A napirendi pontokat időrendben találja, a legelső a cikk legvégén, míg a legfrissebb a cikk legelején olvasható! Az előterjesztéseket teljes terjedelmükben ide kattintva találják meg.
14:35 – Élő tudósításunknak vége!
14:17 – Új igazgató a múzeum élén
A Munkácsy Mihály Múzeum és a békéscsabai önkormányzat felhívást tett közzé, amelyben a múzeum igazgatói pozíciójára lehetett pályázni június elsejéig. A határidőig egy önéletrajz érkezett, amelyet Bácsmegi Gábor, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyújtott be.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum korábbi igazgatója váratlan halála miatt pályázatot írtak ki a pozícióra. A szakmai véleményező és a kulturális bizottság elvégezte a meghallgatást és véleményt formált. Hangsúlyozta, hogy a múzeum a Munkácsy Negyed kulturális élménycentrum vezére kell, hogy legyen művészetileg. Azt kéri Bácsmegi Gábortól, amennyiben megkapja a közgyűlés bizalmát, akkor ezt a szempontot figyelemben tartva működtesse az intézményt.
A grémium 15 igennel fogadta el az előterjesztést, így Bácsmegi Gábor 2022. augusztus elsejétől öt évre kapta meg a múzeumigazgató tisztséget.
13:51 – Elkészült a város új klímastratégiája
Az önkormányzat 2020-ban nyert 20 millió forint támogatást a város klímastratégiájának kidolgozására egy uniós pályázaton. Békéscsaba klímastratégiája bemutatja a kapcsolódást a releváns nemzeti program-dokumentumokhoz (például a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS2), Nemzeti Energiastratégia), a megyei fejlesztési tervekhez - különös tekintettel a Békés Megyei Klímastratégiához (2018-2030) - valamint a már meglévő békéscsabai fejlesztési programokhoz (pl.: SECAP, Integrált Településfejlesztési Stratégia).
A dokumentum egy klímavédelmi helyzetelemzéssel áttekinti a település szempontjából fontos éghajlat változási problémaköröket és hatásviselőket. A helyzetfeltáró rész megállapítja, hogy az idősödő helyi társadalom, valamint az alapvetően mezőgazdasági jellegű táj, az érzékeny természeti és épített kulturális értékekben gazdag városi környezet jelentős kihívásoknak lesz kitéve már a közeljövőben. A lefuttatott regionális éghajlatváltozási forgatókönyvek szerint egyértelműen melegebbé és részben szárazabbá váló klíma egyre több időjárási szélsőséget tartogat majd. Mindezek jelentős kihívásokat rejtenek a településfejlesztés- és fenntartás, a közszolgáltatások és műszaki infrastruktúra, valamint egyes gazdasági ágazatok szempontjából.
Az alkalmazkodás mellett a dokumentum kitér az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére is. A klímastratégia alapját egy úgynevezett üvegházgáz leltár adja, melynek adatai 2018-ra vonatkoznak, de vannak olyan területek, ahol csak a 2011-es népszámlálás adatsoraira lehetett támaszkodni.
A stratégia készítését megelőzte a hivatalos módszertanhoz kapcsolódó úgynevezett Települési Alkalmazkodási Barométer (TAB) kitöltetése a városi prominencia tagjaival. A TAB eredményei abban segítettek, hogy kijelölhessék azokat a főbb intézkedési irányokat, amelyeken keresztül a helyi sajátosságoknak megfelelően befolyásolható a problémakör.
Megállapítható, hogy az elmúlt években számtalan mitigációs (azaz az üvegházgáz kibocsátást csökkentő), adaptációs és szemléletformálási projekt zajlott a városban, amelyek kellő alapot jelentenek egy fenntarthatóbb jövőt építeni kívánó stratégia számára.
