Világszerte megemlékezéseket tartanak kedden az Egyesült Államok elleni terrortámadás 17-ik évfordulóján. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer emberéletet követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen. Az al-Kaida terroristái összehangolt támadást indítottak az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én - írja a hirado.hu.
Kedd reggel, helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két eltérített utasszállító repülőgép csapódott a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center, WTC) két ikertornyába, amelyek a becsapódás után nem sokkal összeomlottak.
A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban nem tudták megmenteni a lezuhanástól. A repülőgépek egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat.
A négy repülőn utazó 246 utas és annak személyzete közül senki sem élte túl a katasztrófát, 2606-an New Yorkban a tornyokban vagy a tornyok közvetlen közelében haltak meg, 125-en pedig a Pentagon épületénél vesztették életüket. Az áldozatok között összesen 90 ország állampolgára szerepelt.
A New York-i áldozatok közül több mint ezer ember maradványait nem sikerült azonosítani. A helyi igazságügyi orvosszakértő 2001-ben a maradványok megőrzése mellett döntött, remélve, hogy a technológiai fejlődés idővel lehetővé teszi az áldozatok azonosítását, az újabb eljárások segítségével 2013 óta hat áldozatot sikerült azonosítani. A DNS-vizsgálatok napjainkban is zajlanak.
A merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat – amely eleinte tagadta, hogy köze volna a támadáshoz – 2004-ben vállalta a felelősséget.
Összeesküvés-elméletek
Tizenhét évvel a terrortámadás után még továbbra is élnek különböző alternatív elméletek az ikertornyok, valamint a közelben fekvő 47 emeletes WTC7-es összeomlásáról.
Az egyik legelterjedtebb ilyen nézet szerint nem a becsapódó gépek, hanem irányított robbantásban dőltek össze a felhőkarcolók, előre elhelyezett robbanószerkezetek rombolták le azokat. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint a repülőgép becsapódása után keletkezett tűz nem lehetett elég magas hőmérsékletű ahhoz, hogy megolvassza az épület rendkívül masszív vasszerkezetét.
A jelenlegi amerikai elnök Donald Trump a terrortámadások utáni nyilatkozatában is lehetségesnek tartotta, hogy irányított robbantás miatt dőltek össze New York emblematikus épületei.
„Hogyan lehetséges az, hogy egy 767-es vagy egy 747-es áthatol azon a vasszerkezeten” – fogalmazott az ingatlanmágnás, aki szerint nem építészeti hiányosságok vezettek az omláshoz.
Szakértők szerint viszont a becsapódás után keletkező tüzek miatt nagyon meggyengülhettek az épületek acél tartószerkezetei, emiatt kártyavárként dőltek össze.
Az amerikai Szabványügyi és Technológiai Intézet kutatása kimutatta, hogy az épület vázát alkotó oszlopoknak nem kellett megolvadniuk ahhoz, hogy az egész szerkezeti váz összeroskadjon. Elég, ha a tartóoszlopok meglágyulnak, és nem tudják tovább tartani az épület vertikálisan rájuk nehezedő tömegét.
A szaúdi szál
A terrortámadások 19 elkövetője közül 15 szaúdi állampolgár volt, így már 2001. szeptember 11. után közvetlenül felmerült a szaúdi kormány esetleges kapcsolata a terrortámadásokhoz.
A 15-ik évforduló előtt publikáltak egy korábban titkosított, 28 oldalas dokumentumot, amely a terrortámadás addig ismeretlen részleteit is tartalmazta.
Az anyag titkosítását még George W. Bush elnök rendelte el, arra hivatkozva, hogy védeni szeretné a hírszerzési forrásokat és módszereket, elemzők szerint azonban azért is, hogy ne keltsen neheztelést a sivatagi királyságban, amely az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese Izrael mellett a Közel-Keleten.
A vizsgálatok nem tártak fel adatokat, még kevésbé bizonyítékokat, amelyek arra utaltak, hogy a szaúdi kormány vagy egyes szaúdi tisztségviselők bármilyen szerepet játszottak volna a merényletekben, vagy közük lett volna akár az előkészítésükhöz is.
Ennek ellenére időről időre felreppenek azok a hírek, hogy Rijád tudtával történt a támadás. Az amerikai törvényhozás – Barack Obama elnök vétója ellenére – 2016 szeptemberében megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, így Szaúd-Arábiát is.
Terrorellenes harc indult
A támadásokat követően azonnal az al-Kaidára és annak vezetőjére terelődött a gyanú, és a terrorszervezet vezetőjére 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki.
Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat, Bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó.
A terrorcselekményt kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohamed, Bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A jogi eljárás 2008 februárjában kezdődött meg ellenük a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton.
A különleges katonai bíróság hivatalosan 2012 májusában emelt vádat ellenük terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sérülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt.
A gépeltérítők vezetőjének tartott, egyiptomi származású Mohamed Atta több társával Németországból érkezett, és Bin Laden azért választotta őket, mert jól beszéltek angolul, és volt tapasztalatuk arról is, hogy milyen az élet egy nyugati országban. Az első merénylők 1999-ben és 2000-ben érkeztek az Egyesült Államokba, ahol különböző pilótaképzésekben vettek részt.
A titkosszolgálatok kudarca
A későbbi vizsgálatokból kiderült, hogy a terroristák szervezkedése a különböző hírszerzési ügynökségek előtt sem volt teljesen rejtve. Lehallgatott telefonhívások alapján a CIA arra a következtetésre jutott, hogy egy nagy terrortámadás van készülőben, de először azt gondolták, hogy ez Izraelben vagy Szaúd-Arábiában fog bekövetkezni.
Kenneth Williams, az arizonai Phoenixben szolgáló FBI-ügynök 2001. július 10-én emlékeztetőt küldött az ügynökség központjába. Ebben arról tájékoztatta az FBI vezetését, hogy valószínűleg Bin Laden szervezésében merénylet készül Amerika ellen, amelynek repülőgépekhez lesz köze.
Egy minnesotai pilótaiskola is tájékoztatta az FBI-t, hogy egyik diákjuk gyanús kérdéseket tesz fel. Zacharias Moussaouit le is tartóztatták, mert nem voltak rendben a vízumai, és később kiderült, hogy ő is benne volt a támadások szervezésében.
A különböző gyanús jelek és sejtések ellenére a gépeltérítéseket szinte zavartalanul keresztülvitték a terroristák. Ezt később a különböző hírszerző ügynökségek és nyomozó hatóságok túlságosan elszeparált működésével magyarázták.
A szervezetek között nem áramlott megfelelően a terrorgyanús személyekkel és az esetleges támadásokkal kapcsolatos információ, ezeket mulasztásból vagy éppen a saját érdekeikre tekintettel nem osztották meg más ügynökségekkel.
A Szabadság-toronnyal emlékeznek az áldozatokra
A WTC helyén 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján rakták le az üvegből és acélból megálmodott, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utalva 1776 láb (541 méter) magas One World Trade Center alapkövét.
A Szabadság-toronyként (Freedom Tower) is emlegetett felhőkarcolót, a nyugati félteke legmagasabb épületét 2014. november 3-án adták át. Az összedőlt ikertornyok két négyszögletes alapjának helyén emlékzuhatagot alakítottak ki, a múzeum pedig 2014 májusában nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A 104 emeletes épületben 278 ezer négyzetméteren irodák, üzletek és éttermek találhatók, a 102. emeleten kilátót alakítottak ki.
Forrás: hirado.hu/Szilágyi Levente
