A nap sztorija – Ez történt 1968. szeptember 22-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. szeptember 22-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a pártiskola tanévnyitójáról szóló beszámolóra, három humoros írásra és néhány rövid hírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok most sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Húszéves a tsz-mozgalom

“Hány meg hány kételkedő párbeszéd hangzott el húsz évvel ezelőtt az első, aztán a többi termelőszövetkezet szervezése, alakulása közben. Nyugtalanul dobogtak a szívek, szakadásig feszültek az idegek, pneumatikus malom gyorsaságával őrölte egymást a tengernyi gond és gondolat. megannyi okos, megcáfolhatatlan érv, a maradiság meg az ellenséges elemek szülte mellébeszélés. – „Kisemmizik, mindenétől megfosztják a magyar parasztokat” – üvöltötték hallható könnycsordulással az imperialista bérenc nyugati rádiót- „Piros cserepes tanya minden magyar paraszt vágya, élete célja” – duruzsolták az azelőtt is és akkor is aszfalton, vasalt ruhában járó „paraszt-barátok”. Annyi részvétet, mint abban az időben, nem nyilvánított a történelem folyamán a magyar parasztságnak az úri világ. Pedig volt kínja, nyomora, pusztulása a két világháború idején és nem kevesebb a két világháború között. Akkor kezdték „sajnálni”, mikor a nincstelenje földet kapott, amikor a munkások hatalma elűzte a kis- és törpebirtokosok közeléből a mindenkit felfalni igyekvő nagybirtokosokat, a bír- hatatlan adót, az árverezést, a rettegések özönét szülő, farkastörvényen alapuló egész úri rendszert.

Húsz év alatt nagy változások történtek (forrás: mti.hu)

Hova vezetett volna a hívatlan sajnálkozók által tanácsolt út? Az újabb farkastörvényhez. Mert nemcsak 1948-ban, hanem később is hatott a farkastörvény. Néhányan több jogtalan haszonra tették szert uzsorakamattal, bér-igával, szántással-vetéssel, mint azelőtt az öt-hat bérest foglalkoztatók. Az új földhöz juttatottak közül többen kétszeres cselédekké váltak: a saját parcelláik mellett dolgozniuk kellett a „jóakarók” birtokain. Az új kígyóéi Medves György is jobban tengődött családjával együtt, mint azelőtt. Jellemző, hogy szövetkezetbe lépése után mindössze 2000 forint készpénz volt az évi jövedelme, mégis megváltásnak minősítette azt.

Nehéz volt a kezdet. Se iga, se valamire való szerszám, se kitartás egyik újtól a másikig. Az új úton újra kellett tanulni a járást a parasztságnak, mint azoknak, akiknek műtötték vagy gipszelték a lábát. Amint tudjuk, azóta nemcsak járni tanultak meg ezen az úton, hanem száguldani is. A „rosszabb nem lehet” remény gyengén pislákoló mécsesét csillogó eredmények, egyre növekvő termésátlagok, mind nagyobb jövedelem és jólét váltotta fel. A ló értéke mór nem sokkal nagyobb az egykori cséphadarónál. A körmöstraktor sem kell már, csak a gumis és lánctalpas. A tanya sem kell, se piros cseréppel, se anélkül. Mind többen, új, két-három szobás lakást építenek sorra-rendre, víz- és villanyvezetékkel, s ellátják mosógéppel, televízióval. Sokak udvarában fontosabb épületté vált az autógarázs, mint egy ól az aprójószágnak.

Mindezek láttán csak irigykedhetnének az egykori sajnálkozók, ha nem burkolta volna be szívüket, igazságérzetüket az ellenséges érzület páncélja. Ha valóban a magyar parasztot sajnálták volna és nem azt, hogy hazánk kiszakadt egykori vadászterületükből – Mert népünk általános nyomora ellenére is gazdag vadászterület volt ez az ország a telhetetlen kizsákmányolok számára. Most meg pláne szeretnék megkaparintani. Pedig még sok építenivalónk, sok fejleszteni, gyarapítani valónk van. Az elmúlt két évtized alatt leginkább előtérbe helyezett ipar fejlesztésében is sok még a lehetőség, a kívánalom. Hát még a mezőgazdaságban?

