Anno 1920: Békéscsaba és a világ július végén, augusztus elején

2020. augusztus 1. 10:19 | Ugrai Gábor

Forró nyár köszöntött be Békéscsabán 100 évvel ezelőtt. A nagy melegben sok hír borzolta az olvasók idegeit: mi történt a már meggyilkolt cári családdal; lesz-e jég a meleg napokra és mit fog tanulni a gyerek szeptemberben földrajzból? Akadtak csabaiak, akik talán most először találkoztak egy névvel, melyet a második világháború után sokat fognak emlegetni.

Külpolitika – Hamis hír a cári család kivégzéséről

A magyarországi, így a csabai közvéleményt is foglalkoztatta, hogy mi történt a cári családdal a bolsevik hatalomátvételt követően. Rémhírekből nem volt hiány, egy ilyet közölt a Körösvidék 1920. július 27-én. A „18-as karikát” megérdemlő írás egy angol hírlapíróra hivatkozik, aki Oroszországból hazatérve számolt be az eseményekről. Ezek szerint a cári családot Kronstadtban (ma Szentpétervár része) őrizték borzalmas körülmények között, melyek következtében Tatjana nagyhercegnő meg is vakult. A végzetes napon vonattal szállították őket egy erdőbe, ahol a kommunisták „Nagy máglyába száraz fát és gallyakat hordtak össze és puskatussal kényszerítették a család tagjait, hogy lépjenek fel arra.”. A cikk részletesen közli a tragédia szinte minden mozzanatát, azt is, amikor „az egész cári családból hamu lett és a katonák a máglyát szétdúlva, vígan énekelve távoztak.”. A kivégzés brutalitásán megdöbbent csabaiak augusztus 14-ig „gyászolhatták„ a cári családot, amikor is a következő címmel jelent meg egy írás: „Él a cár!”. Ebből az írásból viszont az derült ki, hogy a feltételezett gyilkosság előtt két nappal a következő táviratváltás zajlott le az uralkodócsaládot őrzők és Lenin között: „A cár megszökött, mit tegyünk?””Meggyilkolásának hírét kell terjeszteni!”.

 

Mi is az igazság? Mi történt a cári családdal? II. Miklós, aki bár rendkívül udvarias és békés ember volt, uralkodásra teljesen alkalmatlannak bizonyult, pedig vészterhes időszakban volt minden oroszok cárja. Az orosz-japán háború, az 1905-ös forradalom, Raszputyin botrányos tevékenyége, forradalmak 1917-ben árnyékolták be a jóindulatú cár uralkodását. Az események 1917-ben gyorsultak fel: március 15-én lemondatták és bár Oroszország felkérte az angolokat, hogy fogadják be a családot (az angol uralkodó II. Miklós unokatestvére volt!), az elutasítás után Szibériába költöztették őket. Novemberben viszont már a bolsevikok és maga Lenin döntött az általuk gyűlölt uralkodócsalád sorsáról. Jekatyerinburgba szállították őket (a cárt, feleségét, a gyerekeket és az őket kiszolgáló személyzetet) és borzasztó körülmények között tartották fogva őket. A közben kibontakozó polgárháború miatt a „vörösök” (kommunisták) attól féltek, hogy a várost megközelítő „fehérek” kiszabadítják a családot, ezért végzetes lépésre szánták el magukat. 1918. július 17-én, nem sokkal éjfél után a cári családot leparancsolták a pincébe, ahol gyalázatos módon meggyilkoltak mindenkit, gyerekeket, asszonyokat és férfiakat… Amikor tehát a csabaiak a cári családról szóló híreket olvasták 1920-ban, ők már régen halottak voltak.

 

Helyi híres ember – A történelmi dokumentumok aláírója

1920. július 29-én egy rövid hírben tájékoztatta a Körösvidék olvasóit arról, hogy egy bizonyos Gyöngyösi János nevű szerkesztőt „bölcsészeti doktorrá avatták”.

 

 

Ekkor természetesen még maga Gyöngyösi sem sejtette, hogy ő lesz az a politikus, aki aláírja a fegyverszüneti szerződést Moszkvában (1945 januárja), a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezményt (1946 februárja) és a második világháborút lezáró párizsi békét (1947 februárja) is. Gyöngyösi János a Felvidéken született és szülei korai halála miatt hatévesen került rokonához, Gyöngyösi János zenetanárhoz Békéscsabára, kinek családnevét is felvette. A Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd a budapesti bölcsészkaron tanult, de az első világháború az ő életébe is beleszólt. Tartalékos tisztként végigharcolta a Nagy Háborút, melyben több kitüntetés is kapott és megszenvedte az orosz hadifogságot is. A háború után szerezte meg a doktori címet (erről szól a cikk), majd rövid pesti kitérő után Csabán lett a Békésmegyei Közlöny szerkesztője és kereskedést nyitott a Szent István téren. 1931-ben lépett be a Független Kisgazdapártba, mely párt színeiben parlamenti képviselővé választották.  A második világháborúban élelmezési raktároknál és hadikórházaknál végzett katonai szolgálatot, majd betegség miatt leszerelték. Békéscsabán élte meg a szovjet hadsereg bevonulását, melynek helyi vezetésével jó kapcsolatokat alakított ki. Csabai képviselőként beválasztották a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd (semmiféle külügyi tapasztalattal nem rendelkezve) az Ideiglenes Kormány külügyminisztere lett, ebbe a pozíciójába Moszkvai jóváhagyással került. „Az oroszok embere volt, ennek ellenére mégis odaadóan képviselte a magyar érdekeket, a határon túli magyarság ügyét. Ebben rejlik a volt külügyminiszer jelentős érdeme...”- írja róla Gantner Péter, aki könyvet szentelt neki Egy félreismert külügyminiszter címmel. Gyöngyösi János nevét emléktábla örökíti meg Békéscsabán a Szent István tér 9. szám alatt, ahol 1930 és 1948 között lakott.

