Balás Ádám a Körösvidék című csabai napilapban beszámolt arról, hogy 1919. április 17-én a következő gondolatokat osztotta meg a békéscsabai születésű Deutch-Domokos József a városháza erkélyén állva: „Elvtársak, testvéreim! ... négy napig maradok itt köztetek s ezen idő alatt elvárom tőletek, hogy minden börtön tele lesz a nyomorult burzsoával, ahol dögöljenek meg éhen s a tetvek és férgek egyék meg őket...”
Három nap múlva, húsvétvasárnap szokatlanul nagy tömeg volt jelen a templomokban, annak ellenére, hogy ott jelentéseket író kommunista megbízottak is voltak. Délután nagygyűlés volt a városháza előtt, melyen elterjedt a hír, hogy a románok már Nagyváradot is elfoglalták és hamarosan Békéscsabára is bevonulnak. Sokan azért örültek ennek, mert azt gondolták, így legalább a kommunista diktatúra véget fog érni a városban.
Mindezt a hatalmat gyakorlók is tudták. Még aznap éjjel fél 12-kor hangos szirénaszót hallottak a város lakói. Az utcákon szuronyos vöröskatonák tűntek fel, akik összegyűjtötték Csaba prominens személyeit. Erről a város nagy része csak másnap szerzett tudomást.
A túszokat a városházán őrizték, itt volt többek között Sailer Vilmos ügyvéd, Szeberényi Lajos lelkész, dr. Zsilinszky Endre és Beliczey Géza is. Azt még megengedték nekik, hogy hazaírjanak és ruhát, élelmiszert kérjenek a családtagjaiktól, majd többségüket napok múlva fegyveres őrök kísérték ki a vasútállomásra. Ott vonatra szálltak, és hosszú várakozás után Szolnokra indultak el.
Balás rémisztő napoknak írta le e megtörténteket. Egyik oldalról a kommunista diktatúra jelenlévő emberei fenyegették a város lakóit, míg másik oldalról a közelgő román bevonulás váltott ki félelmet a csabaiakban. Sokan gondolkodtak úgy, mint a szerző: „attól reméltünk némi megkönnyebbülést, ha kegyelmet nem ismerő, fojtogató belső ellenségünktől a talán emberségesebb érzésű halálos ellenségünk, az oláh szabadit meg bennünket...”
Április 22-én a Vörös Hadsereg erőszakos módszerekkel toborzott Békéscsabán, majd lezárták a városba vezető utakat. A csabai Békésmegyei Népszava cikkében a következőket írta: „A legközelebbi 48 óra alatt Csaba sorsa is eldől és nekem erős a reményem, hogy Csaba el fogja kerülni a román megszállást. Ha ne talán bejutnának, amit nem hiszek, ez a megszállás csak pár napig tarthat, pár nap múlva segítségünkre sietnek a szomszédos proletár test-vérországok csapatai is. Minket, a proletárokat, nem lehet többé legyőzni!" (Folytatjuk.)
-400x225.webp)
