Szó szerint – Így szavaztunk 100 évvel ezelőtt
„A békéscsabai választási bizottság keddi gyűlésén hozott határozatait, választójoggal biró olvasóink tájékoztatása céljából a mai naptól kezdve folytatásokban közöljük le: A minden választóra nézve fontos tudnivalók első részét az alábbiakban ismertetjük a rövidesen megjelenő hirdetmény szövegének megfelelően.
A békéscsabai választási kerület választási bizottsága közhírré teszi, hogy a békéscsabai választási kerületben a nemzetgyűlési képviselő választása az 1922. évi május hó 28-án vasárnap reggel 8 órakor veszi kezdetét és megszakítás nélkül ugyanazon napon fejeztetik be, tehát a szavazás csak egy napon történik. A képviselő-jelöltre vonatkozó ajánlatot a választás napját megelőző nyolcadik napan, tehát 1922. évi május hó 20-ik napján szombaton kell dr. Endes Gábor választási biztosnak a kezeihez a városháza nagytanácstermében délelőtt 9 órától délután 1 óráig átnyújtani. Később ajánlatok nem vehetők át. A választási eredmény 1922. évi május hó 29-én délután 3 órakor fog a városháza erkélyéről kihirdettetni. A választási eljárásnál szem előtt tartandók a következők:
A szavazás módja: A választási körzetekben nyilvános lévén a szavazás, a választók élőszóval szavaznak. A feljegyzett szavazat visszavonásának, vagy módosításának nincs helye. A választót a szavazásnál befolyásolni, vagy rábeszélni nem szabad. A választáshoz, illetőleg szavazáshoz botot, vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt vinni tilos. A választónak a szavazás helyére és onnan visszaszállítása, bármily ellátásban való részesítése, vagy igérése büntetendő cselekményt képez. 1922. évi május hó 27. napjának délután 6 órájától kezdve a választás befejezéséig az egész választókerületben szeszes italnak'árusítása, kiosztása, vagy a közvetlen fogyasztás céljából egyéb módon való forgalombahozatala tilos. A szavazó-igazolvány hiánya a szavazót nem zárja ki a szavazásból, ha egyébként fel van véve a választók névjegyzékébe és személyazonossága máskép megállapítható. A szavazás a megállapított alábbi tizenöt körzetben s az ott kitüntetett szavazóhelyiségekben történik, a névszerint felsorolt szavazatszedő küldöttek előtt […]”
Helyi hír – Nyílt levél a Körösvidékben
Migend Dezső, a Nagy Háborút is megjárt (sőt arról képekkel illusztrált könyvet is írt – a szerk.), Piskin született, de már Békéscsabán élő közéleti ember a Körösvidék 1922. május 16-án megjelent számában fogalmazta meg véleményét a „hivatásos irredentisák” ügyében.
A lap hasábjain kifejtette, hogy hazánknak nincs szüksége olyan menekültekre, akik „önzésüket, kapzsiságukat és határtalan nagyravágyásukat burkolják az irredentizmus nemzetiszínű leplébe”. Nem minden menekült ilyen – folytatta gondolatát - , de akik ebbe a kategóriába tartoznak, „vegyék tudomásul, hogy semmi szükségünk sincsen rájuk!”. Lett is nagy felháborodás az érintettek körében, ami miatt két nappal később Migend újabb cikket jelentetett meg. Ebben leszögezte, hogy eredeti írásában nem a Honvédelmi Pártra gondolt. Urmánczy Nádor pedig „egyáltalában nem sorolható a divatirredentisták közé és sokkal nagyobb érdemeket szerzett eddigi hosszas nemzetvédelmi szereplésével, semhogy bárki is kétségbevonhatná hivatottságát az ország vezetésében való részvételre”. Ő volt az az egyetlen magyar tiszt Szerbiában, aki szót emelt egy magyar nemzetiszínű szalagot letépő osztrák őrnaggyal szemben. A továbbiakban Migend kifejtette azt is, hogy politikával nem akar foglalkozni, azért sem, mert „most minden harmadik ember (nem téve kivételt az asszonyokkal sem) valakinek a kortese, akik közül némelyek (bizonyára magukból kiindulva) az épen folyamatban lévő választási előkészületekkel merik kapcsolatba hozni őszinte és alapos felháborodásomat”. Az író felháborodásának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy vannak, akik üzletet csinálnak az irredenta mozgalomból és „reklámhazafiaskodva ülnek tétlenül közöttünk és megkövetelik, hogy az állam tartsa el őket, — bár dolgozni nem akarnak”. Gondolatai végén megnyugtatott mindenkit: ha arra kerül sor, ő maga is fegyverrel indul visszaszerezni az elrabolt magyar területeket; de ekkor az általa bűnösnek kikiáltottak „ismét hallgatni fognak”.
Helyi hír - Kialakult a mezőny
Közeledett a választás nagy napja Békéscsabán, kialakult azoknak a mezőnye, akik részt vehettek a megmérettetésen. A Körösvidék 1922. május 23-án a címlapján mutatta be azokat, akik leadták a megfelelő számú ajánlási íveket. Erre az alkalomra utazott Csabára Dr. Endes Gábor járásbíró, aki átvette a dokumentumokat.
Bár békéscsabai napilap nem győzte hangsúlyozni, hogy semmilyen hivatalos adat még nem szivároghatott ki, azok mindössze „kortesfogásképen kerülhettek forgalomba”. Az összegyűjtött ajánlási íveket ugyanis a pártok emberei vették át, akik titoktartási esküt tettek és emiatt „semmi körülmények között sem szabad elárulniok az egyes jelöltek ajánlóinak számát”. Ennek ellenére azonnal nyilvánosságra kerültek a számok, melyeket egy másik újság le is közölt. A Körösvidéknek nem is a kiszivárogtatással volt a legnagyobb problémája, hanem azzal, hogy az adatokból azonnal következtetéseket vontak le. Hangsúlyozták, hogy „az ajánlások megszerzése semmi esetre sem minősíthető előjátéknak, mert hiszen legtöbb jelölt (nálunk Kovács is, Urmánczy is) mindössze annyi ajánlót igyekezett összegyűjteni, amennyit az erre vonatkozó rendelet megkíván”. Az is előfordulhat – folytatta gondolatmenetét a Körövidék -, hogy akadnak olyan jelöltek is, akiknek pont annyi választójuk akad, ahány aláírásuk ajánlási íven. A nagy nap, a „mérkőzés” csak vasárnap lesz, akkor dől majd el a csabai mandátum sorsa. Ami tény, hogy mind a négy békéscsabai jelölt ezernél több aláírást gyűjtött össze. Ezt követően a választási biztos, Korossy László és Borbély Sándor jegyző adta át „az ajánlásról szóló igazolványokat a négy párt megbizottainak”. A jelöltek a következők voltak: Kovács Mihály (Egységes Párt), Urmánczy Nándor (Honvédelmi Párt), Dr. Lipták Pál (Egységes Párt) és Szeder Ferenc (Szociáldemokrata Párt). A mozzanatnak mindössze annyi jelentősége volt, hogy innentől kezdve „ a négy csabai jelöltnek a további küzdésre való jogosultságát a kormány rendelete értelmében kiküldött hivatalos tényezők is elismerték és igazolták”.
Kommentár nélkül
Forrás
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?pg=202&layout=s
Kép forrása
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9c/B%C3%A9r_H%C5%91s%C3%B6k_s%C3%B6re_c._1916.jpg
