– Induljunk el onnan, hogy mi hívta életre az ASzakkör kezdeményezést?
– Korábban, amikor a Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója voltam, sokat foglalkoztunk azzal a kihívással, ami a mai kor fiataljait is érinti. Nevezetesen, hogy ebben a multikulturális világban az online térből hogyan tudjuk visszahozni a jelenlétbe, a közösségbe az embereket, és hogy a kultúra milyen eszköz lehet arra, hogy ezt meg is éljék. Meggyőződésünk, hogy a néphagyományt nem ápolni kell, hanem művelni! Amikor ez a gondolkodásmód elindult a szakemberekben, elsőként a népi kultúrában gondolkodtunk, és az első hat szakkör erről is szólt. A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége kapcsolódott be a programba, az ottani mesterek adták az alapját annak, hogyan tudjuk minél szélesebb körben népszerűsíteni ezt a programot. Ma nagy kihívás a néphagyomány, népi kultúra területén, hogy idősödik az a korosztály, amely még viszi tovább ezt a fajta tudást. Nem elvárható, hogy minden településen legyen nemezelő, kosárfonó, vagy hímzőasszony, aki ezt továbbadja.
Érdekes módon a pandémia adott lökést ennek a programnak. Emlékezzünk vissza arra az időszakra, amikor csak 5 ember találkozhatott egy közösségi térben. Az akkor még miniszterként tevékenykedő Novák Katalinnal próbáltunk olyan projekteket kitalálni, amelyben így is meg lehet élni a közösségi létet, de a kultúra, a néphagyomány, a népművészet eszközrendszerével. Ez a kihívás gyorsította föl az egész folyamatot. Akkor a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége 6 szakágat indított el, nagyon jó eredménnyel. A 2021-ben elindult ASzakkör programban több mint 1200 településen tudtunk 5 fős szakköröket indítani. A kezdeményezés kiállta az idők próbáját, és a későbbiekben már ezt tudtuk adaptálni.
– Békéscsaba kapcsán a szakképzés volt a kulcsszó, amely kapcsán idelátogatott. Egy háromszereplős együttműködési megállapodás is született, ez miről szól?
– A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt 4 évben nagyon szépen vissza tudtuk hozni a kisközösségeket a művelődési házakba, ráadásul egyre több fiatal vett részt ezekben a tevékenységekben. Azt azért tudni kell, hogy az ASzakköri, módszertani filmek nagyrészt 12 éves kor fölötti korosztálynak szólnak. Míves karálisokat, és olyan hímzéseket készítene, amelyhez már kifinomultabb kézügyesség szükséges. Kerestük állami szinten azt a kapcsolódási pontot, amelyben nemcsak a fiatalok bevonását lehetne intézményes szinten megtenni, hanem utána akár az érdeklődési kör igényeinek megfelelően a saját szakképzési modult tud majd alakítani a későbbiekben egy szakképzési centrum.
Ami érdekes a Békéscsabai Szakképzési Centrumban, az az, hogy amikor 2021-ben elindítottuk a programot, akkor szempont volt kormányzati oldalról, hogy a beszállítói oldalon miként tudnak jelen lenni az állami intézményeink. A szakképzés adta magát. 2021-től a Békéscsabai Szakképzési Centrum a bútorfestésbe a Kós intézménye kapcsán bekapcsolódott. Gyimesfelsőlokon, akik most szakköröznek, ők a szakképzési centrum által készített tükörkereten, fakereten dolgoznak. Felmerült: mi lenne, ha elindulnánk egy olyan úton, hogy ne csak az alapanyag-beszállítói oldalon, hanem a tevékenységben is részt vegyenek. Örülök, hogy a Békéscsabai Szakképzési Centrum vezetése nyitott ebben a körben, és felvállalta azt a feladatot, hogy mintaprogramban vesz részt.
Havi rendszerességgel lesznek visszacsatolások, hogy ami a nagy programban működik, az mitől egyedi a szakképzésben. Úgy kell módosítani, aszerint, hogy ha bármely más szakképzési centrum szeretne csatlakozni a következő tanében, akkor ott már a gyerekbetegségeken essünk túl. Nézzük meg, hogy mi az, ami ebben a közegben, ebben az intézményi formában még kiteljesíthető vagy elhagyható.
– Mucsi Balázs, a BSZC főigazgatója, Nagy Edina és Sonkoly János, az NMI ügyvezető igazgatói írtak alá egy együttműködési megállapodást, és ön indította el a projektet.
– Magyarország kormánya 2021 óta 600 millió forinttal támogatja minden évben ezt a programot, amely nemcsak az anyaországban, hanem az elszakított nemzetrészeken is működik, sőt, a Liszt Intézeteknél is megjelenik, tehát Sydney-től kezdve, Londonon vannak közösségek ebben a programban. Elkötelezett a magyar kormány a kisközösségek megerősítésében. Elkötelezett abban, hogy a néphagyományainkat, népi kultúráinkat nemcsak ápolni, hanem megélni kell. Ez egy jó formája ennek. Én azt gondolom, hogy társadalmi szinten azt az alsó talapzatot, ami kemény és erős kell, legyen, azt ezzel az ASzakkör programmal meg tudjuk adni. Erre építkezve jönnek majd elő azok a kiválóságok, akik egyedileg akár kézművesség folytán, akár egy szakma folytán többet gondolnak ebbe, minthogy se nem egy közösségi együttlét, vagy éppen egy kézműves foglalkozás. Innen választódnak ki a szakma kiválóságai, innen jutunk el odáig, hogy valaki a Népművészet Ifjú Mestere lesz, vagy a Népművészet Mestere lesz.
– Ön hazajön Békés megyébe. Mit jelent Önnek a Békés megyeiség, a Békés megyei háttér? Mi az az érték, ami mindenképpen rólunk szól, és érdemes elmondani a nagyvilágnak?
– Nekem a Békés megyeiség egy misszió. Aki itt születik és itt él, őt itt éri az a fajta impulzus, ami a Békés megyeieket jellemzi: a nyitottság, a befogadás, a sokszínűség. Az, hogy itt azért több nemzetiség él együtt, akár egy-egy településen. és a kultúránknak a színességét adja mindez. Békés megye nagyon jó lenyomata a Kárpát-medencének. Azért is jó itt szocializálódni, és azért is jó utána magasabb szinten, országos vagy nemzetközi szinten megjelenni, mert itt kapunk egy olyan impulzust, ami utána végigkíséri az életünket. Hazajönni nagyon jó, Békés megyeinek lenni nagyon jó. És nagyon örülök annak, hogy itt vannak olyan innovatív és kreatív emberek, akik országos és nemzetközi szinten is tudják a kiemelt programokat vinni.
