A kezdeményezés részeként a Vajdaság, Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Drávaköz és Muravidék is párlatokkal járult hozzá a „magyarok pálinkájához”. Az eseményen a felajánlott anyaországon belüli pálinkákat és határon túli párlatokat egy nyílt hordóban házasítják. Az így kapott „összetartozás pálinkáját” pedig megszenteltették, amelyre Kovács Péter esperest, plébánost kérték fel.
Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, hogy nem csupán pálinkát öntenek össze ezen a napon, hiszen ez az ital történet, identitás, múlt és közös sors is egyben. Kiemelte, hogy a pálinka kapocs a magyar kultúrához és a közös történelmünkhöz.
Gyula polgármestere azt emelte ki, hogy a gasztrokultúra nem létezhet italkultúra nélkül, a nemzet kultúráját pedig a gasztronómia nagyban meghatározza.
– A Gyulai Pálinkafesztiválnak pontosan az volt a küldetése a millenium évében, amikor Lovász Sándor kezdeményezésére elkezdték, hogy az akkor rossz megítélésű és minőségű tradicionális, magyar pálinkának a kultúráját felélesszék – emelte ki Görgényi Ernő.
– A magyar nemzet összetartozik, ez csak egy apró, pici kapocs, amit mi elindítottunk, így a pálinkával hirdetjük az összetartozást. Rendkívül fontosak az összetartozást népszerűsítő események az életünkben, remélem, hogy ez örökre így is marad – mondta Bora Imre fesztiváligazgató.
A házasított, majd palackozott „összetartozás pálinkáját” azoknak ajándékozzák, akik sokat tettek a népért, a hazáért és a magyarságért.
Galéria