A klímastratégia néhány, a város sajátosságaihoz igazodó adaptációs, valamint a szemléletformálást segítő célt is meghatároz. Ennek érdekében javaslatot tettek a szervezeti keretekre, a partnerség lehetséges szereplőire, illetve a potenciális támogatási forrásokra.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztetett, majd kitért arra a projektre, mely a klímatudatosságot célozza Békéscsabán. A dokumentum részletezése mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy megvalósult a napelemrendszer kiépítése, folyamatban van a geotermikus hővel kapcsolatos beruházás, elektromos buszhálózat kialakítása és a zöldfelületek növelése is. Mint mondta, a Hajrá Békéscsaba-frakció fontosnak tartja a stratégiában foglaltakat és mint mondta, maga és a frakció is elkötelezett a környezetvédelem ügyében.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint már a dokumentum kezdő sorai is idézik azt a szemléletet, amellyel a város tenni kíván a környezetért. Üdvözölte, hogy több hónap után végre a képviselők elé került a dokumentum. Javasolta egyúttal, hogy kerüljön vissza a település zöldfelületeinek gyarapítására vonatkozó szöveg, amely korábban benne volt, de kikerült a jelenlegi tervezetből.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint a stratégiánál csak az a fontosabb, hogy csináljanak is valamit, mert 2030 után is fontos, hogy Békéscsaba zöld város legyen.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra figyelmeztetett, hogy egy komoly stratégiai dokumentumnál a tervező hajlamos azt gondolni, hogy készen van a stratégiával, de az mindig módosul. A polgármester és az előkészítők szerették volna, ha egy kiérlelt dokumentum kerüljön a képviselők elé, ezért tolták annak képviselők elé tárását.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) ismét a márkaépítést hozta például, mivel ehhez a klímavédelem is társul. Mint mondta, az eredményeket felsorolja az anyag, de következtetéseket nem von le, köztük azt, hogy mi lesz a következő lépés. “Ez a város csodálatosan zöld” – jegyezte meg a képviselő, hozzátéve, ha a turizmus kapcsán beszéltek róla, a klímavédelem kapcsán is beszéljenek a zöld folyosó projektről, ebben az anyagban ezt nem látta visszaköszönni. A “Tót-aqua” kifejezést visszautasította a vízgazdálkodási terv kapcsán, kérte, hogy nevezzék inkább “Csaba-aquának”. A vízgazdálkodási stratégiát 2030-ig kell elkészíteni, de mint mondta, erre nincs ennyi idő, mert rosszak a számadatok, ezt csinálni kellene, akár részenként is.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) Miklós Attilának megjegyezte: Békéscsaba önkormányzata tesz is a környezetvédelemért, már az elmúlt években is volt nevesítve költségvetési sor fásításra. A városfejlesztési bizottság épp szerdán döntött egy, a megyei önkormányzattal közös akciótervvel kapcsolatban, ennek az elkészítésével az a cél, hogy a zöld infrastruktúrát fejlesszék, ebben részletezik a cselekvési tervet is.
Galéria
12:40 – EBÉDSZÜNET
11:35 - Elkészült a város új turisztikai koncepciója
Elkészült Békéscsaba középtávú (2022-2026) turizmusfejlesztési koncepciója. A tervvel megbízott cég feladata az volt, hogy feltérképezze azokat a turisztikai fejlesztési lehetőségeket, megfogalmazza azon irányokat és szükségleteket, amelyeket Békéscsaba a következő 5-7 éves időkeretben fejleszteni tud, új látogatókat és turistákat vonzva a városba és a desztinációba. A stratégiai gondolkodásnak nagy jelentősége van, miután hamarosan több turisztikai jellegű beruházás fejeződik be a városban, például a Munkácsy-negyed vagy éppen a térségi vásártér kialakítása. Átfogó cél Békéscsaba kulturális és természeti örökségének megőrzése mellett olyan környezet kialakítása, amely egyszerre képes biztosítani a turizmus súlyának növekedését városi szinten és a térségi hálózatok megerősítését is. Ezt egy három lépcsős célrendszer szolgálja, amelyhez 35 javasolt intézkedés és egy monitoring rendszer kialakítása tartozik.