Visszaszorult Békés megyében a mezei pockok száma, ám egyre nagyobb területen okoz károkat a selyemfényű puszpángmoly és a védett hörcsög állomány. Többek között erről is beszámoltak a megyei kormányhivatal, az agrárgazdasági kamara és a Szent István egyetem szakemberei Békéscsabán. Az is kiderült, hogy Békésben összesen tizenháromezer egységes kérelmet adtak be a gazdák, ebből kilencezret az Agrárgazdasági Kamara falugazdász hálózatának segítségével.
A gazdák döntő többsége még időben beadta egységes kérelmét – derült ki csütörtökön, összevont sajtótájékoztatón.
Ahogy arra a Békés Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának vezetője is emlékeztetett, május 9-ig volt lehetőség az elmaradt kérelmek benyújtására. Dr. Rákóczy Attila hozzátette, határidő után a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken.
A NAK Békés megyei szervezetének elnöke elmondta: -Eljött a precíziós gazdálkodás ideje, hiszen a Föld kincsei végesek. Kulcsár László kifejtette: a precíziós mezőgazdálkodás célja a minőségi növényi termékek előállítása, a költségek csökkentése és a gazdasági hatékonyság növelése, a környezet védelme mellett.
A Csabagyöngye Kulturális Központban megtartott sajtótájékoztatón emellett az is elhangzott, hogy gyérült a Békés megyében található mezei pocokállomány. A Békéscsabai Járási Hivatal növény- és talajvédelmi osztályvezetője szerint azonban egyre nagyobb problémát jelentenek a hörcsögök, ugyanis védett fajról van szó, így csak komoly szabályok betartásával lehetséges a gyérítésük. Komoly károkat okoznak a dísznövényekben a selyemfényű puszpángmolyok is. Dr. Nosza Tamás hozzátette, a védekezéssel már elkéstek akik eddig nem tettek semmit, ellenben azokat a növényeket, amelyeket nem pusztított ki a moly, az ősz folyamán mindenféleképpen vágjuk vissza, a szükséges molyok elleni szereket vigyük fel a növényekre. Az alattuk létrejövő avart tisztítsuk meg. Ebben az esetben a jövő évben örülhetünk annak, hogy újra kinőnek a növényeink.
Az utóbbi időszak hektikus időjárása kedvező hatással volt a kalászosoknál a gombabetegségek megjelenésére – közölte a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dékánja. Dr. Futó Zoltán elmondta, a vetésfehérítő kártevő aránya emelkedett. A szakember kitért arra is, hogy a hideg tél milyen hatással lehet a terméshozamra.
- A két nagy áttelelő kultúra, a repce és a búza esetében az tapasztaljuk, hogy ez a hosszú hideg, télállósági gondokat ugyan nem, viszont minimális stressz hatást okozott a növények számára, ezért az előzetes termésbecslések alapján, azt tudjuk mondani, hogy talán nem érjük el azokat a tavaly, igen kedvező rekordtermés nagyságokat, amit 2016-ban a termelők regisztráltak – fogalmazott dr. Futó Zoltán, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dékánja.
A III. regionális búzatermesztési konferenciát június 15-én rendezik meg Szarvason – tette hozzá a dékán. A rendezvényen az érdeklődők megtekinthetik a különféle fejlesztéseket, a növényvédelmi problémák megoldásait és egyéb kutatásokat is.
A hírről készült videó anyagunk:
