A Békéscsaba-Arad-Békéscsaba szupermaratont idén június 1-jén és 2-án rendezik meg, amikor ismét kétszer 100 kilométert kell teljesíteniük a résztvevőknek futva – csapatban vagy egyénileg – kerékpáron vagy görkorcsolyával. A 7.Tv Aktuális című műsorában Bognár Leventével, Arad alpolgármesterével Zámbori Eszter műsorvezető beszélgetett többek között az Arad és Békéscsaba között fennálló több éves együttműködésről.
– Több éves kapcsolat fűzi Arad városát Békés megyéhez, többek között Békéscsabához, Gyula pedig Arad testvérvárosa. Egy-egy ilyen kapcsolat ön szerint hogyan építi a résztvevő településeket?
– Hagyománya van a két megye közti együttműködésnek még a '89 előtti időkből. A két megyeszékhely akkor is és a változások után is komoly szerepet vállalt a határon átnyúló együttműködésben. Gyula '94 óta a testvérvárosunk, az idén lesz 25 éves ez a testvérvárosi kapcsolat. A két megyeszékhely közötti kapcsolatot pedig a szupermaraton erősítette. Az idei lesz a 22. a szupermaraton történetében, hogy Békéscsabáról indulnak, Aradon fogadjuk, és onnan másnap indulnak vissza a versenyzők. Idén június 1-jén és 2-án lesz a szupermaraton, mivel május 26-án EP-választások vannak. Ez a sportesemény egészen egyedülálló a román-magyar határon. A kétnapos rendezvényen körülbelül 1700-an vesznek részt, mint sportolók. Köztük egyéni futók, váltófutók, nagyon sok kerékpáros, de vannak, akik görkorcsolyával teszik meg a távot, ami 100 kilométer Aradig és ugyanannyi vissza Aradról Békéscsabáig. A sportolókon kívül is sokan kapcsolódnak a rendezvényhez. Egyrészt a versenyek szervezésében úgy magyar oldalon, mint romániai, ugyanakkor kulturális események is vannak. Nagyon nagy szeretettel fogadjuk ilyenkor a békéscsabaiakat, és az aradi vendéglátók részéről igyekszünk mindig tartalmas, jó hangulatú programot lebonyolítani. Mint ahogy ez hasonlóképpen történik Békéscsabán is, amikor vége van a versenynek.
– A több mint két évtized is mutatja, hogy nagyon jól tudnak együttműködni a szervezők. Ezt hogyan tudják kivitelezni?
– Nagyon fontosak azok, akik a verseny szervezését felvállalták. Aradon a kulturális központ a verseny lebonyolítója, ehhez keretet a városi költségvetésből biztosítunk. Ugyanakkor persze a szervezők között sportemberek is vannak Aradon, ebben egyrészt Mészár Sándornak van nagy rutinja, akire idén is számítunk, de próbáljuk bevonni az Aradi Atlétikai Szövetséget is. Békéscsaba sokkal jobb helyzetben van, mert itt a szervezők, akik annak idején elindították ezt az immár hagyományos határon átnyúló sporteseményt, ők az atlétikai klub részéről Tóth Sándor és Czeglédi Katalin. Ők minden évben felvállalják a verseny előkészítését, pontosítását, mert ugye ma is arról beszéltünk, hogy milyen naptári rend szerint kell a június elsejei, másodikai verseny megszervezni. Itt nemcsak az van, hogy mindenki beáll a startvonalra, és utána lesz, ahogy lesz. Biztosítani kell a pályát, hiszen végig közúton megy, tehát megfelelő biztonsági előkészületeket kell tenni a határ mindkét oldalán. Fontos rész a szervezésnek az is, hogy a versenyzők már időben tudjanak regisztrálni, feliratkozni, megfelelőképpen kapják meg az információkat. Biztonságossá kell tenni számukra az itt létet. Ilyenkor Aradon is beszervezünk önkénteseket, és a vöröskereszt is ott van egy sátorral. Pontosítani kell azt, is, hol lesznek a frissítőhelyek. Az útvonalon levő polgármestereinket megkérjük, hogy azok a települések is segítsenek, ahol keresztülmegy a szupermaraton csapata. Arad megyében Tornyától egészen a városig az útkereszteződéseket biztosítanunk kell. Ebben részt vesz az aradi helyi rendőrség, de az állami rendőrséget, csendőrséget is ilyenkor előre beszervezzük. Nem beszélve arról, hogy a határátkelés 1700 ember számára is úgy menjen le, hogy ne kelljen leállniuk például a bicikliseknek. Ezeket a dolgokat előre meg kell beszélni, beleértve a procedúrákat. Lévén, hogy Aradon még nem született meg a költségvetés, miután az megszületik, Aradon fog a két város polgármestere aláírni egy végleges szerződést, amelynek alapján majd az esemény az idén is megvalósul.