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) előterjesztés-ismertetése után Szente Béla (Fidesz-KDNP) alapos, előremutató munkaként jellemezte az előterjesztést. A békéscsabai, gyulai desztináció együttműködésére utal az anyag, a stratégia odavezet, hogy a városokat “össze kell építeni”. A két település között olyan élményhelyeket kell működtetni, amelyek megvannak (Póstelek, gokart pálya), de több pontot kell kialakítani a jövőben. A helymárkázás, a jelenlegi brandépítés egyik legkiemelkedőbb eleme. A képviselő szerint ez komoly lehetőségeket biztosít, megköveteli a helyi értékek ismeretét, felhasználását. A városmarketing tevékenységben előrelépésre van szükség, a Békéscsaba brandbe sok munkát kell fektetni, hogy hatékony, a várost pozitív fényben feltüntető eredményt mutathassanak fel.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy a városba rendszeresen érkeznek sportolók, szülők versenyek végett, nem mindig találnak szállást, éttermet, pedig ezek a város bevételeit növelhetnék.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint azt, hogy milyen értékei vannak a városnak, számtalan alkalommal végig tekintették már, de ezeket be kell vonni a brand fejlesztésébe. A legfontosabb az, hogy a meglévő és most épülő infrastruktúrát úgy működtessék, hogy a város ne roppanjon bele, valamint a városmarketingre kell hangsúlyt fektetni. Arról is kérdezett, hogy a malom kérdése mindebbe hogyan illik bele. Úgy néz ki, hogy a CsabaParknak jelentős szerepe lesz a turizmusban, ahogyan a bányatavaknak is, ezeket kell egybe fésülni és közösen működtetni – összegzett a képviselő.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) is dicsérte az anyagot, amely szerinte komoly hangsúlyt fektetett a sportturizmusra is. Ha a sportinfrastrukturális fejlesztések megvalósulnak, jobban tudják erősíteni a turizmus eseményszervező vonulatát, amely nyomán az ide látogatók jobban megismerhetik a várost.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) szerint a dokumentumot látva alapos koncepciót tárgyalhat a közgyűlés. A meglévő értékekre építkezik a tanulmány és reális, de rengeteg munkát tartalmaz. A problémák között előkerül a Csaba Park, a Munkácsy Negyed üzemeltetése, azonban már ezeken a területeken is tettek előrelépéseket.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) látja a lehetőségeket, amelyekre lehet építkezni. 35 konkrét projektjavaslat van az anyagban. A sportturizmus, gasztroturizmus, aktívturizmus fejlesztése is szerepel a koncepcióban. Érdeklődik, hogy mikor tárgyalják a dokumentumban szereplő javaslatokat.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) korábban javasolta a turisztikai koncepció megalkotását, véleménye szerint az elkészített anyag megfelelő. Elmondása alapján az a város hátránya, hogy úgy kell a turizmust kialakítani, hogy táj jellegében nincsenek meg az adottságok. Kiemelte, hogy brandet kell építeni, a csabai kolbásznál ez a folyamat már elindult, de félben maradt, azonban az egyik komoly lehetőségük a gasztroturizmus. A szlovák termékek, mint a haluska vagy a kolbászfesztivál húzóerejét hozta példaként, de a kulturális rendezvényeket is meg kell ragadni és össze kell gyúrni. Rivalizálás helyett az együttműködést javasolja.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) rávilágított arra, hogy Gyulának is ugyanaz a cég készítette el a koncepciót, mint amelyik Békéscsabának, így hasonló gondolatok szerepelnek benne és ezt a két tanulmányt érdemes lenne összehozni. A fenntarthatóságot hangsúlyozta a brandépítésnél.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) a sportturizmus kapcsán úgy fogalmazott, hogy komoly előrelépést jelenthet, ha megépülnek az új sportlétesítmények, mivel egy egyedi sportcentrum jöhet létre, amely a sportversenyek eredményes, költséghatékony megszervezését eredményezheti. Önmagában azonban nem elégséges a költséghatékonyság, a “boltba be kell csalogatni a vevőket”, ebben nevezte fontos feladatnak a brandépítést. Sopront, Pécset, Kecskemétet hozta példaként. Gyulán az elmúlt években felfrissített, egységes arculatot alakítottak ki a turisztikai attrakciók terén, ez is lehet iránymutató a városvezetés számára. Arra is kitért, hogy a bár Békéscsaba még nem trenddiktáló, fontosnak nevezte a kapcsolattartást más településekkel, hiszen a turisták desztinációt választanak utazáskor, nem adott várost, tehát egy térségben töltik szabadidejüket, ebből Békéscsaba is profitálhat.