Munkácsy-negyed szélén.
Dancsó Tibor (DK) újra felvetette, hogy lehetséges-e részekre bontani a közbeszerzési eljárást, azért, hogy több részletben újuljon meg az épület.
Dr. Sódar Anita válaszában kiemelte, hogy van lehetőség arra, hogy a felújítást részekre bontsák, azonban arra nem látott még példát, hogy ilyen munkafolyamatokat szétbontottak, mivel annyira összefüggő, egymásra épülő beruházásról van szó. Hangsúlyozta: ez egy 6000 négyzetméter alapterületű épület, és úgy lehet ésszerűen elvégezni a felújítást, ha egyben írják ki a pályázatot.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) egy módosító javaslatot tett, mely szerint a közbeszerzési eljárásban csökkentsék a hátrányos helyzetű munkavállalók számát nullára, így akár többen is ajánlatot tehetnek. Dr. Sódar Anita kiemelte, hogy kihagyható ez a szempont, de akkor ennek helyére más, objektív szempontot kell beemelni.
Dancsó Tibor (DK) meggyőződése szerint változtatni kéne a műszaki megoldáson, ezt a beruházást nem most kéne elvégezni, inkább későbbi pályázati lehetőséget kellene megragadni. Ráadásul a nyílászárók is drágábbak, arról érdeklődött, hogy lehetne-e olcsóbb megoldást választani.
Dr. Sódar Anita válaszában elmondta, hogy nem szabad kiváltani az alumínium nyílászárókat a nagy ablakok miatt, kötöttek azok a paraméterek, amiknek meg kell felelni. Leszögezte, hogy az energetikai szakmérnök kellően felkészült, a 37 százalékos megtakarítás körültekintő számítás eredménye, a jogszabályoknak megfelelő.
Az A. változatot 15 igen 1 nem 1 tartózkodással fogadta el a testület.
Lendületben a Munkácsy-negyed
A Modern Városok Program részeként (MVP), a Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy-negyed fejlesztésben a festőóriás nevét viselő békéscsabai múzeumban új, állandó kiállítás jön létre. Az ehhez szükséges kivitelezési tervek elkészítésére 5 céget kértek fel, közülük a budapesti székhelyű Rio Lámpastúdió Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlatát választotta ki a grémium, amely nettó 274 millió forintért végzi el a feladatot. A képviselők 16 igennel fogadták el az előterjesztést.
Szintén MVP-s forrásból újul meg a Munkácsy Emlékház, illetve annak környezete. A kivitelező a KOPP Export-Import Kft. lesz. A grémium 16 igennel hagyta jóvá az előterjesztést.
A harmadik előterjesztés a Munkácsy Mihály Múzeum környező közterületei építés-kivitelezési munkálatainak elvégzését érinti (Munkácsy-híd rekonstrukció, buszmegálló áthelyezés, gyalogos forgalmi módosítások): ebben az esetben a Galéria Invest Kft. a nyertes. A testület 16 igennel fogadta el a javaslatot.
Kerékpáros szobor kerülhet Békéscsabára
Mihály Gábor Kossuth- és Munkácsy Mihály díjas szobrászművész Olimpia - Kerékpárosok című alkotását helyezhetik el hamarosan a békési megyeszékhelyen. Az alkotást az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a MANK Nonprofit Kft. között megkötött támogatási szerződés alapján a szervezet már megvásárolta a szobrot, amelyet a Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány kapja meg.
Miklós Attila először viccesen azt javasolta, hogy a szobrot a földhivatal előtti, a “világ legrövidebb kerékpárútja” előtt helyezzék el, majd kérte, hogy valamelyik állomás környékén kapjon helyet az alkotás
Gregor László rámutatott, hogy Békéscsaba sportos város, ezért üdvözölte a szobrok elhelyezését.
Varga Tamás alpolgármester elmondta, hogy a csanádapácai származású Mihály Gábornak békéscsabai kötődése van, rokonai élnek a megyeszékhelyen, ezért is érkezett a felajánlás. Emlékeztetett, hogy a művésznek köszönhetjük az Ibsen szobrot, a Széchenyi gimnázium falán található plakettet, valamint a szarvasi Holt-Körösnél található korona kompozíciót.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szintén támogatta a javaslatot, hozzáfűzve, hogy a Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Szupermaraton rajthelyszínénél, a Csabagyöngye Kulturális Központnál is el lehetne helyezni az alkotást. Szente Béla (Fidesz-KDNP) szintén kerékpáros szempontból frekventált helyszínt javasolt, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az MVP-s Munkácsy-negyed projekt részeként nem 5, hanem valószínűleg 4 szobrot állítanak majd fel 5 millió forintból, ez lehetne az ötödik. Jelezte, hogy a kulturális központ előtti ágyások alkalmasak ilyen alkotások elhelyezésére.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy szavaztassák meg a csabaiakkal a helyszínt.
16 igennel egyhangúlag elfogadták a javaslatot.
K.D., V.D.
-400x225.jpg)