Az eltelt húsz év eredményei – bármennyire túlhaladták is kezdeti, későbbi elképzelésein két és reményeinket – még csak alapját képezik a további adottságok gyorsabb kiaknázásának. Tény azonban, hogy ezután évente gyorsabban fejlődik megyénk mezőgazdasága is, mint a korábbi időkben öt év alatt. Nemcsak azért, mert rendelkezünk már a szükséges felszerelések jó részével. Nagyobb hajtóerőt jelent számunkra az, hogy szövetkezeti parasztságunk nem olyan félszeg, kevés reményű, tétován lépkedő már, mint 15-20 évvel ezelőtt. Most már ismeretekkel, tapasztalatokkal, útja helyességében ezerszer meggyőződött, egységes tetterőt képez.

Az érdem a húsz év előtt és alatt utat mutató és segítő kommunistáké, az első és a többi szövetkezet alapító tagjaié, vezetőié. Fejezzük ki elismerésünket Harangozó Lajos tsz-elnök- helyettes szavaival, amelyekkel a húsz éve alakult újkígyósi Dózsa Tsz alapító tagjait köszöntötte jubileumuk alkalmával: Mi, fiatal szövetkezeti tagok soha sem feledjük el fáradságos, úttörő munkájukat. Hálásak vagyunk azokért a nagy erőfeszítésekért, amiket a magyar mezőgazdaság, a magyar falu és a magyar paraszti élet megújhodásáért tettek.”

Kukk Imre

 

Mai kommentár: Úgy tűnik, hogy bevált a vezércikk műfaja a megyei napilapnak. A címlapon szereplő harcias írás nagyon komoly, a megye társadalmát átalakító kérdéseket boncolgat, a téeszesítés húsz esztendejét dicsőíti. Anélkül, hogy az utókor örökölt bölcsességével pálcát törnénk a folyamat felett, megállapíthatjuk, hogy mai szemmel nézve igenis volt jó oldala a téeszesítésnek. A szétaprózott birtokrendszer nem maradt volna működőképes, a gépesítés bizonyára nem történt volna meg. Vagyis hosszú távon tönkre ment volna az agrárium. A folyamat alapvető problémája az erőszakosság volt és az, hogy a korábban jobban, okosabban gazdálkodókat kuláknak, a rendszer ellenségének bélyegezték. Amennyiben a kolhozosítás főszereplői hagytak volna időt, akkor a probléma talán magától megoldódott volna, de mint tudjuk a tervgazdálkodásban az időtényező fontosabb volt az ésszerű cselekvésnél.

 

 

Nem volt a héten ifjúsági bűncselekmény miatt nyomozás-elrendelés – Sok volt a lopás – A lakosság segíti az ismeretlen tettesek felderítéséit
Heti tájékoztató a bűncselekményekről

“Tájékoztatást kértünk a megyei rendőr-főkapitányság bűnüldözési-osztályának vezetőjétől, a héten megindított rendőrségi eljárásokról és nyomozásokról. Az osztályvezető elmondotta, hogy két érdekesség is volt a héten a bűncselekmények statisztikájában. Az egyik, hogy egyetlen ifjúsági bűncselekményben sem indult eljárás; a másik ami szintén ritka eset: csupán egy hét alatt négy esetben kellett erőszakos nemi közösülés és fajtalankodás miatt nyomozást elrendelni.

Tárgyalóterem (forrás: kemma.hu)

– Hogyan oszlottak meg a hét fekete foltjai?

– Volt 16 felderített lopás, két hivatalos személy elleni sértés, egy csalás, két tartásdíjfizetés elmulasztása, négy erőszakos nemi közösülés és fajtalanság, két testi sértés, egy-egy társadalomtulajdon sérelmére elkövetett hanyag kezelés, sikkasztás, rongálás. Egy esetben jogtalan gépjárműhasználatot is jelentettek a rendőrségnek. 
– Részleteiben milyen jellegűek voltak ezek a bűncselekmények?