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint érdekessé és vonzóvá válni az élet minden területén nehéz. A turisztikai jelen azt mutatja, hogy azok a térségek a legvonzóbbak, amelyek 40 éve is azok vannak, talán csak a Tisza tó az, amely rákerült a turisztikai térképre, komoly anyagi ráfordítás után. Óriási hátrányban van Békéscsaba, nagy ugrást tenni nem lehet 2-5 éven belül – sommázott a polgármester. Véleménye szerint éppen ezért átgondoltan kell a rendelkezésre álló forrásokkal bánni. A kulcsszónak az attrakciófejlesztést nevezte; a magyarok a várakat, kastélyokat, fürdőket, a bort és a gasztroturizmust keresik leginkább. Ebből a város egyikkel sem rendelkezik jelenleg; a szabadkígyósi kastély vonzó lehet, amellyel kiépült a kerékpáros kapcsolat, “a fürdő olyan, amilyen, borunk nincs, pálinkánk van, ez azonban nem turisztikai vonzerő” – jegyezte meg a városvezető. Ezt a versenyhátrányt nehéz behozni, amibe viszont be kellene fektetni Szarvas Péter szerint, az Árpád fürdő felújítása és rendbetétele.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) amellett, hogy egyetértett a polgármester gondolataival, megjegyezte, hogy a szabadkígyósi kastély valóban közel van, a kerékpárút kiépítésével pedig a “köldökzsinór is elkészült”. A következő 10 évben nem lehet turisztikai robbanásra számítani Békéscsabán, de akármilyen szintet is képvisel a csabai turizmus, a városvezetés elkötelezett a turisztikai fejlesztésekben. A tanácsnok azt mondta: ez nem egy sprint-futam, de lassan, ütemezetten előre haladhatnak.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) arról érdeklődött, hogy egy évvel ezelőtt láttak egy nagyívű elképzelést a fürdő fejlesztésével kapcsolatban, akkor volt is próbálkozás forrásszerzésre. Kérdezi, hogy hogy áll ez a folyamat, mire számíthatnak.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) válaszában arról beszélt, hogy a koncepcióterv és a látványterv tavaly elkészült. Herczeg Tamás országgyűlési képviselővel jártak az új beruházási, fejlesztési miniszternél, ám még nem tudni, hogy milyen prioritást élvez majd a fürdő fejlesztése. A létesítmény olyan szintre emelése, amely vonzerővel bír majd, összesen 5-10 milliárd forint értékű fejlesztést jelent, a kormánnyal megpróbálnak a témakörben együttműködni.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) arra volt kíváncsi, hogy a körgyűrűn mennyi impulzus éri azokat a turistákat, akik például Gyulára utaznak. Kiemelte, hogy a városnak vannak reklámfelületei, amelyeket jobban ki lehetne használni.
Dancsó Tibor (DK) a koncepció alkotóit bevonná a további turisztikai területen szükséges munkába. A városmarketing terv, valamint a turisztikai marketing hiányára hívta fel a figyelmet és fontosnak nevezte a szervezet-hálózatépítést. A terv jó, de nem történik az, aminek kellene - tette hozzá.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) kitért arra, hogy a koronavírus-járvány nem sokat segített a turizmus fejlesztésében. A 2020, 2021-es év nem volt csúcs a város számára. Elmondta, hogy 2021-ben Békéscsaba vendégéjszaka adatai elérték a 2019-es számokat, a friss adatok alapján pedig az idei év első négy hónapjában előrelépésre lehet számítani.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) emlékeztetett, hogy a városnak ki kellett építenie a turisztikai attrakciókat, nem állt rendelkezésre területi adottság. Az elmúlt években rengeteg előrelépést tett Békéscsaba afelé, hogy elinduljon a fejlődés útján. Egy nagy attrakcióra van szükség, mint a Csabai Kolbászfesztivál, de az Árpád fürdő fejlesztése is nagy ugródeszka lehet. A forrás megszerzését tartja nehézségnek, főként a szomszédban dúló háború miatt.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint a hirdetési lehetőségeket meg kell ragadni, minden felületen reklámozni kell a várost. A gyulai vendégeket fél vagy egy napra át kell csalogatni valamilyen attrakcióval. A rendszerszerű, fenntartható fejlesztést javasolja.