 

Oktatás – Mit kezdjünk Trianonnal?

A trianoni békeszerződésnek sok olyan, a mindennapi életet is befolyásoló hatása volt 100 évvel ezelőtt, amire a mai kor embere már nem is gondol. A békéscsabai iskoláknak is választ kellett adnia az 1920-as helyzetre: mi legyen azokkal a diákokkal, tanárokkal, akik az elszakított területeken éltek; hogyan oldják meg a szénhiányt; hogyan fertőtlenítik, takarítják az épületeiket (ne felejtsük, hogy a csabai iskolákban katonakórházakat rendeztek be a háború alatt)? Az egyik országos probléma volt a földrajztanítás helyzete, hiszen még nem készülhettek el az új határokat tartalmazó térképek, tankönyvek az iskolakezdésre. A helyzetet a politika is érzékelte, emiatt konferenciát tartottak, melyen Imre Sándor államtitkár vezetésével a következő határozatot hozták: „Magyarország földrajzát a jövö tanévben ís ugy tanítják, mint eddig, a régi földrajzkönyvek alapján s a régi határok szerint. A megszállást s az erőszakos eldarabolási intézkedéseket sem veszik figyelembe, hanem a területi integritás elvének alapjára helyezkedve Brassót, Kolozsvárt, Aradot, Nagyváradot, Temesvárt, Kassát és Pozsonyt, valamint a többi elszakított részeket is mindenkor Magyarországhoz tartozónak fogják tanítani”.

 

 

A Trianon utáni helyzetben meghatározó lett az oktatáspolitika, a korabeli politikusok úgy gondolták, hogy a „szellem fegyverével” lehet kezelni a magyarság gondjait, így vált a kultuszminisztérium gyakorlatilag nemzetvédelmi minisztériummá. Vass József kultuszminiszter ezt így fogalmazta meg 1920 decemberében: be kellett bizonyítani a „külföld előtt, hogy meglássák, nem vagyunk balkán, nem vagyunk barbár nép.”. A Horthy-korszak művelődésének központjában a keresztény-nemzeti értékek álltak, melyek Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter tevékenysége alatt (1922-1930) teljesedtek ki. A miniszter úgy fogalmazott bemutatkozó beszédében, hogy „a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.”. Békéscsabán a háború után a közoktatásban nagy gondot jelentett még a gyerekek hiányzása, ugyanis Csabán és a vármegyében is, mivel a lakosság túlnyomó része mezőgazdaságból élt és a 6–12 éves korosztály nagy segítséget jelentett a gazdálkodó szülőknek. Ezért, ha a gondviselő nem íratta be a gyermekét, a hatóság tette meg azt. Ha a gyerek nem járt iskolába, vagy sok igazolatlan hiányzással rendelkezett, a szülő pénzbírsággal, súlyosabb esetben elzárással is büntethető volt.

 

Helyi ügy – „A jég-ügy”

Sok különbség van a mai kor és a 100 évvel ezelőtt élt őseik időszaka között; ezek közül találunk olyanokat, amelyekről tudunk, de vannak olyanok is, amelyekre nem is gondolunk. Napjainkban nyáron nem jelent gondot az élelmiszerek hűtése, sőt már a lakásunkat, munkahelyünket is hűteni tudjuk. Talán nem is gondolunk arra, hogy 1920-ban a jéghiány milyen gondokat tudott okozni a békéscsabai emberek mindennapjaiban. Jég nemcsak az otthoni hűtésre kellett, hanem a kórházak, közintézmények, mészárszékek, élelmiszerboltok mindennapi működéséhez is. Békéscsabán 1910-ben adott hírt a Békés című megyei lap, hogy a Schreyer József cég „Csabán a Körösparton műjéggyárat fog létesíteni”. Erről a gyárról még egy versike is megjelent az újságban „Guy” aláírással (részlet):

„Pláne mikor ilyen, kutya Csunya meleg járja,

Én ajánlom, menjenek a Csabai jéggyárba.

Shreyer Muki lehütetti, Lesznek ujra széppé,

S a párolgó szavazókat, Megfagyasztja jéggé.

 

Vele jó lesz jóba lenni, Ő a jégkirály ma,

Megmutatta csütörtöki Fényes uzsonnája

Enni való, inni való, Volt ott mindenféle

De nem az volt, mégsem az volt, Az uzsonna éke.

