Hamarosan a boltok polcaira kerül a csabai Gárdián Gabriella mesekönyve

2024. december 29. 11:00 | Such Tamás

Könyvem egy édesanya történeteiről szól, amelyek a legszebb álmokat és boldog pillanatokat hozzák el a kicsiknek. Hiszen a mesékben a szeretet, a bátorság és a barátság mindig győz, miközben a gyerekek felfedezik a világ csodáit – mondja a békéscsabai Gárdián Gabriella elsőkönyves alkotó. A Mesék anyától című kötet szerzőjével beszélgettünk a minap.

Gárdián Gabriellának nemcsak alliterált a neve, hanem mindkettő őrangyalt, védelmezőt jelent. A további érdekesség, hogy sötétbarna a haja, illetve mély tónusú a hangja (gyanús, hogy még hangoskönyv is lehet a kötetből), ellenben kék a szeme. Egyszer egy idősebb nő a zebrán azt üvöltötte neki: „Te nem létezhetsz! Olyan nincs, hogy fekete a hajad és kék a szemed!”. Ám szerencsénkre mégis létezik.

Már az általános felsőben megszerette az irodalmat. Később a gimiben pedig a művészek élettörténetére „kattant rá” még jobban. Az érettségit követően hosszú ideig sales-es volt egy telekommunikációs cégnél, jelenleg egy csabai vállalkozásnál évek óta asszisztens. Közben 14 éve megszületett Petra lánya, a bajok akkor kezdődtek – mármint mesefronton.    

– Mint minden anyuka, amikor megszületik a kisbabája, én is elmentem a könyvesboltba, és azt a mesekönyvet kerestem, amit majd minden este felolvasok neki – meséli. – Többször is előfordult, hogy amikor hazavittem egy szép könyvet, otthon döbbentem rá: semmi tanulság, semmi varázslat, semmi tündérvilág nincs benne. 

Hozzáfűzi, kvázi azok inkább amolyan gyermekeknek szóló motivációs könyvek voltak: Ubul nem fél óvodába menni, Franciska egyedül takarítja ki a tengerimalac terráriumát vagy Nem nehéz bilibe pisilni stb.

– Vallom, hogy a gyermek a hétköznapokban élje át a szürke pillanatokat, de otthon este már a varázsvilágban bolyongjon – jegyzi meg. – Egy csodás mese hatására induljon be a fantáziája, hogy majd mosolyogva aludjon el. Bátorítsa. Hatással legyen a későbbi életére. Az első meséket random, az ágyban egymás mellett feküdve találtam ki, miközben Petrával összebújtunk – hiszen fontos a testi kontaktus. S ahogy nőtt, úgy komolyodtak a történetek: körülbelül másfél éves korától kezdődnek és egészen 12 éves koráig tartanak.

 

Gárdián Gabriella – Forrás: Gárdián Gabriella

 

Elmondja, az egyik első A süni és a szél volt. Majd ahogy belelapozunk a kötetbe, nagyon különleges illusztrációkat látok. 

– Azok a mesterséges intelligencia segítségével készültek – teszi hozzá –; mivel nekem barátom a technika. Azt írtam neki, „Szia, kérlek…” – mindig kedvesen letegezem, mert ha egyszer életre kel, nem lenne baj, ha nem veszünk össze. Szóval azt írtam, „Kérlek, készíts egy olyan képet, ahol egy süni áll az erdő közepén és az avart felkavarja a szél...”. Nagyon is jól sikerült.  A sünis mesét egyre több követte, és ami Petrának tetszett, azt többször is meg kellett ismételni, amelyeket általában másnap leírtam. Majd ahogy a lányom nőtt, egyre jobban beleszólt a történetekbe, hogy például kik legyenek a főszereplők, illetve egy kicsit bonyolította a szálakat.  

Közben Gabi úgy döntött, egy élete, egy halála és elküldte a meséket egy kiadónak, ahonnan visszaérkezett A szerződés. 

Íme, két részlet a Mesék anyától című könyvből ínycsiklandónak (a Publio Kiadó engedélyével):

 

A mama szivárványa

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kismadár, Aranylile. A nagymamájával élt egy fészekben, a magas füvek védelmében egy mocsár közepén. A nagymamája sokat mesélt neki, legfőképp egy csodaszivárványról, amely olyan volt, hogyha valaki átrepült felette, szivárványszínűvé változik.

Lile annyiszor hallotta a mesét, hogy eltökélt szándéka lett, ha nagy lesz, megkeresi a szivárványt, és átrepül fölötte. Sokat edzett is, készülve a nagy útra.

Egyik nap úgy döntött, útnak ered. Elhagyja a mocsarat, a magas füvek oltalmát, és a mamát. Vidáman és mosolyogva váltak el, bízva abban, hogy Lile boldogan és szivárványszínűen tér vissza.

A nagymamája megszorongatta, megpuszilgatta, és szívében örömmel engedte útjára Lilét.

Lile repült, ameddig bírt – míg elért egy tenger partjához. Itt sirályok repkedtek, fehér felhőként és hangosan vijjogtak.

– Nem tudsz tovább repülni – ült le mellé egy öreg sirály. – Nekem elhiheted, ott egy talpalatnyi szilárd föld nincs, ahol megpihenhetsz – bölcselkedett.

– Akkor hogyan tudnék tovább jutni? – Kérdezte Lile…

 

A süni és a szél

Hirtelen jött az ősz, a süni belakmározva keresett magának egy helyet, ahol biztonságosan meghúzódhat és édes téli álmát alhatja.

Talált is magának egy tarka színű avarból készült kupacot, de huss, épp, amikor bevackolta volna magát, szétfújta a szél.

Keresett egy másik halmot. Jó melegnek tűnt, és ha lehet, még tarkább is volt. Bekuckózott, és elhelyezkedett épp – amikor szétfújta a szél.

Felállt egy nagy kőre.

– Szél! Miért csinálod ezt? – kiabálta a levegőbe.

A szél mellé csücsült… tovább a könyvben olvasható. 

***

Gabi Mesék anyától című könyvét január 7-én mutatják be a városházán. 

További programok »