A Kubis Mátyás vezette testület mellett dolgozott egy gazdasszony, akinek fontos feladatai voltak a megválasztott városgazda révén. A község tartott birkákat, sertéseket, tyúkokat, galambokat és bizony hullott is belőle, hol ez, hol az, amit aztán elfogyasztott az elöljáróság.
Amikor rossz volt az időjárás és nagy volt a sár – járda nem lévén –, nem volt érdemes hazakutyagolni az ülések közben ebédért, ezért a hivatalban maradt testület, jegyzőstől, írnokostól. A városgazda gondoskodott jó ételről, italról, amit a község gazdasszonya vagy a kocsmárosnéja készített el. Sűrűn akadtak névnapok és más alkalmak is, amelyeket közösen ünnepeltek meg a község saját termésű borával. A vendéget sem eresztették szélnek, hogy gondoskodjon magáról, ha éhes, ott fogták a községházán, s ha jött a vicispán, vármegyei fizikus, mérnök, csendbiztos, jutott ebéd, vacsora meg vendégszoba is. Mert úgy illett, hogy a község látogatója, a község vendége is legyen, s így berendezett vendégszoba is volt a községházán.
Kubis Mátyás bírósága alatt sokat fejlődött a település. 1783-ban épült az evangélikusok templomára óratorony, ebben az évben készült Csabáról az első térkép. 1785-ben épült fel az első nádfedeles községháza és az evangélikus paplak. Közmunkában a csabaiak 2365 fűzfát, 19 nyírfát, 28 akácfát 382 bodzát ültettek el. 1787-ben létesült az első postaállomás Csabán. Kubis Mátyás bíró népszerűségének bizonysága, hogy hat egymást követő évben választották meg.
Gécs Béla
