Soron kívül – csak sürgős ügyekről tárgyaltak a képviselők

Soros helyett soron kívül ülésezett a közgyűlés csütörtökön a belga nagykövet békéscsabai látogatása miatt. Ezért csak a halaszthatatlan ügyekről tárgyaltak a képviselők, a márciusi tanácskozást április 6-án pótolják.

Napirend előtt Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) azt tette szóvá, hogy a soros márciusi ülésen fontos városi ügyekről tárgyaltak volna, a tanácskozás egy hetet csúszik, de sok képviselőnek munkája van, ami miatt ha ki kell hagynia a tanácskozást, nem tudja megfelelően képviselni választóit. A tanácsnok azt is megkérdezte, miért kell egy héttel eltolni a soros ülést?

Más időpont nem volt megfelelő a soron kívüli ülésre, határidős ügyekről kell tárgyalni – közölte a polgármester. Az ülés a belga nagykövet békéscsabai látogatása miatt csúszik, akinek küldöttségéhez egy gazdasági szakember is tartozik, és csak csütörtökön tudtak jönni. A program része a kétegyházi úti vállalkozói inkubátorház meglátogatása – tette hozzá Szarvas Péter (Független).

Takács Péter (LMP) megjegyezte, habár elfogadták az idei, első féléves munkatervet, 4-5 nappal ezelőtt kaptak értesítést az ülés időpontjának változásáról, az új miatt pedig több programját is át kellett szerveznie. Arra is emlékeztet, hogy volt már Pap János polgármestersége idején precedens arra, hogy amikor a városvezető nem ért rá, valamelyik alpolgármester vette át az ülés levezetését. Azt is kérdezte, hogy egyes Terület- és Településfejlesztési Operatív Programos pályázatnál összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell aláírni, ennek mi az oka?

A Magyar Államkincstár kérésére kell aláírni a nyilatkozatot – választolt dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. cégvezetője. Mint mondta,eddig nem kellett, de a közreműködő szerv felhívta a figyelmet arra, hogy valamennyi, uniós forrásból származó a közbeszerzési eljárásos pályázat esetén ki kell tölteni a formanyomtatványt.

Miklós Attila (MSZP) azt jegyezte meg, hogy a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrző Bizottságnak a márciusi soron ülésen kellene beszámolnia a kistérségi ügyről, de mint mondta, erre nincs lehetőség. Hozzátette: a bejelentések napirend sem szerepel a mai programban, ezért csupán áprilisban áll módjában tájékoztatni a testületet.

Emelkedik a térítési díj az Ady Endre utcai idősek otthonában, fizetni kell a házi segítségnyújtásért

A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társuláshoz és a Békéscsabai Térségi Egyesített Szociális Központhoz tartozó intézményekben a szociális ellátásokért fizetendő díjakat minden év április 1-ig állapítják meg. Ezt a költséget számos tényező befolyásolja.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése például befolyással van az intézményi térítési díjra, emiatt idén a szociális központ esetében valamennyivel több, mint 42 millió forintos fedezet szükséges a dolgozók bérének kiegészítéséhez.

A házi segítségnyújtás központi szabályozásának átalakulása nem csak a szakmai tartalmat érintette, hanem 2017 elejétől a központi finanszírozást is. Az ellátási formák után kérhető támogatások csökkenése és a kevesebb állami normatíva miatt 26,2 millió forintos forráshiánnyal is kalkulálni kell.

A kistérségi társulás 2017-es költségvetésének elfogadásakor arról döntött, hogy a szociális feladatok ellátásához szükséges források biztosításához – szükség esetén – a társulási tanács legfeljebb 18 millió forinttal járul hozzá. A forráshiány kezelésében segítséget nyújt az a 7,8 millió forint is, amelyet az önkormányzat biztosít bértámogatásra, a maradék hiányt forrásátcsoportosítással gazdálkodják ki. Ezek az összegek azonban nem elegendőek a kiesett bevételek pótlására, más bevételi forrása pedig nincs az intézményeknek. Éppen ezért a szakosított ellátás évek óta változatlan összegű térítési díjának emelésére és a házi segítségnyújtás térítési díjának bevezetésére van szükség az előterjesztő szerint.

Lássuk tételesen, mi marad a jelenlegi szinten és mi emelkedik majd:

  • A szociális étkeztetésének, az időskorúak nappali ellátásának, a demens személyek nappali intézményi ellátásának, a fogyatékos személyek nappali intézményi ellátásának díja nem változik.

  • A szenvedélybetegek nappali ellátása étkezés nélküli intézményi térítési díja 0 forint, míg az étkezéssel igénybe vett ellátás 350 forint/fő/nap.

