A motorkerékpárok tulajdonosai, az autó- és motorsport hívei ugyan külön-külön utakon haladtak, mégis szorgalmazták az egyletbe tömörülést. Pesten működött már a Királyi Magyar Automobil Club, ehhez hasonlót javasoltak létrehozni Csabán is. Néhány vezető személyiség támogatta is a kezdeményezést, és előkészítő bizottságot hoztak létre.
A bizottság 1927 tavaszán nagyszámú érdeklődő részvételével ült össze, és javasolta az Alföldi Automobil Club megalakulását. Az előkészítő bizottság kidolgozta az egyleti alapszabályt, melyben célul tűzték ki, hogy az automobil, a motorkerékpár és kerékpár híveinek, a motorsport kedvelőinek egy központot hozzanak létre. Az azonos érdeklődésű embereket akarták összehozni tanfolyamok rendezésével, társas kirándulások szervezésével, versenyek rendezésével. A megalakuláskor külön autó, motorkerékpár és kerékpár szakosztályok létesültek.
A hivatalos alakuló ülést 1927. május 27-én tartották meg, ahol – az előkészítő bizottság javaslata alapján – megválasztották az Alföldi Automobil Club tisztikarát. Ügyvezető elnök Beliczey Miklós, alelnök Wágner József és ifj. Réthy Béla, főtitkár Ős Lajos, autótitkár Faragó Sándor, motortitkár Czinkóczy Jenő dr., ügyész Forray Lajos dr., jegyző Schoen Géza lett.
Megszavazták a 10 tagú választmányt és a 3 tagú számvizsgáló bizottságot is. Az Alföldi Automobil Club június 1-jén, a Próféta vendéglőben, a tagok népes részvételével döntött az első megyei programról, mely szerint június 29-én, Péter-Pálkor túraversenyt rendeznek autósok és motorkerékpárosok részvételével. Az útirány a következőképpen határozták meg: Békéscsabáról indulva, 12 megyei települést érintve, a túra 270 km megtétele után térnek vissza. Először a motorosok indulnak két perces időközönként. Nevezési díj autósoknak 10 pengő, motorosoknak 5 pengő volt. A túrát Beliczey Miklós klubelnök vezette, és a verseny minden résztvevője szép emlékplakettet kapott.
Gécs Béla