10:48 - Kültéri kosárpálya létesül
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége a sportág népszerűsítése érdekében országosan 15 darab kültéri kosárpálya létesítését tette lehetővé a megyei jogú városok között. A pályázatban megjegyezték, hogy a pálya és a palánk igénylése díjtalan, de az adott településnek kell gondoskodnia az előkészítő munkálatokról. Békéscsabán az új 15 x 11 m-es pályaméretű és 17,4 x 14,4 m fogadófelületű pálya kialakítása a Pásztor utca 17. szám alatti önkormányzati ingatlan területén történhet meg. A megvalósításhoz az önkormányzatnak háromoldalú megállapodást kell kötnie a kosárlabda szövetséggel, valamint a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft.-vel. Utóbbi cég végezheti el a pálya létesítését követően az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátását. A város számára a kültéri kosárpálya kialakítása maximum 900 ezer forintba kerül.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy egy kisebb méretű kosárlabda pályát hozhatnak létre lenne, műanyag szerű izületkímélő talajjal. A fejlesztés által a fiatalok kapnak egy újabb találkozási pontot, ahol közösen tudnak sportolni.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) örül, hogy a Lencsési lakótelepen épülhet meg a pálya, sok ottlakónak örömére szolgálhat a beruházás.
Horváth László (Fidesz-KDNP) felhívta a figyelmet az üzemeltetéssel kapcsolatos nyitvatartásra és érdeklődik, hogy a gyermekfelügyeletet hogyan oldja meg az intézmény. Az előterjesztés szerint hétköznap lenne nyitva a pálya, javasolja a hosszabb nyitvatartást, ideértve a hétvégéket is.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint az ifjúsági színtér a fiatalok szabadidejének eltöltése szempontjából fontos kérdés. Praktikus lenne, ha átfogó módon tudnák vizsgálni, hogy hol lehetne a városban további publikus helyeken sportolni, főként nyáron, hétvégéken és esti órákban.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy az ifjúsági- és sportkoncepció is tartalmazza, hogy hol vannak fitneszparkok, szabadtéri pályák. A jelzések alapján a publikálás terén kell előrelépni.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan szabad park területek, ahol ezeket a törekvéseket kellene fokozni. Javasolja a szabad felületek felmérését és azt, hogy építsenek fel egy projektet a szabadtéri sportolási lehetőségek növelésére.
10:31 – Továbbra is kevés az orvos a városban
Békéscsaba közigazgatási területén 25 felnőtt, 11 gyermek és 19 fogorvosi, 15 területi védőnői, 13 iskolavédőnői és 13 iskolaorvosi körzet működik. Az elmúlt években betöltetlenné vált a 22-es, a 25-ös, a 17-es felnőtt háziorvosi, valamint a 9-es számú házi gyermekorvosi körzet. Az előbbi esetekben helyettesítéssel oldják meg az orvoshiányt, utóbbi esetében pedig új gyermekgyógyász érkezik a praxisba. Az előterjesztő azt javasolja, hogy az önkormányzat a csökkenő NEAK finanszírozás miatt emelje a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény támogatását a helyettesítések miatt. Nem elhanyagolható probléma, hogy a városban 14 háziorvos töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Azért, hogy vonzóbbá tegyék a csabai praxisokat, támogatási rendszer indult.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) szerint fontos döntést hozott a közgyűlés akkor, amikor arról határoztak, hogy félévente kell áttekinteni a csabai egészségügyi ellátók helyzetét. Fontos kérdésnek nevezte, hogy Békéscsabán megfelelő számban működnek-e háziorvosok és a feladatukat megfelelően el tudják-e látni. A Lencsési lakótelepen három praxis betöltetlen, új háziorvosokkal szolgáltatási szerződés nem köttetett és helyettesítéssel kell megoldani a feladatokat. A mintegy 50 praxisban 14-en töltötték be a nyugdíjkorhatárt, ezzel a kérdéssel a tanácsnok szerint foglalkozni kell, mert ha nyugdíjba mennek a gyógyítók, az komoly gondot okoz majd. Az önkormányzat igyekszik támogatni őket, 33 millió forinttal segítette őket, részben anyagi, részben természetbeni juttatások révén. Megköszönte a háziorvosok, valamint helyettesítőik munkáját is.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) az előterjesztés javaslatakor nem arra gondolt, hogy minden félévben megköszönjék az orvosok munkáját, hanem azért, hogy látható legyen az aktuális helyzet, az eredmények, az, hogy merre kellene tovább gondolkodni. Úgy véli, hogy nehezen lehet versenyezni néhány környező, vidéki településsel, mert komolyabb csomagot tudnak ajánlani az orvosoknak, de mindent meg kell tenni azért, hogy minél kevesebb legyen a betöltetlen praxis, a helyettesítés.