  • A házi segítségnyújtásnál a szolgáltatási önköltség 1268 forint/gondozási óra lesz. Az intézményi térítési díj a szociális segítés esetén 800 forint/óra. Személyi gondozásnál ugyanez 600 forint/óra.

  • A támogatói szolgáltatásnál az intézményi térítési díj 0 forint.

  • A tanyagondnoki szolgálat igénybevétele a törvényi előírásnak megfelelően térítésmentesen történik.

  • A szakosított ellátáson belül az Ady Endre Utcai Idősek Otthonában az intézményi térítési díjat évek óta nem emelték, így ezt havi 84 ezer forintról 95 ezer forintra emelik.

Kocziha Tünde (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális otthonokban élőknél kell emelésre számítani, pedig ők a legkiszolgáltatottabbak – 10 ezer forintos nagyságrendű emelésről van szó. A képviselő szerint ez vérlázító. Ez szerinte azért fordulhat elő, mert a kormány béremelést írt elő, de forrást nem rendelt a feladathoz. Hozzátette: fontos, hogy az ellátásban ne legyenek akadályok, az ápolók bére rendezésre kerüljön, de az, hogy “a béremeléssel kampányolva a gondozottakkal legyen megfizettetve a hiány, az pofátlanság”- fogalmazott a Jobbik politikusa.

Szarvas Péter (Független) úgy vélte, ha év közben lesz olyan kormányzati intézkedés, amivel kompenzálva lesz a hiány, akkor ezt továbbadják, ebben az esetben a díjakat is csökkentik. Hozzátette: a kormányzatban tudomása szerint van arra szándék, hogy kompenzálják a béremeléssel járó költségeket. Mint mondta, az előterjesztés rámutat, hogy a hiány egy részét fedezi a kistérség, de a fennmaradó részt elő kell teremteni a városnak.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) első kortes beszédének tekintette a Jobbik frissen megnevezett országgyűlési-képviselőjelöltjének felszólalását, de arra kérte képviselőtársát, az önkormányzati előterjesztések nyomán ne tegyen nagypolitikai kijelentéseket.

A békéscsabaiaknak joga van tudni erről az ügyről – riposztolt Kocziha Tünde (Jobbik). Megjegyezte, a város azt várja, hogy “megkönyörüljön” rajta a kormány, és adjon kompenzációt, de szerinte erre nem lehet alapozni. Véleménye szerint akkor kell döntéseket hozni, ha előbb megnézik a kasszát, nem tisztességes, hogy kizsigerelik az önkormányzatokat.

Több tizmilliárdos fejlesztéseket hoz a kormány Békéscsabára – emlékeztetett Kiss Tibor (Fidesz-KDNP), aki továbbra is azt kérte képviselőtársától, válogassa meg szavait.

Takács Péter (LMP) azt kérdezte, hogy miért nincs feltüntetve a kistérségi társulás többi intézményének hozzájárulása, illetve a többi dolgozó béremelésének kalkulációja?

Bátori Zsuzsanna intézményvezető válaszában kifejtette: elsősorban a garantált bérminimum emelése miatt jelentkezik a többletköltség. A dolgozóknál ez minimum 30 ezer forint többletköltséget jelent, ez 15 dolgozót érint. A kistérségnél is biztosították a béremelést, a házi segítségnyújtásnál jelent ez majd változásokat.

Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője azt jelezte,  a társulás költségvetéséhez Békéscsaba nem járul hozzá támogatás formájában, a többi önkormányzat tagdíjat fizet, lakosságarányosan.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) megjegyezte: a Fidesz-kormány bért emeltetett, amivel úgy gondolja, a dolgozók is egyetértenek, de ezt nem intézményekre vetítik. A tanácsnok egyetért, sőt, kevesli a minimálbér és garantált bérminimum emelését. Azt is hangsúlyozta, az önkormányzat szívén viseli a szociális intézmények sorsát, de mindenkinek hozzá kell járulnia a rendszer működéséhez. “Az ügy kistérségi, azt pedig, hogy egy olyan párt képviselője emeli fel a hangját ez ellen, amelyik áprilisban még hazaárulónak nevezte volna azt, aki nem védi meg az államhatárokat, majd kihátrált emögül az októberi népszavazáson, az kétszínűség és pofátlanság” jelentette ki a tanácsnok.

Kaposi László (DK) szerint időszerű volt a béremelés, amit a válság óta fokozatosan kellett volna végrehajtani, mert úgy véli, szinte lehetetlen úgy béremelést végrehajtani, hogy az minden igényt kielégítsen. Hozzátette: nem a béremelés ellen vannak, hanem az ellen, ahogyan a kormány az önkormányzatokat kezeli.

