Balás Ádám személyesen is átélte Békéscsaba 1914 és 1920 közötti történelmét, többek között a Nagy Háborút, a vereséget, az őszirózsás forradalmat, a kommunista hatalomátvételt, a román megszállását, de 1920-ban még városunk igazi felszabadulását is. Élményeit papírra vetette és kiadta könyv formájában, melyből a Körösvidék című csabai napilap 1922 márciusa és májusa között részleteket közölt. Ez utóbbiakból készült a most kezdődő helytörténeti sorozat.
Az első cikk 1922. március 25-én jelent meg és „A nagygerendási hadi művelet – Franciák elfogása” címet kapta. Az események megértéséhez tudni kell, hogy 1919. március 21-én hazánkban átvették a hatalmat a kommunisták és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Március 25-én hajnalban megkondult az evangélikus kistemplom egyetlen harangja (a többit a háború folyamán elvitték). Ugyanekkor a villanytelep szirénája is jelezte, hogy valami rendkívüli történt a városban.
Voltak, akik értették a jelzéseket és a laktanyába siettek (ma Andrássy Gyula Gimnázium), ahol felfegyverezték őket. Igen vegyes képet mutatott az itt összegyűlt társaság, voltak, akik katonaruhában jelentek meg, de bőven akadtak civilek is. Olyanok is ott voltak, akik még - koruknál fogva – sosem fogtak fegyvert a kezükbe. De megjelentek a vasúti őrök, sőt a Békéscsabán tartózkodó székely csendőrök és menekült aradi vasutasok is. A körülbelül százötven fős csapatot egy volt 101-es százados vezette.
A vasútállomáson megjelent Andrássi Gyula kommunista városparancsnok is (nem összetévesztendő gróf Andrássy Gyula politikussal, aki 1823-tól 1890-ig élt), kinek buzdító szavait követően a csoport felszállt egy tehervonatra, majd két páncélvonattal együtt elindultak. A vonaton utazók úgy tudták, hogy a Csabát elfoglalni akaró franciákkal fognak harcolni, ennek ellenére „vigan és énekelve ment a rendezetlen és fegyelmezetlen társaság”.
Balás fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy a jelenlévő vasutasok és csendőrök fegyelmezetten viselkedtek és semmilyen fosztogatásban nem vettek részt. A vonatszerelvény reggel hétre ért a nagygerendási állomásra, mely „Békéscsabától 11 kilométerre nyugatra, Csorvástól 9 kilométerre keletre” található – ez a mai Telekgerendás állomás lehetett. (Folytatjuk.)