Dancsó Tibor (DK) szerint nagy a baj és szerinte úgy tűnik, hogy mindenki csak a vállát vonogatja. Három éve képviselő, de nem lát előrelépést. “Emelni kellene a téten, máskülönben a körmünkre ég a probléma” – fogalmazott a képviselő arra utalva, hogy Szombathelyen 75 millióból oldják meg ugyanazt a problémát, mint amit Békéscsabán 10-ből.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint nem kifejezetten pénz kérdése az orvosok szerződtetése, hanem erkölcsi is, mivel a gyógyítók nehezen vállank meg egy-egy kórházi státusztól vagy más településen megszerzett praxistól. Hozzátette: kevés az orvos, az önkormányzat mindent megpróbál, többekkel tudtak szerződést kötni, folytatják a munkát.
Fülöp Csaba (Hajrá Békéscsaba) szerint jó kezdeményezés volt a támogatási rendszer elindítása, szerinte sem feltétlen csak pénz kérdése a dolog, hanem a szolgáltatások bővítésével kell vonzóbbá tenni a praxisokat. El kell gondolkodni azon, hogy bővítsék ezt a csomagot, emeljenek be új elemeket. A polgármester ehhez hozzáfűzte: az önkormányzati rendelők felújítása az elmúlt időben ütemesen zajlott, a saját tulajdonú ingatlanok esetében is tudnak támogatást nyújtani.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arra utalt, hogy hiányzik a közgyűlésből dr. Ferenczi Attila bölcsessége, aki ilyen esetekben mindig megvilágította a probléma orvosi aspektusait. Mint mondta, elemezni kellene, miért maradnak el a városból a fiatal orvosok.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint az is problémát okoz, hogy az uniós, jól fizető állások szívják el a munkaerőt.
10:25 – Három új emléktáblát avathatnak
Három emléktáblát helyezhetnek ki hamarosan Békéscsabán. II. Rákóczi Ferenc emlékére a Nagy Imre téren, a Phaedra Rendezvényközpont homlokzatát jelölték ki. A Holodomor, az ukrán kényszer éhínség emlékére a Szabadság téren helyeznek ki táblát, míg a békéscsabai Árpád fürdő létesítésének 100. évfordulója alkalmából a fürdő épülete lehet a végső helyszín.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) örömét fejezte ki amiatt, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékére emléktáblát helyeznek el, ezzel is bővül a műtárgyak száma.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy a bizottság több alkalommal foglalkozott már a kérdéssel, végre sikerült megfelelő helyet találni hozzá. Az ukrán kisebbségi önkormányzat is kérelemmel fordult a városhoz, a Szabadság téri tábla elhelyezésére azonban csak később kerülhet sor, mert a belváros rehabilitáció nyomán kisebb munkálatok késleltetik az elhelyezést.
Szarvas Péter a Rákóczi Szövetség tevékenységére hívta fel a figyelmet.
10:16 – Új ifjúsági színtérrel gyarapszik Békéscsaba
Egy éve fogadta el a közgyűlést a város ifjúsági stratégiáját és már akkor elhangzott, hogy kellene egy új, ifjúsági tér a fiatalok számára, mivel az eddigieket kinőtték vagy az adott helyszín szűnt meg ifjúsági térként. A diákság 2020-ban kérdőíves kutatás révén is kifejtette, hogy szükségük lenne egy új helyre, valamint a diákönkormányzat szervezésében májusban is szóba került a téma. Korábban felmerült az ötlet, hogy a helyszín legyen a Körösök Völgye Látogatóközpontban. Az ifjúsági tér működtetésével a Táliber Közösségfejlesztő Alapítványt bíznák meg.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) emlékeztetett, hogy a közgyűlés egy éve fogadta el az ifjúsági koncepciót, amelynek egyik legfontosabb megállapítása a “kell egy hely” kijelentés volt. Elmondta, hogy Békéscsabán 2019 év vége óta nem működik fiatalokat összehozó közösségi tér. A nyári előkészületeket követően a 30. Garabonciás Napok legelső napján nyílna meg a tér a fiatalok számára. Kiemelte, hogy az október, november, december pilot időszak lenne, amikor kiderül, hogy mennyire működőképes a hely.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) szerint valóban kell egy hely a fiataloknak, ahol hasznos programokat tudnak szervezni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyszín nem kifejezetten a város központi részén van, több intézménytől távolabb van. A diákság tájékoztatására is nagy hangsúlyt fektetne.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) elmondása alapján Békéscsabán kell egy olyan stabil hely, ahol a fiatalok kulturáltan tudnak szórakozni. A diákoknak tetszik a koncepció és alig várják, hogy birtokba vehessék az épületet. Javasolja, hogy legyen egy olyan személy vagy szervezet, akivel a felmerülő problémák, intézkedések kapcsán egyeztetni lehet. Három hónapos próbaidőszakot javasol ő is.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megköszönte Varga Tamás alpolgármester előkészítő munkáját és közbenjárását. Örül, hogy a diákság elfogadta a kezdeményezést és bízik abban, hogy jó helyszín lesz a fiatalság számára a Körösök Völgye Látogatóközpont.