– A tizenhat lopás közül öt esetben a társadalmi tulajdon ellen követték azt el. Súlyosságot nem lehet mondani, hiszen a legnagyobb mindössze 190 forint értékű. Ennyi árut vittek el a Gyulai Várfürdő tejpavilonjából, betörés útján. A személyi tulajdon ellen nagyobbak a lopás összegei. Békésen, ismeretlen tettes 3000 forintot lopott el az egyik lakó ruhaszekrényéből.

Szeghalmon hamis kulccsal egy magánlakásba jutottak be és 2400 forint értékű ruhaneműt, ékszert-karórát loptak. Öltözői lopás tör a Békéscsabai Ruhagyárban, a Békési Kosárfonó Vállalatnál és az Orosházi Állami Gazdaság pusztaszőlősi üzemegységében. A lopások formái meglehetősen különbözőek, sőt szerepel köztük egy zsebtolvajlás is.

Ezután elmondotta az osztályvezető, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények között viszont nagyobb értékben szerepel a méhkeréki termelőszövetkezetben a gulyás hanyagsága, aminek következtében 12 szarvasmarha felfúvódott és 20 00 forint kár keletkezett. A Méretes Szabók és Szűcsök Ktsz-ében Békéscsabán az egyik adminisztrátor 4 000 forintot sikkasztott el.

A tartásdíjfizetés elmulasztását két apa „követte el” gyermekeikkel szemben.

A tájékoztatás szerint a bűncselekmények elkövetőinek többsége ismert. A héten 14 esetben volt ismeretlen a tettes, de azóta ezekben is több elkövetőt derített fel a rendőrség. Sokat jelent a lakosság segítése, s javulhat a támogatás még jobban, ha az emberek gondosabban őrzik tulajdonaikat, a vállalatok többet törődnek az öltözők biztonságával, és akkor is csökken a kár, ha a gondatlanságot a lelkiismeretesség s a felelősség váltja fel. Egy másik figyelmeztető: a bűncselekmények többségét csavargók, munkakerülők hajtják végre, tehát a lakosság az ők leleplezésével ilyen irányban is hozzájárulhat a bűnüldözéshez.”

Varga Tibor

 

Mai kommentár: Új szelek fújdogáltak 1968 szeptemberében a megyei pártlapban. Valamelyest frissült az arculat, megjelent a vezércikk, új szerzők és új rovatok köszönnek ránk a hasábokról. Ilyen a heti tájékoztató a bűncselekményekről is. Érdekes, hogy az osztályvezető két dolgot emel ki a heti statisztikából: egyetlen ifjúsági bűncselekményben sem indult eljárás, illetve, hogy egy hét alatt csupán négy esetben kellett erőszakos nemi közösülés és fajtalankodás miatt nyomozást elrendelni. Manapság, ha egy ilyen eset történik Békés megyében, akkor az országos bulvármédia különvonattal küldi le az embereit forgatni és kérdezősködni.

 

 

AKÖV autóbusz (forrás: magyarjarmu.hu)

Megkapták a külön autóbuszt a kondorosi asszonyok

“Szeptember 7-én közöltük lapunkban a Békéscsabára bejáró kondorosi asszonyok kérését, hogy külön autóbuszt kapjanak. Időközben a pamutszövő üzem vezetőitől tájékoztatást kaptunk arról, hogy már a cikk megjelenése előtt tárgyaltak az AKÖV-vel és a Pamutszövőipar Vezérigazgatóságával, s így sikerült megoldani a különbusz biztosítását. A kondorosi asszonyok tehát már szeptember eleje óta kényelmes körülmények között járhatnak munkába. A gyár vezetőit dicséri a hathatós és gyors intézkedés.”

 

Mai kommentár: Szeptember 7-ei lapszemlénkben foglalkoztunk a Kondorosról Békéscsabára ingázó asszonyok problémájával és ígéretet tettünk arra, hogy beszámolunk az eredményről. Mint látjuk, két hét és a nyilvánosság ereje segített a különbusz biztosításában. A munkahelyeket a település vezetői, a buszjáratot a Pamutszövő vezetői járták ki. Mindkettőjüknek jár a piros pont.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1968. szeptember22-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja átépítése során az ostornyeles lámpákat az út szélesítése miatt kiemelték. Képünkön az ostornyelek elszállítását mutatjuk be. címmel.

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,