Tarr Zoltán a bizottság feladatkörét érintő kérdésekről szóló tájékoztatójában hangsúlyozta: az előző kormány idején a civil szervezetek egy része "politikai karanténba" került, peremre szorult, sőt egyes szervezeteknek még a működése, megmaradása is veszélybe került a "folyamatos vegzálások" miatt.
A miniszter kijelentette: mielőbb meg kell szüntetni az elfogadhatatlan helyzetet, ezért haladéktalanul visszaállítják a civil szervezetek szabadságát, és átláthatóságot teremtenek a támogatáspolitikában.
Jelezte továbbá, hogy drasztikusan átalakítják a civilekre vonatkozó pályázati és támogatási rendszert, mert bár óriási pénzek mentek a civil szervezetek támogatására az elmúlt időszakban, a pénzt sok esetben politikai érdekek menték olyan szervezetek kapták, amelyek valódi tevékenységet nem végeztek.
Tarr Zoltán közölte, hogy a támogatások a hatályos megállapodások mentén ezentúl is rendelkezésre fognak állni, de komoly változás várható: az átláthatóság megteremtése érdekében az egyedi elbírálású támogatások odaítélését is pályázati útra terelik.
Kiemelte azt is, hogy a civileknek szánt támogatásoknál elvárják az önrészt. "Ki-ki vállaljon a saját ügyében anyagi felelősséget is, ebből látszik a szándék komolysága is" - fogalmazott, megjegyezve: "az nem civil szervezet, aki csak az állam pénzéből akar élni".
Rögzítette: az a cél, hogy ne "folyamatos támogatáskoldulás" legyen, hanem strukturált keretek között folyjon a pénzek odaítélése.
A miniszter megfogalmazása szerint a előző kormány hűbéri rendszert épített ki, a mostani kormány viszont partnerként tekint a szervezetekre és egyházi felekezetekre. Semmilyen döntést nem hoznak meg az érintettek bevonása nélkül, folyamatos egyeztetésekre készülnek, és segíteni szeretnék a szervezetek más tárcákkal való kapcsolatfelvételét is - ígérte.
Megjegyezte: a civil törvény átalakítását is az érintettekkel közösen fogják elvégezni, az illetékes államtitkárság "nagy erőkkel vetette bele magát a tárgyalásokba".
Tarr Zoltán beszámolója szerint az elmúlt hat hónap arról szólt, hogy felvették a kapcsolatot a civil és felekezeti szereplőkkel, eddig 250-300 civil szervezettel találkoztak. "Ez nem színház, nem kamerák előtt zajló, látványos bábozás, hanem őszinte, nyílt beszélgetés" - húzta alá.
Úgy folytatta: a korábban politikai nyomás alatt álló szervezetek meglepetéssel és nagy örömmel fogadták, hogy az új kormányzati megközelítés nyitott, őszinte beszélgetésekre fókuszál, és értékeli a tevékenységüket.
A miniszter közölte, hogy a felekezetek távolságtartással és bizalmatlansággal fogadták a kormány közeledését, de ma már "gyümölcsöző beszélgetéseik" vannak, sőt 15 év után találkozott a miniszterelnök a történelmi egyházak vezetőivel.
Tarr Zoltán a kulturális szférát érintő béremeléssel kapcsolatban hangsúlyozta: annyit tudtak emelni, amennyire az ország jelenleg képes. Azt mondta, jelenleg katasztrofális a gazdasági és társadalmi helyzet, az ország teljesítőképessége "nagyon ki van feszítve".
"A költségvetésben megjelenő bérrendezés valóban nem a megígért teljességet tartalmazza, de amennyire tudjuk, meg fogjuk valósítani, ha nem is egy lépcsőben" - fogalmazott. A miniszter kiemelte: nem lehet erőn felüli vállalásokat tenni, szerinte éppen ez az, amit az előző kormány nem vett figyelembe.
Beszélt arról is, hogy életpályamodell készül a kulturális, közgyűjteményi terület dolgozói számára, az egyházakkal pedig szeretnének érdemi egyeztetést kezdeni a gyermekvédelemről, amely a társadalom legnagyobb problémája.
Tarr Zoltán az ügynökakták kapcsán az ülés után a sajtó képviselőinek azt mondta: jelenleg tart a belső vizsgálat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) az ügynökaktákba tévesen bekerült nevek kapcsán, a továbblépéshez mindenképpen érdemes megvárni a vizsgálat eredményét.
A miniszter közölte: az információk nyilvánosságra hozataláért az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) felelős, amely más levéltárakkal ellentétben független, önálló intézmény.
"Az ÁBTL a parlament felügyelete alatt működik, de munkájához mi, a minisztérium részéről nem szólhatunk hozzá" - fogalmazott. Hozzátette: az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról tartott sajtótájékoztatót megelőzően nem találkozott és nem beszélt ebben a témában a levéltár főigazgatójával.
Tarr Zoltán azt mondta: minden igazságnak eleget tettek, a miniszterelnök bocsánatot kért az adatproblémáért, a bocsánatkéréshez ő maga is csatlakozik, a főigazgató pedig vállalta a felelősséget. "Jelenleg itt tartunk ebben az ügyben, innen fogunk továbbmenni" - közölte a miniszter.
Forrás: MTI
