Zalán Tibor izgalmas alkotását Czitor Attila, a mesejáték rendezője dolgozta át, így egy rövidebb, egyfelvonásos előadás várja majd a nézőket április 14-én. A Vigyázat, a tetőn angyalok járnak! nem megszokott látványvilággal érkezik, Bíró Nóra díszlete és Bianca Imelda Jeremias (Jeremiás Bianka) jelmeztervező, valamint Petrovszki Árpád jelmezkivitelező alkotásai teszik a történetet feledhetetlen köntösbe.
Czitor Attila rendező kiemelte, hogy immár szokássá vált, hogy a pedagógusok kérésére egyórás diák-előadásokat tűznek színpadra, így Zalán Tibor kétfelvonásos alkotásán jelentősen rövidíteni kellett.
– Az utóbbi időszak erről a munkáról, a mű a dramatizálásáról szólt, egyeztetve az íróval. Igazából egy nagyon szép, dinamikus, jó szövegű történetet sikerült összehozni. A szereplők legtöbbjével már dolgoztam, tehát ismerem őket. Könnyű lesz rábírni őket, hogy minél hamarabb tanulják meg a szöveget, mert a tempót ez tudja leginkább meghatározni, így befolyásolja az egész darab lüktetését, ritmusát. Ezt Zalán Tibor írta ilyen verbálisra, nagyon humoros és frappáns szövegek vannak benne, tehát szerintem élvezet lesz tanulni is nekik – mondta a rendező.
Ezt követően kiemelte, hogy a mai gyerekek elég felgyorsult világban élnek és az impulzusok elég gyorsan érik őket, úgyhogy muszáj felvenni velük ezt a versenyt, ezért is kell növelni a tempót, de az eredeti mű is ilyen és alkalmas erre.
– Itt két világ találkozik, tehát az alkotótársaimmal, Bíró Nórával és Jeremiás Biankával, egy olyan miliőt terveztünk, alkottunk meg, aminek két oldala van. Egy nagyon rideg, urbanizált környezetbe nagyon bájos mesefigurák érkeznek meg. Ezzel én azt akarom tükrözni, hogy a mai városi gyermek hogyan tud hozzányúlni egy meséhez, hogyan tud látni egy mesét, hogyan tudja befogadni. Ebben a történetben a tető az egyetlen nyugvópont, egy háznak a teteje, ahol akaratlanul, de bezárva vannak ezek a szereplők, és ebben a rideg környezetben kell működniük – emelte ki Czitor Attila.
Az előadásban megjelennek a gonoszok is, minden egyes mesehősnek a maga gonosza is jelen van a farkas, a mostoha, a tündér és a Vasorrú Bába formájában, ezeket pedig hulladékból újrahasznosított-alkotott maszkokkal érézkeltetik majd, ezzel is jelezve, hogy a gonoszok az utca mocskából, sötétségéből jönnek.
A rendezői koncepció és a díszletterv ebben az előadásban szorosan egymásra épülő, egymást erősítő alkotóelemekként jelennek majd meg. Míg a rendező a mesehősök „kilépését” és a realitással való szembesülését állítja a középpontba, addig Bíró Nóra látványvilága ennek kézzelfogható, plasztikus keretet ad. Ahogyan a díszlettervező fogalmaz: önmagában már a felvetés is, hogy elmenekülnek a mesehősök a meséből, az kíván valami realitást maga mellé, ez a realitás válik az előadás vizuális alaprétegévé.
A három alkotói megszólalásból világosan kirajzolódik az előadás egységes vizuális gondolkodása: egy indusztriális, lepusztult nagyvárosi tetőn játszódó történetben jelennek meg a klasszikus mesehősök, akik egyszerre hordozzák a mesei identitást és a mai fiatalokhoz közel álló jegyeket.
A díszlettervező kifejtette, hogy a tér ennek megfelelően nem idealizált mesevilág, hanem omladozó falakkal, rozsdás vasszerkezetekkel, poros tetőtérrel megidézett urbánus közeg, amely tudatos kontrasztot képez a mese szerethetőségével. Az egész cselekmény éjjel játszódik majd, és amikor felkel a nap… (ezt inkább nem lőném le). Ehhez kapcsolódik a vetítés és a világítás finom rétege, amely nem uralja, hanem kíséri a történetet.
A jelmezek terén Petrovszki Árpád kivitelező és Jeremiás Bianka tervező közös munkája erősíti ezt a kettősséget. A cél az volt, hogy a gyerekek magukénak érezzék a szereplőket.
– Kell, hogy magukénak, közelinek érezzék a szereplőket, és ezért olyan ruhadarabokat csempészünk az előadásba, a szereplőkre, amiket ismerhetnek – mondta a kivitelező. Hozzátette, hogy a klasszikus karakterjegyek megmaradnak, de kortárs elemekkel egészülnek ki, az Ólomkatona nem a klasszikus veretes fémruhákban jelenik meg, hanem például a mai, NATO-katonák military egyenruhájának egy korabeli fazonra elkészített verziójában, Piroska pedig oversized pulcsis miniszoknyás lány lesz majd.
Így a díszlet és a jelmez közös irányba mutat: a mesehősök egy realista, kissé lepukkant világban élnek tovább, miközben ruházatukban és környezetükben is tükröződik a mai fiatalok vizuális kultúrája.
Galéria
