Herczeg Ferenc finoman ironikus világa mögött mély, emberi dilemmák húzódnak meg: a szeretet, a méltóság és a választás szabadsága kerül mérlegre egy kifinomult, mégis törékeny világban. A Kék róka a magyar drámairodalom egyik jelentős darabja, amely ma is érvényesen szól a kapcsolatok rejtett feszültségeiről. Egy házasság látszólagos egyensúlya bomlik meg, amikor megjelenik a gyanú, a vágy, szenvedély és a csábítás – a történet a hűség, az önazonosság és a társadalmi elvárások által formált szerepek kérdéseit boncolgatja.
A darab sajtónyilvános próbáján a rendező, Herczeg T. Tamás hangsúlyozta: a mű egyik központi kérdésére a darab nem ad egyértelmű választ, de az előadás végére minden néző kialakíthatja a saját véleményét. Igyekeznek rávezetni a közönséget arra is, hogy mit szimbolizál a kék róka. Azok számára pedig, akik ismerik a művet, a Csabán színpadra állított darab újdonságot hozhat, hiszen a történet más fordulatokat és titkokat is rejt.
– A '30-as évek artdeco stílusát idézzük meg, amely jelenleg is nagy divat, nem áll tőlünk távol. Kicsit frissítettünk a nyelvezeten, de mindent megőriztünk, ami Herczeg Ferenc irodalmi munkásságában fontos volt: a stílusát, az irodalmi értékeit. A darab aktuális problémákkal foglalkozik, az emberek jellemével, szerelmi viszonyokkal. Megtartjuk a vígjáték elemeket, de megpróbáljuk komolyan venni a szenvedélyes viszonyokat – tette hozzá a rendező.
A történet egy szalonban játszódik, ahol Pál, a természettudós, felesége, Cecile és legjobb barátja, Sándor szerelmi háromszögébe pillanthatunk be.
Papp Barbara, aki Cecile-t alakítja, elmondta: alapvetően a mű vígjátékként definiálható, de amikor először elolvasta, rájött, hogy egy lélektani drámát tart a kezében.
– A darabnak egy érzékeny, érzelmi krízis, a hűtlenség, pontosabban annak gyanúja a központi konfliktusa, amely felkavarja az állóvizet egy házasságban, de még egy férfi barátságban is. A karakterem, Cecile egy okos, tudatos, magas érzelmi intelligenciával bíró nő, aki mindig két lépéssel előrébb jár a körülötte lévő embereknél, és okosan irányítja a férfiahoz kötődő kapcsolatait – tette hozzá.
Czitor Attila, aki Sándort alakítja, arról beszélt: egy érdekes, szürreális világba csöppenhetünk a darab segítségével.
– Az 1930-as éveket is kicsit modernizáltuk, az volt a rendezői kérés, hogy stilizáltabb, archetipikusabb előadást mutassunk be. Sándor szempontjából nem feltétlenül kell az igazságot kimondani, felszínre hozni a barátaink boldogsága érdekében, hanem jobb inkább hallgatni. Néha – sommázott.
A jelmezek Jeremias Bianca Imelda tervei alapján készülnek, a díszletet Huszár Kató álmodta meg. A zenéről Varga Bálint zeneszerző gondoskodik, az előadás pedig egy jelmezbállal indul, amely megalapozza a produkció táncos elemeit, ezt Mlinár Péter koreográfiája színesíti.
A Kék róka bemutatója október 3-án lesz, ezzel a Jókai Színház ünnepélyesen megnyitja a 2025/26-os évadát.
Galéria
