Kádár Mannival és Kádár Ferkóval, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület oszlopos tagjaival, autentikus tárgyakkal berendezett környezetben, az otthonukban találkoztunk.
– 28 éve kerültem Békéscsabára, ekkor lettem tagja a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnek. Tanultam fafaragást, fazekasságot, és miután megismerkedtem a feleségemmel, szintén az egyesületnél, akkor kerestük azt az utat, amelyen közösen tudnánk járni – mondta Kádár Ferkó, aki felesége első tanítványaként kezdte el a mézeskalács-készítést.
Az évek során nemcsak itthon, hanem többek között Kínában és Franciaországban is bemutathatták már az alkotásaikat. Mint mondta: nagy megtiszteltetés számukra, hogy tudásukkal hazánkat is népszerűsíthették külföldön.
Kádár Manni – miközben mézeskalács hímes tojásaikat díszítették Ferkóval – elmesélte, hogy a húsvéti ünnepkör számos eseményből áll, és minden napjához kapcsolódik valamilyen népszokás. A pénteki napon ültek össze az asszonyok, anyák, lányaik és unokáik, akik viaszos, írókás technikával készítették el a hímes tojásaikat. A hagyományhoz tartozik az is, hogy mindenkinek rendelkeznie kellett írókás tojással, mert különben a ház népe szégyenben maradt volna. Viszont akik nem rendelkeztek ezzel a tudással, azok élelemért, tojásért, esetleg pénzért cserébe megkértek mást, hogy írókázzon helyettük. A legnépszerűbb motívumok között szerepelt a pontozással díszített minta, illetve a gereblye motívum, amely a természet újjáéledésének szimbóluma. Szintén népszerű díszítési forma a tömött rózsa, melynek több száz variációja ismert.
Kádár Manni és férje több mint 2000 eredeti mintát gyűjtött össze, amelyeket rendszerint rárajzolnak a hímes mézes tojásokra.