Hogyan tekintünk mai szemmel a régmúlt eseményeire? Milyen hatással van az identitás tudatunkra? Többek között ezeket a kérdéseket feszegeti Zalán Tibor darabja, aki Kós Károly regényét dolgozta át történelmi színművé.
A cselekmény két szálon fut: egy jelenkori kerettörténetben, ahol egy festő egy mecénás megrendelésére készít Szent István történetét ábrázoló tablóképeket, a másik vonal pedig ezen képek történelmi korát eleveníti meg.
Az előadás rendezője kiemelte: a történelemhez és az annak értékeihez fűződő kapcsolatot, valamint az abból adódó emberi dilemmákat szeretné felszínre hozni.
– Ahogyan az István király féle karakter a teljes magányában végigviszi ezt a hatalmas politikai pályafutást, mint államférfi és mint a keresztény magyar állam megalapítója, úgy ennek a sorsnak az analógiája ebben a drámában a jelenkori idősíkban működő festőművész története, aki szintén meglehetősen elkeseredetten marad az előadás végén hoppon. Egy dolog azonban bizonyára megmarad mind a két embernek, ez pedig a hite. Ez a fajta hit, ami minket ebben a keresztény európai világban ma jellemezni tud, hiszen ez adja az identitásunk alapját, akkor is, ha esetleg nem vagyunk vallásosak – fejtette ki Pataki András.
Fotó: Bere Mátyás /behir.hu
A mecénás szerepét játszó Horányi László az Esztergomi Várszínház igazgatója, aki kiemelte, hogy nagy öröm számára a csabai társulattal együtt dolgozni és hogy szerepe megformálása a vártnál nagyobb feladatnak bizonyult számára.
– Az első pillanattól kezdve végig ott kell ülni a színpadon és követni az eseményeket. A mai szemmel egy picit olyan figura ő, akiből sajnos sok van. Az a fajta pénzes réteg, aki úgy gondolja, hogy pénzzel mindent el lehet intézni, még a történelmet is meg lehet venni, sőt a történelmet is lehet alakítani – fogalmazott, hozzátéve: nem tartja kizártnak, hogy jövő nyáron az esztergomi közönségnek is bemutassák a darabot.
Fotó: Bere Mátyás /behir.hu
A Szent Istvánt megelevenítő Czitor Attila elmondta, egy ilyen történelmi darabnál első sorban mindig a drámai szövegre alapozza a karakter kialakítását és felépítését. A darab István király életét 21 éves korától egészen haláláig végigköveti.
– A második felvonás nekem egy nagyon kemény munkát igénylő történet, ott igencsak besűrűsödik a színpadi jelenlétem. A gyermekei elvesztése, hogy olyan családtagjait kell kivégeztetnie, akit igazából nem szeretne, ez lelkileg egy nagyon kemény és kegyetlen út volt Istvánnak és így nekem is az ebben a történetben – fogalmazott.
A díszlet nagyban eltér a megszokottól, ugyanis a helyszínek egyfajta vázlatszerű megjelenítést kapnak, ezzel is azt sugallva, mintha az eredeti regény szerzőjének, Kós Károlynak a vázlatfüzetét látnánk.
Fotó: Bere Mátyás /behir.hu
Az eredetileg 25 évvel ezelőtt, Székelyudvarhelyen először játszott darab magyarországi ősbemutatóját a Békéscsabai Jókai Színház és a Gyulai Várszínház koprodukciójában láthatja a közönség.
– Tavaly volt egy lehetőség, amire be lehetett adni egy koprodukciós pályázatot, ekkor megkerestem Seregi Zoltán igazgató urat, hogy mit szólna ehhez az előadáshoz, ami nekünk több szempontból is érdekes. Egyrészt itt a történelmi vár belső környezete igényli a történelmi tematikájú darabokat és hát egy Istvánról szóló darab igazán méltó helyen van itt, ráadásul nem csak a történelmi múlt jelenik meg ebben az előadásban, hanem a jelenünk is – emelte ki Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója.
Az István, az országépítő bemutatója július 23-án, este 20 óra 30 perckor lesz a gyulai Várszínpadon, majd 2026-ban a Jókai Színház Nagyszínpadára is megérkezik.
Galéria
