Molnár Sándor, a Békés Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke úgy fogalmazott: kötelességünk a nemzet és az utódaink felé, hogy megőrizzük és továbbadjuk nemzeti hagyományainkat. Mint mondta, közös dolgunk és sorsunk a magyar nemzet, ennek fontosságára pedig a mindennapokban is fel kell hívni a figyelmet.
Fotó: Sipos Gábor/behir.hu
Gyula polgármestere azt emelte ki, hogy a határon túli testvérek jelenléte, valamint a rendezvény híre az egész Kárpát-medence figyelmét a városra irányítja.
– Városunk a pálinka és az összetartozás megkérdőjelezhetetlen központjává válik, amely folyamatosan erősíti egyik legfőbb gazdasági motorunkat, a turizmust, és tovább öregbíti a Gyulai Pálinkafesztivál hírnevét. A hagyomány nem működik magától: ahhoz, hogy egy kezdeményezés túlélje a mindenkori kihívásokat, valódi tartalomra, minőségre, állhatatosságra és elkötelezettségre van szükség – fogalmazott Görgényi Ernő.
Fotó: Sipos Gábor/behir.hu
Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere elmondta: sokat jelent számukra a fesztivál, hiszen ez napjaink Magyarországának legnagyobb pálinkarendezvénye.
– A rendezvény egyik legnagyobb erénye, hogy folyamatosan fejlődik: minden évben új elemekkel bővül a kínálat, és maguk a programok is fejlődnek. Talán ez az egyetlen olyan verseny az országban, ahol nemcsak a pálinka beltartalmát, hanem a külcsínt is értékelik. Ez azért fontos, mert egy új termék esetében a vásárló a boltban elsőként a látvány alapján dönt, ezért lényeges, hogy harmónia alakuljon ki a beltartalom és a megjelenés között – emelte ki.
A nagymester a pálinka történeti hátteréről is beszélt. Mint mondta, a pálinka presztízse 1950-ben sérült meg, amikor a Szovjetuniónak fizetett hadi jóvátétel során nem valódi pálinkát, hanem aromásított szeszes italt, barackízű szeszt adtak át. Az akkori politika, kereskedelem és termelők ezt pálinkaként kezelték, holott valójában szesz, víz és aroma keverékéről volt szó. Ettől az időszaktól kezdve egészen az 1990-es évek elejéig a pálinka sokak szemében az olcsó ital szinonimájává vált.
Barabás Attila hozzátette: a pálinka megítélésében fordulatot hozott a 2002-es agrárminisztériumi rendelet, majd Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása. Ekkortól a pálinka az európai italok szintjére emelkedett, és megkezdődött újkori, töretlen fejlődése. Mint fogalmazott, pálinkának kizárólag az a gyümölcspárlat nevezhető, amely teljes egészében gyümölcsből készül, minden előállítási műveletét Magyarországon végzik, és megfelel az előírt kémiai paramétereknek. Más esetben gyümölcspárlatról beszélhetünk.
Galéria