 

Bájos lányok, szép asszonykák Ültek szerteszéjjel,

Olvasztottak jeget, szívet, Könnyű játszi kéjjel.

Még Mukinak nem lesz jó, ha Sokat oda járnak,

Felolvasztnak minden jegel, S vége lesz a gyárnak”

Az első világháború után azonban a jéggyár működése veszélybe került. A szén- és tüzelőhiány miatt a jégkészítéshez elengedhetetlen villanytelep csak korlátozottan tudott működni, így az előállított jég mennyisége nem fedezte az igényeket. A jég árát, sok más termékkel együtt, hatóságilag szabályozták, ha valaki annál drágábban árulta, megbüntették. A csabai jéggyár tulajdonosa 1920. május 19-én jelentetett meg hirdetést a következőkről: „JÉG iránt érdeklődő tisztelt feleinket értesítjük, hogy a kiszolgálás a mai napon megkezdődött.”. Azok a vendéglátóipari helyek, társadalmi szervezetek, melyek jéghez jutottak, természetesen a hirdetéseikben is megjelentették ezt a fontos hírt: „Első a MOVE, mely jégbehűtött sörről gondoskodik Csabán! […] s a szomjas torkok gyülekezőhelye ugyanott legyen, mert ugyancsak délelőtt 11 órától kezdve ott lesz a jégbehűtött sör egyedüli forrása!” vagy „Nincsen jéghiány! Fagylalt kapható Gubicánál!”. Azonban a helyzet, a „jég-ügy” egyre rosszabb lett. 100 évvel ezelőtt, június 26-án jelent meg a Körösvidékben a hír: „Nagyon aktuális nyáron a jégkérdés. Békéscsabának nincs jege […] a kórházban a betegek nem gyógyíthatók rendesen”.

 

 

Július végén pedig a csabai jéggyár tulajdonosa bejelentette, hogy „Nem indítja meg az üzemet, mert nem akarja viselni a roppant drága jég miatt a közönség elégedetlenségét.”. A közönség azért volt elégedetlen, mert a jég gyakran olyan rossz minőségű volt, hogy hazavitel közben elolvadt. A gyár és a lakosság közötti rossz viszony még két év múlva is fennállt. 1922. augusztus 1-jén jelent meg a következő rövid hír: „A jéggyár és a város. Hirt adtunk arról a szomorú tényről, hogy a békéscsabai jéggyár a fogyasztók tartózkodó viselkedése következtében kénytelen üzemének beszüntetése felől gondolkozni. A város vezetősége most felszólította a gyár vezetőségét, hogy a fontos közérdekre való tekintettel ne szüntesse be a jégtermelést. Ehez természetesen az érdekelt közönség jégfogyasztásának fokozása szükséges elsősorban.”. A „jég-ügy” végső megoldását majd a kádári konszolidáció alatt egyre inkább elterjedő „frizsiderek”, hűtőszekrények jelentették. Addig azonban még sok-sok tikkasztó nyár várt a csabaiakra, akik közül sokan a mai napig „jégszekrénynek” hívják a hűtőt.

 

Források

Körösvidék, Békés, Békésmegyei Közlöny

https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekesmegye/

 

Külpolitika

https://index.hu/tudomany/tortenelem/2018/07/16/fejbe_lottek_a_cart_aztan_elszabadult_a_pokol/

https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Mikl%C3%B3s_orosz_c%C3%A1r

 

Helyi híres ember

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Gy%C3%B6ngy%C3%B6si_J%C3%A1nos_(1893-1951)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6ngy%C3%B6si_J%C3%A1nos_(politikus)

GANTNER Péter: Egy félreismert külügyminiszter (Publikon Kiadó, 2013)

 

Oktatás

https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/allami-muvelodespolitika

PORNÓI Imre:   Az 1920-as évek népoktatása és a nyolcosztályos népiskola Magyarországon

                          Magyar Pedagógia, 95. évfolyam, 3-4. szám (1995)

UGRAI Gábor:    Az evangélikus alap- és középfokú oktatás évszázadai Békéscsabán

                            A Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet 300 éve (Békéscsaba, 2018)

 

Helyi ügy

https://www.delmagyar.hu/helyi-ertek/delmagyarchiv/amikor-meg-sorban-alltunk-a-jegert-1548169/

Kecskeméti Közlöny, 1920. április 21. (www.arcanum.hu)

Kecskemét és vidéke, 1920. november 24. (www.arcanum.hu)

Békésmegyei Közlöny

 

 

További programok »

Itthon

Vetélkedővel hozták közelebb az egészségügyet a középiskolásokhoz

A Szenvedélyünk az egészség elnevezésű vetélkedőt 28 évvel ezelőtt találták ki a Békéscsabai Védőnői szolgálat munkatársai azért, hogy a középiskolán kívül is hasznos információhoz juttassák a fiatalokat. A rendezvénynek idén a Csabagyöngye Kulturális Központ adott otthont, két év kihagyást követően.
2022. május 16. 16:54
FEL