9:32 – Újra téma a gyermekétkeztetés
A képviselő-testület az előző ülésen döntött arról, hogy felszámolja a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézményt, mivel a közétkeztetési feladatok többségét a Pannon Menza Kft. veszi át júliustól. Bár a határozat több eshetőségre kitér, nem mindegyikre, ezért ismét a képviselők elé került a téma. Egyrészt dönteni kell az intézmény birtokában lévő autókról, valamint az előterjesztő javasolja közétkeztetési tanács létrehozását is.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) kéri, hogy az előterjesztésben szereplő római pontokkal megjelölt határozati javaslatokat egyesével szavazzák meg. Arra kíváncsi, hogy júliustól milyen pénzügyi mutatókkal adják át az intézményt. Van-e kimutatás arról, hogy a gyermekétkeztetés hogyan használta fel a rendelkezésre álló keretet?
Dancsó Tibor (DK) érdeklődik, hogy hány fő nem fogadta el az átcsoportosítást.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) üdvözli a közétkeztetési tanács létrehozását. Szülők, dietetikusok felvételét javasolja a tanácsba, de a közgyűlés tagjait is hiányolja onnan.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) ismertette: a vállalkozó feladata napi 6000 adag étel elkészítése a iskolai időszakban. Szükségesnek tartja azt a tanácsot, ahol visszajelzéseket adhatnak a szülők, intézmények képviselői. A tanács bővítésének lehetőségét elképzelhetőnek tartja.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) kiemelten fontos feladatnak nevezte a közétkeztetési tanács létrehozását az átcsoportosítás miatt. A szülők képviselete lehetséges, de a diákönkormányzat tagjai is benne vannak a tanácsban. A szakmai követelményeket a szakcég ellátja, így nem szükséges dietetikus bevonása. A Gyermekélelmezési Intézményt ellenőrziték, lesz minőségi és szakmai kontroll a hatóságok részéről július elseje után is.
Dancsó Tibor (DK) úgy tudja, hogy a közétkeztetést szolgáltató cégek 30 százalékos áremelést tartanának reálisnak az élelmiszerárak növekedése miatt.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) a békéscsabai városi diákönkormányzat jelenléte mellett javasolja a diákpolgármester felvételét a tanácsba.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) szerint a szerződés teljesítésének ellenőrzése a legfontosabb. Áttekintette a dokumentumot, helyesnek tartja, hogy a cég minőségellenőrzési tanácsot hoz létre. Elmondta: az új fenntartó egy elektronikus fogyasztói rendszer bevezetését vállalta, a felületen keresztül a minőség, mennyiség és az étel fogyaszthatóságával kapcsolatban lehet észrevételeket tenni.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) a következő kérdéseket sorolta: kiket vesznek át és kiket nem az intézménybe, ki fog dolgozni az új szolgáltatónál, mennyivel lesz drágább az étel? Mint mondta, az ízlésről sokat lehet vitázni, de az pontosan szabályozott, mindenkinek úgysem fog ízleni az ebéd, amiatt jobban aggódik, mi lesz a dolgozókkal.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megjegyezte: minden munkavállaló új vállalkozó általi átvételét biztosították, mindenkinek megvolt rá a lehetősége, hogy átmenjen. A közgyűlés e tekintetben gondos volt – értékelt, hozzáfűzve, hogy több olyan dolgozó volt, aki maga döntött úgy, hogy nem akar ott dolgozni.
Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője jelezte, hogy két szakbizottság is foglalkozott a témával. Hogy milyen költségvetési kondíciókat okoz a váltás, leghamarabb csak szeptemberre mondható meg, amelyet be is mutatnak majd. A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény költségvetését egész évre tervezték. Mintegy 120 dolgozó vállalta a váltást és körülbelül 30 dolgozó nem fogadta el a továbbfoglalkoztatást, részükre a végkielégítés ki lesz fizetve. A vállalkozóval több alkalommal találkoztak, aki szerint ilyen létszámmal is el tudja látni a feladatot. A dietetikus bevonásáról az osztályvezető azt mondta, hogy a jogutód intézménynek kell szerződést kötnie a szakemberrel, mert a minőségellenőrzés miatt erre később szükség lesz, utóbbi több szinten történik majd. A közétkeztetési tanács – melynek feladatát, ügyrendjét augusztus végéig meg kell határozni – nem láthat el operatív feladatot, mert naponta lesznek majd új feladatok, ezt egy külön csoport látja majd el az alapellátási intézményen belül. Hozzátette: a szociális gyermekétkeztetést nyáron is biztosítani kell, de a tömeges ellátás csak szeptembertől indul. Leszögezte: az árat a közgyűlés határozza meg, június 30-ig díj-moratórium van érvényben. Hogy a vállalkozó mikor és milyen nagyságú nyersanyagár növekedéssel jelentkezik, azt a szerződés szabályozza; rendkívüli körülmények esetén pedig megfelelően alátámasztott okiratokkal kell előállnia a követelésével. Az előző évben átlagosan 15 százalékos nyersanyag áremelkedés realizálódott – tette hozzá az osztályvezető.
Bacsa Vendel pontos számokat ismertetett: 126 fő vállalta a továbbfoglalkoztatást, 36-an nem kívánnak részt venni a feladatellátásban, erről hétfőig kellett nyilatkozni. A közétkeztetési tanács kapcsán a jegyző arról beszélt: ő sem bővítené tovább a tanács jogkörét, mert számos fronton ellenőrzik majd a feladatellátást.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) kérdésére, miszerint ha a CsabaPark veszi át a Csabagyöngye étterem üzemeltetést, a továbbfoglalkoztatást nem vállaló munkavállalók dolgoznának-e a vendéglátóhelyen, Sódar Anita, a CsabaParkot üzemeltető Békéscsabai Városfejlesztési Kft. ügyvezetője azt közölte, hogy több körben egyeztettek az érintettekkel, akik nem fogadták el az ajánlatot, így más személyzettel oldják meg az étterem üzemeltetését.
Az előterjesztést a többség elfogadta.
9:31 – Módosították az idei költségvetést
Egymilliárd forinttal emelkedik a békéscsabai költségvetés főösszege, így annak végösszege több mint 44,1 milliárd forintra nő. A rendeletmódosítási javaslat további bevételnövekményeket, átcsoportosításokat, intézményi, saját hatáskörű előriányzat-módosításokat, az intézményeknek nyújtott támogatásokat is tartalmaz.
A képviselők 15 igennel elfogadták az előterjesztést.
9:12 – Alföldvíz és klímastratégia
A napirend megszavazása után Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért-frakció) az Alföldvíz Zrt.-ről kérdezett a térség országgyűlési képviselőjétől, amellyel kapcsolatban Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) azt kérte, hogy az önkormányzati képviselő a menedzsmentet, az állami tulajdonost kérdezze, vagy ha tőle tudakozódnának, akkor adjanak időt számára a felkészülésre. Miklós Attila szerint a képviselők legfeljebb csak érdeklődhetnek az ilyen ügyekben, de ha kell, akkor írásban teszi fel kérdéseit.
A napirend tárgyalása előtt (mivel a tanulmány elkészítője a napirendi pont délutáni vitáján nem tud részt venni) Patkós Csaba a klímastratégia kapcsán hangsúlyozta, hogy a dokumentumot megfelelőnek minősíti. Mint mondta, sok ilyen stratégiát készítettek már, örül a vitának, a módosításoknak, bízik a közgyűlés és a lakosság bölcsességében és abban, hogy egy olyan dokumentumot fogadnak el, amely a fenntartható térségért tesz majd. Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint erre a dokumentumra azért van szükség, hogy a város sikerrel induljon uniós pályázatokon, ám ennél többet kellene tenni. "Annak, hogy Békéscsaba zöld, mindannyian örülünk, de azért tenni kell, és nem csak azzal, hogy a körforgalmakban öntözőrendszert szerelnek fel" – összegzett a politikus. Szente Béla (Fidesz-KDNP) kérdésére az is kiderült, hogy a stratégia a következő 30 évre szól.
Papp Ádám Sándor, Varga Diána