Kocziha Tünde (Jobbik) úgy fogalmazzott: elhiszi, hogy a fideszes képviselők “pofátlanságnak” tartják azt, ha pártja nem támogatja a Fidesz-kormány minisztereinek és strómanjainak meggazdagodását, de mint mondta, a Jobbik feltétele az volt, hogy megszüntessék a letelepedési kötvényeket. A képviselő szerint az a hazaárulás, ha valaki pénzért adja el a hazáját.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) arra emlékeztet, hogy a tárgy a kistérségi térítési díjak módosítása, amitől eléggé eltértek.

Takács Péter (LMP) megjegyezte, ha a kistérség már döntött erről, akkor a csabai közgyűlésnek miért kell? Ha pedig igen, fogalmazzanak meg ajánlást – tette hozzá a képviselő.

Bacsa Vendel jegyző erre úgy válaszolt: valóban a kistérségi tanács dönt a térítési díjakról, de ezt rendeletben kell rögzíteni, amelynek megalkotására a csabai önkormányzat jogosult.

dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) évek óta figyeli a csabai szociális ellátást, megjegyezte,  2013 óta nem volt emelés. Gazdaságilag szerinte magasan a legjobban teljesített az Orbán-kormány az elmúlt éveket tekintve. Történelmi kitérés után azt mondta: most is lát acsarkodást, de a haza sorsát mindig előbbre kell venni a pártérdekek előtt.

Kaposi László (DK) úgy vélte, a kormány nem adott tízmilliárdokat a városnak, pályázatokon nyertek eddig. “2010 óta a GDP növekedésből adódóan mit kaptunk itt Békéscsabán? Ezt kellene felsorolni” – közölte a képviselő. Mint mondta, jó lenne egyszer azt hallani, miért nincs pénz, mert a bizottsági üléseken csak azt hallani, hogy nincs pénz.

A vasútállomás felújítás önerejére, útfelújíási programra, stadionrekonstrukcióra, ipari park fejlesztésre biztosított a kormány forrásokat – sorolta a kormányzati beruházásokat válaszul a polgármester.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint azt mondani, hogy nincs pénz, az túlzás. Hozzátette: mindig birkóznak a számokkal a szociális ágazatban, több forrásból lehet azt a költséget előteremteni a városi intézményeknél, amivel az forrásokat előteremtik – a társulás is hasonlóan jár el. Számos olyan ellátás, szolgáltatás van, ahol nincs térítési díj emelés – tette hozzá a tanácsnok. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, az önkormányzat azt tehette volna, hogy elvon a céltartalákból, de ez felelőtlenség lett volna márciusban, az év elején. Mint mondta, nem lát más, racionális lehetőséget.

15 igen, 1 tartózkodás ellenében elfogadták az előterjesztést a képviselők.

Az önkormányzati intézményeknél nem változik a térítési díj

Az Életfa idősek otthonában továbbra is 95,1 ezer forint/fő/hó térítési díjat állapítanak meg. A Családsegítő és Gyermekjóléti Központ a Hajléktalanok Átmeneti Szállásán szintén a tavalyi díjakkal azonos összeget javasol, amely egyébként az ellátottak jövedelméhez igazodik.

A grémium egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.

Változó díjak a gyermekétkeztetésben

Szintén lejár a határidő a gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjainak módosításánál. A gyermekétkeztetés esetében a nyersanyagköltség egy ellátottra eső napi összege 295 forint/napról 375 forint/napra emelkedik. A gondozás intézményi térítési díjánál az egy főre eső fizetési kötelezettség 1510 forint/nap lesz. A Wlassics sétányon működő játszóháznál ezentúl az első órától a hatodikig 200 forint/órás díjat számolnak fel gyermekenként az igénybevett étkezéssel együtt, a hetedik órától plusz 150 forintot kell majd fizetni óránként.

A Családok Átmeneti Otthonában és a Gyermekek Átmeneti Otthonában az előterjesztő nem javasolta az intézményi térítési díjak emelését.

15 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadta a közgyűlés az előterjesztést.

Ismét pályázik az önkormányzat a Nemzeti Ovi-Sport Programban

Idén (hatodjára) is meghirdeti a Nemzeti Ovi-Sport Programot az Ovi-Sport Alapítvány, melynek célja, hogy országszerte, illetve a határon túli magyarlakta területeken a közszféra támogatásával, magántőke bevonásával tegye elérhetővé programját. Mindez két fő cél mentén zajlik: egyrészt, hogy az óvodások sportág-specifikus oktatási programját az óvónők egy önálló képzéssel elsajátítsák és a gyermekeket ennek alapján, az óvodában oktassák. Másrészt, hogy az ehhez szükséges sportinfrastruktúrális beruházásokban speciális sportpályák létesüljenek az ország minden óvodájában.

