Hogyan tekintünk mai szemmel a régmúlt eseményeire? Milyen hatással van az identitás tudatunkra? Többek között ezeket a kérdéseket feszegeti a Zalán Tibor által átdolgozott történelmi színmű.
A cselekmény két szálon fut: egy jelenkori kerettörténetben, ahol egy festő egy gazdag ember megrendelésére készít Szent István történetét ábrázoló tablóképeket, a másik vonal pedig ezen képek történelmi korában játszódik.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
– Ez a gazdag ember elszörnyed, hogy mennyi pénzt fizet azért a borzalomért, amit lát a színpadon: a gyilkolás, az árulás, a halál. Azt mondja, hogy ha ez a történelem, akkor nekem nem kell. Számomra ez a legfontosabb üzenete a keretjátéknak, hogy azt mondja a modern kor embere, hogy én szórakozni, tiktokozni, facebookozni akarok, én nem tudom mit akarok, de nem akarok szembenézni a valósággal, ünnepkor ünnepelni akarok és nem akarom tudni, hogy mi van az ünnep háta mögött – emelte ki a darab megalkotója, Zalán Tibor.
A karakterek a két kornak megfelelő, Vesztergombi Anikó által megálmodott jelmezekben jelennek meg, a díszlet azonban nagyban eltér majd a megszokottól, ugyanis a helyszínek egyfajta vázlatszerű megjelenítést kapnak, ezzel is azt sugallva, mintha a darabot ihlető Országépítő regény szerzőjének, Kós Károlynak a vázlatfüzetét látnánk.
Az előadás rendezője kiemelte: a történelemhez és az annak értékeihez fűződő kapcsolatot, valamint az abból adódó emberi dilemmákat szeretné felszínre hozni.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
– Tudunk-e erről eleget, vagy ha tudunk is, akkor milyen módon használjuk, vagy használjuk ki az ebben rejlő lehetőségeket. Életté váltjuk-e ezt a kultúrát, vagy pedig egész egyszerűen csak kivesszük belőle azt, ami napi szinten számunkra hasznos. Ezek eléggé komoly dilemmák, ezért izgalmas ez a 25 éve megírt mű, ami most egy kicsit a korok változó pillanatai miatt újra lett fogalmazva – fejetette ki Pataki András.
Az eredetileg 25 évvel ezelőtt, Székelyudvarhelyen először játszott darab magyarországi ősbemutatóját a Békéscsabai Jókai Színház és a Gyulai Várszínház koprodukciójában láthatja a közönség. Elek Tibor igazgató kiemelte, szívügye volt a csabai színházzal végzett közös munka, hiszen a békéscsabai Bárka főszerkesztőjeként egyfajta kapocsként működik a két intézmény között.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
– A Gyulai Várszínháznak hat évtizede fontos törekvése a történelmi darabok, a történelmi tematikájú előadások létrehozása, emellett mindig törekedett a kortárs szerzők műveinek bemutatására, ami ősbemutatót jelent. Ebben a darabban, ebben az előadásban minden szempont megvalósul – fogalmazott az igazgató.
Az István, az országépítő bemutatója július 23-án lesz a gyulai várszínpadon, majd a darab 2026 januárjában érkezik Békéscsabára.
Galéria