– Ezeknek a tapasztalatcseréknek, egyeztetéseknek köszönhetően gyakorlatilag lehet az mondani, hogy barátságok, szakmai kapcsolatok is kialakulnak Békéscsaba és Arad vonatkozásában.
– Mindenképpen itt egyrészt szakmai, másrészt baráti kapcsolatok jöttek létre. Mindig igyekeztünk egy kicsit tágítani a kereteket, tehát nem csupán a sportra koncentrálni. Az ötlet az volt, hogy a határon átkelő sportesemény nyitottabbá, és közelibbé tegye a határ menti térséget. Tudjuk, hogy egy nagyon nehéz periódus volt a kommunizmusban, amikor a határ szinte átjárhatatlan volt. A cél az volt evvel a versennyel, hogy a határ minél inkább szimbolikussá váljon, és valóban összekössön, ne elválasszon. A sporteseményt már az első szervezéskor kulturális eseményekkel bővítették és az évek során nagyon sok képzőművészeti és fotókiállítás volt Aradon és Békéscsabán is. Megismertük egymás értékeit. Ugyanakkor pedig a gazdasági szférában is kapcsolatot teremtettek a gazdasági szereplők, voltak üzletember-találkozók is. A működő szakmai, önkormányzatok közötti kapcsolatok is újabb és újabb lehetőségeket nyitottak a két megyeszékhely között. Kiss Tibor alpolgármesterrel beszéltünk arról, hogy vannak olyan, számunkra nagyon érdekes tapasztalatcserék, amelyeket meg tudunk ejteni. Az is egy esemény volt, hogy tavaly ősszel Békéscsaba önkormányzata nálunk tartott egy szakmai képzést. Ott is beszélgettünk, bemutattuk a városházát, bemutattuk a költségvetésünket. Azt, hogy milyen feladatköröket kell Aradon ellátni. Ugyanakkor megismertük azt is, hogy Békéscsabán milyen feladatkört látnak el az önkormányzatban. Részt vettek aradi pedagógusok a magyar Csiky Gergely Főgimnáziumnak azon a képzésen, ahol bemutatták olyan sajátságos pszicho-pedagógiai megoldásokat, amelyeket Békéscsabán az iskolákban alkalmaznak. Meglátogattuk a Csabagyöngye Kulturális Központot és a közösségi házakat, én például a Lencsési Közösségi Házban és a Jaminai Közösségi Házban jártam már. Nálunk is vannak kertvárosok, ahol átvettünk régi mozikat, amelyek felújítottunk, az itteni közösségi házak számunkra modellként is szolgálnak.
– Vannak egyéb elképzelések együttműködések terén?
– Még két területet szeretnénk említeni. Az egyik a televízió. Talán ki lehetne az idén próbálni, hogy a szupermaraton eseményeit közvetlenül közvetítsék Aradról az aradi tévések, Békéscsabáról a békéscsabai televízió. Egy média-hidat lehetne a két város között elképzelni a továbbiakban, ahol természetesen nemcsak a szupermaraton eseményei, de más közérdekű események is eljuthatnak a lakossághoz. Ilyen esemény lesz például Aradon a Békéstáji Művészeti Társaság kiállítása novemberben, amely egy hónapig lesz Aradon az Aradi Képzőművészeti Múzeumban. Mindenképpen tudjuk erősíteni a kulturális kapcsolatokat. A társaság élén Gnandt János van, aki szintén rendelkezik aradi kapcsolatokkal, hiszen aradi származású. Be kell azonosítsuk azokat az együttműködési síkokat, ahol a továbbiakban is bővíteni tudjuk a két megyeszékhely közötti együttműködést.
– A későbbiekben terveznek például közös pályázatokat, programokat amellett, hogy együttműködnek az intézmények, szervezetek?
– Határon átnyúló pályázat volt a HURO, ami most ROHU névvel fut, ebben nagyon nagy szerepet vállalt kereskedelmi és iparkamara úgy Békés megyéből, mint Arad megyéből, tehát ők is komoly kapcsolatot ápolnak. Aradi kiállításokon, expókon részt vesznek a békéscsabai kereskedelmi kamara szervezésében Békés megyei termelők. Egyértelmű, hogy a kereskedelmi kapcsolatok működnek anélkül, hogy az önkormányzat ebben feladatot vállalna. Nekünk viszont a feladatunk keretet teremteni ahhoz, hogy ebben minél több síkon be tudjanak kapcsolódni városaink lakosai.