Az Ovi-Sport Programban az óvodások számos labdajáték (kézilabda, foci, kosárlabda, tenisz, röplabda, lábtenisz, vagy épp tollaslabda) alapjait sajátíthatják el. A programban ezúttal egy kifejezetten óvodásoknak kifejlesztett, kisméretű, több sportág művelésére alkalmas, speciális méretű és kivitelezésű műfüves – multifunkciós pályára lehet forrást lehívni. Az önrész hozzávetőlegesen bruttó 3,8 millió forint programonként és óvodánként, ez a teljes bekerülési összeg mintegy 30 százaléka. Ha a pályázó közreműködésével 9 millió forint/program/óvoda TAO felajánlás érkezik az alapítvány részére, a beadott pályázat minden más szempont elbírálása nélkül nyertes. Pályázni március 31-ig lehet. A javasolt helyszínek közt a Lencsési Óvoda Napsugár óvodája, a Tündérkert óvoda és a Szigligeti utcai óvoda merült fel.

Az eredeti előterjesztéshez képest a pénzügyi, gazdasági és városfejlesztési bizottság módosító javaslatot tett, eszerint a Manóvár, a Hajnal és a Szegfű utcai óvodát pályáztatnák meg.

Szarvas Péter (Független) kiegészítésként elmondta: az önkormányzat munkatársai megvizsgálták annak lehetőségét, hogy a Lencsési óvoda Manóvár tagintézményében is elhelyezhető lenne-e a speciális pálya. A vizsgálat megállapította, hogy ez lehetséges, ám az többletköltséggel járna – jegyezte meg a polgármester.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) kiemelte,az általa vezetett bizottság ülésén döntöttek arról, hogy amennyiben az önkormányzatnak sikerül támogatást nyernie, és nem három, hanem csak 1-2 esetben, akkor állapítsanak meg sorrendiséget az intézmények közt.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy ő javasolta a Manóvár óvodát azért, mert az intézmény vezetőjét tudomása szerint nem kérdezték meg erről a lehetőségről. A Napsugár ovi a tornaterem bővítését kérte, a képviselő úgy véli, ezt kellene inkább elvégezni. 2014-ben az ő javaslatára indították el az Ovi-Sport Programot azért, hogy minden óvodás ismerje meg a labdajátékokat. Hozzátette: a Manóvár azért lenne jó választás, mert a feltételek teljeskörűen adottak lennének.

A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javaslatát 13 igen, 2 tartózkodás mellett fogadták el, így a Manóvár, a Hajnal és a Szegfű utcai óvodákat indítják a pályázaton.

A sorrendiség kérdésköre kisebb vitát gerjesztett a képviselők közt – dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra hivatkozott, hogy a PGVB nem állított fel sorrendet, mivel a pályázatot nem konkrét intézmények nyerik, Kiss Tibor viszont azzal érvelt, hogy a sorrendről jó lenne most dönteni, hogy később ne kelljen visszahozni a közgyűlés elé. Az erről szóló KIOS  bizottság módosítója 8 igen, 8 tartózkodás ellenében nem kapott többséget.

Csoportos közbeszerzés a földgázért

Az önkormányzat által – a 2015-ben lefolytatott csoportos közbeszerzési eljárás nyertesével – a MET Magyarország Energiakereskedő Zrt.-vel megkötött földgáz energia kereskedelmi szerződés 2017. október 1. napjával lejár. Az önkormányzat nagyfogyasztónak számít, ezért a földgázt a szabadpiacról, közbeszerzéssel szerezte be már az elmúlt években is. A város mind a földgáz, mind az áram szükségletek beszerzésére csatlakozott többször csoportos közbeszerzési eljárásokhoz, más önkrományzatokkal együtt. A következő két gázévre kalkulát földgázigény 1,6 millió köbméter, amelynek becsült értéke 225 millió forint. A város erre az időszakra Ceglédhez csatlakona a csoportos közbeszerzésben 2017 október 1 és 2019 október 1 között, amely mellett mintegy 30 ajánlatkérő település (köztük Sarkad és Mezőberény) vesz részt. A teljes lebonyolításért fizetendő összeg 1,5 millió forint+ÁFA, amelyet a Sourcing Hungary Kft.-nek fizetnek majd.

Az előterjesztést egyhangúlag elfogadták.

Megosztás:

Címke: , , , , ,